Theresa May szerint az alsóház döntése több nemzedéknyi időre meghatározza a szigetország jövőjét
A várakozásoknak megfelelően hatalmas arányban elutasította a londoni alsóház a kedd esti szavazáson a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást.
2019. január 15., 22:112019. január 15., 22:11
2019. január 15., 23:002019. január 15., 23:00
Az egyezményre 202, a megállapodás ellen 432 képviselő szavazott, vagyis az alsóház 230 fős többséggel vetette el a Brexit-megállapodást. Ez a modern brit parlamentarizmus történetének legnagyobb arányú kormányzati veresége.
Theresa May konzervatív párti miniszterelnök közölte, hogy tekintettel a megállapodás elutasításának mértékére, a kormány tárgyalási és szavazási időt biztosít a Munkáspárt bizalmatlansági indítványának. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás elutasítását követően úgy nyilatkozott: az EU nem akar rendezetlen Brexitet, de kedd este megnőtt ennek a kockázata. „Az Európai Bizottság mindazonáltal folytatja a felkészülést a brit kilépésre” – jelentette ki. Juncker felszólította az Egyesült Királyságot, hogy mielőbb tisztázza szándékait. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ugyancsak a rendezetlen kilépés megemelkedett kockázatára figyelmeztetett kedd esti Twitter-üzenetében.
Előzőleg a brit miniszterelnök elmondta: a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit tartalmazó megállapodás elfogadásának csak két alternatívája van: a Brexit-folyamat leállítása vagy a megállapodás nélküli kilépés az Európai Unióból. A megállapodásról szóló vitát lezáró kedd esti alsóházi felszólalásában May kijelentette: lehet úgy dönteni, hogy a Brexit-folyamat „egyszerűen túl nehéz”, és a kormány ezért visszavonja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló értesítést, és például újabb népszavazást ír ki az EU-tagságról. Ez azonban csak még inkább megosztaná az országot.
Az 50. cikkely szabályozza, és csaknem két évvel ezelőtti aktiválása hivatalosan el is indította a Brexit-folyamatot, amelyre alapesetben – egyéb, közelebbi határidőről szóló megegyezés híján – kétévi tárgyalási időtávlatot határoz meg. Ez március 29-én jár le, és a brit EU-tagság azon a napon akkor is megszűnik, ha addig nem lép életbe az EU-val kötött megállapodás. A meghosszabbításra van mód, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul, az aktiválásról szóló bejelentés visszavonása ugyanakkor London szuverén joga.
A konzervatív párti kormányfő szerint a Brexit-megállapodás elfogadásának másik lehetséges alternatívája az, hogy az Egyesült Királyság márciusban megállapodás nélkül lép ki az EU-ból, de a brit választók nem erre voksoltak a kilépésről döntő 2016-os népszavazáson. „Mindemellett a megállapodás elmaradása a kilépés után tervezett átmeneti időszak elmaradásával is járna, és ebben a helyzetben nem lehetne például viszonossági alapon garantálni az EU-országokban élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesítését ugyanúgy, ahogy a brit kormány kész garantálni az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságait” – hangsúlyozta Theresa May.
Theresa May felszólalása előtt a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn mindazonáltal kijelentette: pártja nem szavazza meg az egyezményt. Corbyn szerint ugyanis a jelenlegi helyzetből csak az előrehozott parlamenti választások kínálhatják a kiutat. May és Corbyn 54 órányi parlamenti vitát zárt le kedd esti felszólalásaival. A megállapodásról szóló vitában több mint kétszáz képviselő szólalt fel.
Zsinórmértéknek, nemzeti minimumnak nevezte 1956-ot a Tisza Párt elnöke pártjának a forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából Budapesten, a Széna téren rendezett megemlékezésén.
Robbanás történt és fegyverropogás hallatszott szerdán a TUSAS török repülőgépgyártó vállalat székhelyénél Ankara külvárosában, Ali Yerlikaya török belügyminiszter bejelentése szerint terrortámadást követtek el.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
Ferenc pápa negyedik enciklikája csütörtökön jelenik meg, és szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben – közölte a Vatikán.
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten.
A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésrőltárgyalt Antony Blinken és Benjámin Netanjahu kedden.
Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
szóljon hozzá!