Fegyverszünetet akar. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tárgyalt a fegyvernyugvásról Antony Blinken amerikai külügyminiszter
Fotó: X/Antony Blinken
A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésről, a lehetséges fegyvernyugvásról tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Jeruzsálemben kedden.
2024. október 23., 09:272024. október 23., 09:27
A két és fél órás, a miniszterelnöki hivatal közleményében barátságosnak és eredményesnek nevezett találkozón felvetődött az iráni fenyegetés és az azzal szembeni összefogás kérdése.
Netanjahu a közlemény szerint tájékoztatta Blinkent a libanoni helyzetről, az amerikai külügyminiszter pedig
Netanjahu beszélt a Hamász elleni gázai harc előrehaladásáról, valamint Izrael erőfeszítéseiről az összes elhurcolt túsz hazahozatalára. Megvitatták a háború utáni gázai kormányzás kérdését, amelyről Netanjahu bemutatta álláspontját.
dolgozzon a túszok szabadon bocsátását célzó egyezségén, és sürgette, hogy engedjen be több segélyt Gázába – mondta Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője a találkozó befejezése után.
Miller szerint „Blinken hangsúlyozta, hogy ki kell aknázni Izrael sikeres fellépését Jahja esz-Szinvár ellen azáltal, hogy biztosítják az összes túsz szabadon bocsátását és a gázai konfliktus lezárását oly módon, hogy az izraeliek és palesztinok számára is tartós biztonságot nyújtson”.
Eközben az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt közölte:
A Hezbollah egyelőre nem erősítette meg az IDF állítását.
Szafieddin akkor halt meg, amikor az izraeli légierő mintegy három héttel ezelőtt megtámadta a Hezbollah földalatti hírszerző központját Bejrút déli külvárosában – közölte az IDF. A Hezbollah több mint 25 tagja tartózkodott a hírszerző központban a támadás idején. Ali Husszein Hazima, a Hezbollah hírszerző egységének vezetője is meghalt – közölte a hadsereg.
Az izraeli hadsereg nem közölt részleteket arról, hogyan állapította meg, hogy Szafieddint megölték.
A CNN korábban arról számolt be, hogy egy izraeli tisztségviselő szerint az október 3-i bejrúti izraeli csapások célpontja Szafieddin volt.
Szafieddin a Hezbollah végrehajtó tanácsának vezetőjeként szolgált, és a szervezet legmagasabb rangú helyének egyik legesélyesebb örököseként tartották számon egészen Hasszán Naszrallah akkori vezető, Szafieddineanyai ági unokatestvérének meggyilkolásáig.
Egyébként
A libanoni főváros, Bejrút egyik déli külvárosában tartott sajtótájékoztatóján Mohammad Afif médiakapcsolati vezető a szervezet nevében teljeskörű felelősséget vállalt „a háborús bűnös Netanjahu ellen intézett cézáreai akcióért”; hozzátéve, hogy „noha ezúttal nem sikerült őt eltalálni, a következő napokban lesz még erre lehetőség”.
Afif elismerte, hogy
és arra kérte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC) hogy próbáljon utánanézni, életben vannak-e az említett hadifoglyok.
Elmondta azt is, hogy szervezete meg fogja téríteni azon betétesek anyagi kárát, akik abban a pénzintézetben tartották megtakarításaikat, amelynek több libanoni bankfiókja is elpusztult az izraeli légitámadásokban.
Az izraeli hadsereg közlése szerint a Hezbollah tucatnyi rakétát és több drónt lőtt ki múlt szombaton Észak-Izraelre, amelyek közül az egyik Benjámin Netanjahu miniszterelnök cézáreai hétvégi házát vette célba. Noha az izraeli kormányfő a támadás idején nem tartózkodott a rezidencián, az akcióra reagálva kijelentette, hogy Irán és a szövetségesei „nagy árat” fognak fizetni a dróntámadásért.
Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
Észak-Korea tagadta hétfőn, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sőt, Phenjan egyik képviselője az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.
Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának.
Moszkva nem tudta aláásni a választásokat és a népszavazást a Moldovai Köztársaságban, noha „erőteljesen dolgozott” ezen – reagált hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
A Fehér Ház elismerte, hogy a tűzszünetre irányuló tárgyalások „nem fognak újraindulni” sem a gázai, sem a libanoni feszültség csökkentése érdekében .
Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!