Ungvári magyar tannyelvű iskola
Fotó: MTI
A legsötétebb elnyomás éveit idézi a kisebbségek anyanyelvi oktatását drasztikusan visszaszorító új ukrán oktatási törvény, mondta a Krónikának Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
2017. szeptember 11., 21:102017. szeptember 11., 21:10
2017. szeptember 12., 10:242017. szeptember 12., 10:24
A sztálini időszakot idézi az egy hete elfogadott új ukrán oktatási törvény, akkor számolták fel a kisebbségek iskoláit hasonló mértékben, mint ahogy azt az új jogszabály tervezi – jelentette ki hétfőn a Krónikának nyilatkozva Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke.
Kérdésünkre, miszerint kijelenthető-e, hogy az új törvény egyértelműen az Ukrajnában nagy számban élő oroszok ellen szól, Brenzovics László elmondta, általános tervezetről van szó, amely az oktatás egészét szabályozza. „A legnagyobb vita ugyanakkor természetesen az oktatás nyelvéről szólt” – jegyezte meg.
Orbán–Brenzovics találkozó - Az ukrán–magyar kapcsolatokat hátrányosan érintő, Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes oktatási törvényről tárgyalt egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Brenzovics László, a KMKSZ elnöke hétfőn az Országházban – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. A megbeszélésen megállapították: Ukrajna parlamentje elfogadott egy új oktatási törvényt, amely ellehetetleníti a kisebbségi nyelveken történő oktatást, így a magyar nyelven folyó nevelő munkát is. Ez ellentétes mind az ukrán alkotmánnyal, mind Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és nagyon hátrányosan érinti az ukrán–magyar kapcsolatokat. Magyarország, Ukrajna és a kárpátaljai magyarság a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt, az ilyen intézkedések azonban ez ellen hatnak – ismertette a tárgyaláson elhangzottakat a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
Orbán Viktor és Brenzovics László a hétfői találkozón
Fotó: MTI
A KMKSZ elnöke kifejtette, a jogszabály célja a szovjet örökség azon részének felszámolása volt, amelynek értelmében a szülő szabadon választhatta meg az oktatás nyelvét.
Az új jogszabály értelmében csak az óvodában és az elemi iskolában tanulhatnak magyarul, és nem lehetnek olyan iskolák, ahol csak magyar vagy román osztályok vannak. Ez súlyos visszalépés, és sérti a jogainkat” – szögezte le a politikus.
Rámutatott: egy normális jogállamban a törvényeknek mindenkire egyformán kell vonatkozniuk, elfogadhatatlan, hogy egy bizonyos nemzetiség ellen hozzanak törvényeket – mint ahogy ez az elsősorban az oroszokat célzó oktatási törvény esetében történt.
Magyar tiltakozás a törvény miatt - Egyhangúlag elfogadhatatlannak tartják az új ukrán oktatási törvényt a magyar parlamenti pártok, amelyek közösen felszólították Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn, az erről szóló ötpárti egyeztetést követően az Országházban tartott sajtótájékoztatón elmondta, egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti. Kiemelte, az új törvény számtalan ország nemzeti kisebbségét érintené hátrányosan, amit az is mutat, hogy Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel ebben az ügyben.
Annak kapcsán, hogy a vita során mennyire vették figyelembe a kisebbségi képviselők ellenvetéseit, Brenzovics elmondta, a tervezet vitája közel egy évig zajlott, majd a kidolgozott jogszabály első olvasatát – amely visszalépést jelentett ugyan az eddigi gyakorlathoz – ő is megszavazta, mivel arra számított, hogy a második olvasatra már sikerül kiküszöbölni a kisebbségellenes részeket.
Végül mégis sikerült egy kompromisszumos javaslatot kidolgozni, ám a szavazás napján ismét hisztérikus vita tört ki, és az oktatás nyelvére vonatkozó részt kivették a tervezetből. Ekkor ott ad hoc módon kezdték megfogalmazni az új változatot, amely három kategóriába sorolja az ország polgárait: az ukránokra, akiknek minden oktatási joguk megvan, a krími tatárokra, akiknek valamivel szűkebb oktatási jogokat biztosítottak, illetve az összes többi nemzetiségre, akik harmadrangú állampolgárnak számítanak” – vázolta a helyzetet a kárpátaljai politikus, aki „jogi abszurdumnak” nevezte a törvényt.
