Fegyverszünetet akar. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tárgyalt a fegyvernyugvásról Antony Blinken amerikai külügyminiszter
Fotó: X/Antony Blinken
A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésről, a lehetséges fegyvernyugvásról tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Jeruzsálemben kedden.
2024. október 23., 09:272024. október 23., 09:27
A két és fél órás, a miniszterelnöki hivatal közleményében barátságosnak és eredményesnek nevezett találkozón felvetődött az iráni fenyegetés és az azzal szembeni összefogás kérdése.
Netanjahu a közlemény szerint tájékoztatta Blinkent a libanoni helyzetről, az amerikai külügyminiszter pedig
Netanjahu beszélt a Hamász elleni gázai harc előrehaladásáról, valamint Izrael erőfeszítéseiről az összes elhurcolt túsz hazahozatalára. Megvitatták a háború utáni gázai kormányzás kérdését, amelyről Netanjahu bemutatta álláspontját.
dolgozzon a túszok szabadon bocsátását célzó egyezségén, és sürgette, hogy engedjen be több segélyt Gázába – mondta Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője a találkozó befejezése után.
Miller szerint „Blinken hangsúlyozta, hogy ki kell aknázni Izrael sikeres fellépését Jahja esz-Szinvár ellen azáltal, hogy biztosítják az összes túsz szabadon bocsátását és a gázai konfliktus lezárását oly módon, hogy az izraeliek és palesztinok számára is tartós biztonságot nyújtson”.
Eközben az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt közölte:
A Hezbollah egyelőre nem erősítette meg az IDF állítását.
Szafieddin akkor halt meg, amikor az izraeli légierő mintegy három héttel ezelőtt megtámadta a Hezbollah földalatti hírszerző központját Bejrút déli külvárosában – közölte az IDF. A Hezbollah több mint 25 tagja tartózkodott a hírszerző központban a támadás idején. Ali Husszein Hazima, a Hezbollah hírszerző egységének vezetője is meghalt – közölte a hadsereg.
Az izraeli hadsereg nem közölt részleteket arról, hogyan állapította meg, hogy Szafieddint megölték.
A CNN korábban arról számolt be, hogy egy izraeli tisztségviselő szerint az október 3-i bejrúti izraeli csapások célpontja Szafieddin volt.
Szafieddin a Hezbollah végrehajtó tanácsának vezetőjeként szolgált, és a szervezet legmagasabb rangú helyének egyik legesélyesebb örököseként tartották számon egészen Hasszán Naszrallah akkori vezető, Szafieddineanyai ági unokatestvérének meggyilkolásáig.
Egyébként
A libanoni főváros, Bejrút egyik déli külvárosában tartott sajtótájékoztatóján Mohammad Afif médiakapcsolati vezető a szervezet nevében teljeskörű felelősséget vállalt „a háborús bűnös Netanjahu ellen intézett cézáreai akcióért”; hozzátéve, hogy „noha ezúttal nem sikerült őt eltalálni, a következő napokban lesz még erre lehetőség”.
Afif elismerte, hogy
és arra kérte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC) hogy próbáljon utánanézni, életben vannak-e az említett hadifoglyok.
Elmondta azt is, hogy szervezete meg fogja téríteni azon betétesek anyagi kárát, akik abban a pénzintézetben tartották megtakarításaikat, amelynek több libanoni bankfiókja is elpusztult az izraeli légitámadásokban.
Az izraeli hadsereg közlése szerint a Hezbollah tucatnyi rakétát és több drónt lőtt ki múlt szombaton Észak-Izraelre, amelyek közül az egyik Benjámin Netanjahu miniszterelnök cézáreai hétvégi házát vette célba. Noha az izraeli kormányfő a támadás idején nem tartózkodott a rezidencián, az akcióra reagálva kijelentette, hogy Irán és a szövetségesei „nagy árat” fognak fizetni a dróntámadásért.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
szóljon hozzá!