Zelenszkij elismerte, hogy a kelet-ukrajnai helyzet nehéz, több okból is, és Oroszország nyomul előre
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy diplomáciai eszközökkel 2025-ben le lehessen zárni az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút.
2024. november 16., 20:022024. november 16., 20:02
Zelenszkij erről egy szombaton sugárzott interjúban beszélt, amelyben szólt a keleti fronton kialakult, „valóban bonyolult helyzetről” is, ahol az orosz erők gyorsan nyomulnak előre a kisebb létszámú és kevésbé jól felfegyverzett ukrán erőkkel szemben.
„Mindent meg kell tennünk, hogy ez a háború jövőre véget érjen. Diplomáciai eszközökkel kell leállítanunk” – mondta az elnök az Ukrán Rádiónak adott interjújában.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Kijev milyen feltételek mellett kezdene el tárgyalni, Zelenszkij leszögezte, hogy ez csak akkor lesz lehetséges, ha Ukrajnát nem hagyják egyedül Oroszországgal, ha számíthat nyugati partnerei támogatására.
– jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez nem vezetne a 2022. februári orosz invázióval kirobbantott háború igazságos lezárásához.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Olaf Scholz német kancellár és Putyin pénteki telefonbeszélgetése kapcsán az ukrán elnök leszögezte, hogy Putyinnal tárgyalni annyi, mint Pandora szelencéjét kinyitni.
Az orosz erők most a Donyeck megyei fontos közlekedési csomópont, Pokrovszk közelében fekvő Kurahove várost ostromolják. A kelet-ukrajnai fronton Oroszország a háború kezdete óta most nyomul a leggyorsabban előre.
Ukrajna felgyorsítja saját fegyvergyártását. Zelenszkij közölte, hogy jelenleg négy különböző rakétát fejlesztenek, már a tesztelési szakaszban vannak.
A tűzszünet jelenleg nem jelentene megoldást az orosz-ukrán háborúban, mert nem garantálná, hogy Ukrajna szuverenitása, függetlensége visszaállhat – mondta az ukrán elnök az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója után.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter.
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!