Fotó: Facebook/US Embassy Budapest
Diplomáciai „szóváltás” alakult ki David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter között, miután az amerikai diplomata egy írásban bírálta Magyarországot az ukrajnai háború kapcsán.
2023. február 03., 11:462023. február 03., 11:46
A Politico című EU-s kiadvány szerdán Orbán Viktor viszonyát boncolgatta Ukrajnával és a háborúval kapcsolatban. A lap David Pressman nyilatkozatát is közölte. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete szerint „a magyar kormány politikusai gyakran beszélnek a béke előmozdításától, de – a szankciók elítélésétől kezdve az orosz »tűzszüneti« javaslatok elfogadásáig – továbbra is a Putyin által támogatott nézeteket hangoztatja.
A nagykövet korábban bírálta Szijjártó Pétert, amiért az Moszkvába utazott.
A magyar külügyminiszter csütörtök délután határozottan reagált a nagykövet álláspontjára.
„Az Egyesült Államok budapesti nagykövetének nyilatkozataival kapcsolatban azt tudom mondani, érdektelen, teljes mértékben érdektelen, hogy mit gondol ő vagy bármely más nagykövet a magyarországi belpolitikai folyamatokról, mert semmi köze nincsen hozzá” – jelentette ki az egyiptomi fejlesztési miniszterrel tartott sajtótájékoztatón.
„Nem dolga beleszólni Magyarország belügyeibe, és ha arra kívánja felhasználni a magyarországi tartózkodását, hogy minősítgesse a magyar emberek által elég egyértelmű többséggel megválasztott, a magyar emberek felhatalmazását bíró kormány tevékenységét, akkor nagyon nehéz dolga lesz abban a tekintetben, hogy a két ország közötti együttműködés javítása érdekében eredményesen dolgozzon” – figyelmeztetett Szijjártó.
– mondta a külgazdasági és külügyminiszter, hangsúlyozva: „ennek a korszaknak vége van”.
A magyar miniszter kijelentéseire Pressman a Twitteren reagált.
„Minden tisztelettel, de Oroszország azon kísérletét, hogy egyoldalúan átrajzolja Európa határait, nem tartjuk csupán magyarországi belpolitikai fejleménynek" – fogalmazott Pressmann.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
A Csehszlovákiából kitelepített több ezer magyarnak emléket állító történelmi dokumentumfilmet vetíti április 12-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján a Duna.
szóljon hozzá!