Emlékeztetett, harmadmagával, a román és a bolgár közösség parlamenti képviselőjével beadványban fordultak Petro Porosenko köztársasági elnökhöz, amelyben a jogszabály megvétózására kérik, mivel az durván sérti a nemzetiségek alkotmányos jogait.
Magyar oktatás Ungváron
Fotó: MTI
„Sajnálatos módon az a helyzet, hogy az ilyen kérdésekről nehéz szakkal vitát folytatni. Szakemberek bevonásával, normális vita során kell az új törvényt kidolgozni, mivel Ukrajnában stabilitásra van szükség” – hangoztatta Brenzovics.
Az a kötelességünk, hogy megvédjük a magyar embereket - jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Rámutatott: minden nemzetközi intézményt fel kell használni, hogy a „gyalázatos” ukrajnai törvénymódosítás ne léphessen életbe.
Arra a felvetésünkre, segíthet-e a helyzeten az, hogy Magyarország és Románia is hivatalosan tiltakozott, Budapest pedig azt is közölte, hogy az oktatási törvény miatt semmiben sem támogatja Ukrajnát a nemzetközi színtéren, kifejtette: ez a politikai elitektől és a nemzetközi közvéleménytől függ.
Ha viszont az, hogy béke legyen és stabilitás, akkor ahhoz szükséges az is, hogy a kisebbségek oktatási jogait is tiszteletben tartsák” – szögezte le Brenzovics László.
A KMKSZ elnöke megjegyezte: bár a hírekből értesül arról, hogy a romániai magyar közösség oktatása sem mentes a problémáktól, még mindig jobb helyzetben van, a kárpátaljai magyarság ugyanis utoljára a sztálini diktatúra éveiben került olyan súlyos, hátrányosan megkülönböztetett helyzetbe, mint amilyen a most elfogadott törvény alapján vár rá.
Megoldást ígér a külügyminiszter - Ukrajna a jövőben is biztosítja az ország területén élő nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát - reagált Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter hétfőn a Twitter közösségi portálon a kijevi parlament által a múlt héten elfogadott új oktatási törvény miatti külföldi tiltakozásokra. Ukrajna a jövőben is mindent megtesz az ukrán nyelv fejlődéséért, és szavatolja a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvének használatát, mert ez kötelessége - szögezte le a miniszter. Az UNIAN ukrán hírügynökség által idézett bejegyzésben Klimkin ígértet tett arra, hogy az ukrán külügyminisztérium a héten bővebb információkat is közzétesz az oktatási törvényről. „A megvalósítás módján dolgozunk, nem érzelmi értelmezésen” - fűzte hozzá a tárcavezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára.
Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szerdán Washingtonban.
A csütörtöki első két szavazáson sem sikerült pápát választaniuk a konklávéra összegyűlt bíborosoknak: a pápaválasztó gyűlésnek otthont adó vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből fekete füst szállt fel kelet-európai idő szerint nem sokkal egy óra előtt.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje megválasztása esetén népszavazást írna ki arról, hogy megtartsák-e a tavalyi elnökválasztás alkotmánybíróság által eltörölt második fordulóját.
Európának közösen kell megoldania a migráció ügyét, és jobb európai szabályozásra kell törekedni – jelentette ki Friedrich Merz új német kancellár szerdán Varsóban a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott közös sajtókonferencián.
Az Egyesült Államok és Izrael megvitatta annak lehetőségét, hogy Washington irányítsa a Gázai övezet háború utáni ideiglenes közigazgatását – közölte öt, az ügyet jól ismerő személy a Reut
India és Pakisztán szerda este tüzérségi párbajt vívott a vitatott kasmíri térségben lévő de facto határon keresztül – közölte az indiai védelmi szóvivő az indiai igazgatású Kasmírban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!