Ungvári magyar tannyelvű iskola
Fotó: MTI
A legsötétebb elnyomás éveit idézi a kisebbségek anyanyelvi oktatását drasztikusan visszaszorító új ukrán oktatási törvény, mondta a Krónikának Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
2017. szeptember 11., 21:102017. szeptember 11., 21:10
2017. szeptember 12., 10:242017. szeptember 12., 10:24
A sztálini időszakot idézi az egy hete elfogadott új ukrán oktatási törvény, akkor számolták fel a kisebbségek iskoláit hasonló mértékben, mint ahogy azt az új jogszabály tervezi – jelentette ki hétfőn a Krónikának nyilatkozva Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke.
Kérdésünkre, miszerint kijelenthető-e, hogy az új törvény egyértelműen az Ukrajnában nagy számban élő oroszok ellen szól, Brenzovics László elmondta, általános tervezetről van szó, amely az oktatás egészét szabályozza. „A legnagyobb vita ugyanakkor természetesen az oktatás nyelvéről szólt” – jegyezte meg.
Orbán–Brenzovics találkozó - Az ukrán–magyar kapcsolatokat hátrányosan érintő, Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes oktatási törvényről tárgyalt egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Brenzovics László, a KMKSZ elnöke hétfőn az Országházban – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. A megbeszélésen megállapították: Ukrajna parlamentje elfogadott egy új oktatási törvényt, amely ellehetetleníti a kisebbségi nyelveken történő oktatást, így a magyar nyelven folyó nevelő munkát is. Ez ellentétes mind az ukrán alkotmánnyal, mind Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és nagyon hátrányosan érinti az ukrán–magyar kapcsolatokat. Magyarország, Ukrajna és a kárpátaljai magyarság a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt, az ilyen intézkedések azonban ez ellen hatnak – ismertette a tárgyaláson elhangzottakat a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
Orbán Viktor és Brenzovics László a hétfői találkozón
Fotó: MTI
A KMKSZ elnöke kifejtette, a jogszabály célja a szovjet örökség azon részének felszámolása volt, amelynek értelmében a szülő szabadon választhatta meg az oktatás nyelvét.
Az új jogszabály értelmében csak az óvodában és az elemi iskolában tanulhatnak magyarul, és nem lehetnek olyan iskolák, ahol csak magyar vagy román osztályok vannak. Ez súlyos visszalépés, és sérti a jogainkat” – szögezte le a politikus.
Rámutatott: egy normális jogállamban a törvényeknek mindenkire egyformán kell vonatkozniuk, elfogadhatatlan, hogy egy bizonyos nemzetiség ellen hozzanak törvényeket – mint ahogy ez az elsősorban az oroszokat célzó oktatási törvény esetében történt.
Magyar tiltakozás a törvény miatt - Egyhangúlag elfogadhatatlannak tartják az új ukrán oktatási törvényt a magyar parlamenti pártok, amelyek közösen felszólították Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn, az erről szóló ötpárti egyeztetést követően az Országházban tartott sajtótájékoztatón elmondta, egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti. Kiemelte, az új törvény számtalan ország nemzeti kisebbségét érintené hátrányosan, amit az is mutat, hogy Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel ebben az ügyben.
Annak kapcsán, hogy a vita során mennyire vették figyelembe a kisebbségi képviselők ellenvetéseit, Brenzovics elmondta, a tervezet vitája közel egy évig zajlott, majd a kidolgozott jogszabály első olvasatát – amely visszalépést jelentett ugyan az eddigi gyakorlathoz – ő is megszavazta, mivel arra számított, hogy a második olvasatra már sikerül kiküszöbölni a kisebbségellenes részeket.
Végül mégis sikerült egy kompromisszumos javaslatot kidolgozni, ám a szavazás napján ismét hisztérikus vita tört ki, és az oktatás nyelvére vonatkozó részt kivették a tervezetből. Ekkor ott ad hoc módon kezdték megfogalmazni az új változatot, amely három kategóriába sorolja az ország polgárait: az ukránokra, akiknek minden oktatási joguk megvan, a krími tatárokra, akiknek valamivel szűkebb oktatási jogokat biztosítottak, illetve az összes többi nemzetiségre, akik harmadrangú állampolgárnak számítanak” – vázolta a helyzetet a kárpátaljai politikus, aki „jogi abszurdumnak” nevezte a törvényt.
Emlékeztetett, harmadmagával, a román és a bolgár közösség parlamenti képviselőjével beadványban fordultak Petro Porosenko köztársasági elnökhöz, amelyben a jogszabály megvétózására kérik, mivel az durván sérti a nemzetiségek alkotmányos jogait.
Magyar oktatás Ungváron
Fotó: MTI
„Sajnálatos módon az a helyzet, hogy az ilyen kérdésekről nehéz szakkal vitát folytatni. Szakemberek bevonásával, normális vita során kell az új törvényt kidolgozni, mivel Ukrajnában stabilitásra van szükség” – hangoztatta Brenzovics.
Az a kötelességünk, hogy megvédjük a magyar embereket - jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Rámutatott: minden nemzetközi intézményt fel kell használni, hogy a „gyalázatos” ukrajnai törvénymódosítás ne léphessen életbe.
Arra a felvetésünkre, segíthet-e a helyzeten az, hogy Magyarország és Románia is hivatalosan tiltakozott, Budapest pedig azt is közölte, hogy az oktatási törvény miatt semmiben sem támogatja Ukrajnát a nemzetközi színtéren, kifejtette: ez a politikai elitektől és a nemzetközi közvéleménytől függ.
Ha viszont az, hogy béke legyen és stabilitás, akkor ahhoz szükséges az is, hogy a kisebbségek oktatási jogait is tiszteletben tartsák” – szögezte le Brenzovics László.
A KMKSZ elnöke megjegyezte: bár a hírekből értesül arról, hogy a romániai magyar közösség oktatása sem mentes a problémáktól, még mindig jobb helyzetben van, a kárpátaljai magyarság ugyanis utoljára a sztálini diktatúra éveiben került olyan súlyos, hátrányosan megkülönböztetett helyzetbe, mint amilyen a most elfogadott törvény alapján vár rá.
Megoldást ígér a külügyminiszter - Ukrajna a jövőben is biztosítja az ország területén élő nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát - reagált Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter hétfőn a Twitter közösségi portálon a kijevi parlament által a múlt héten elfogadott új oktatási törvény miatti külföldi tiltakozásokra. Ukrajna a jövőben is mindent megtesz az ukrán nyelv fejlődéséért, és szavatolja a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvének használatát, mert ez kötelessége - szögezte le a miniszter. Az UNIAN ukrán hírügynökség által idézett bejegyzésben Klimkin ígértet tett arra, hogy az ukrán külügyminisztérium a héten bővebb információkat is közzétesz az oktatási törvényről. „A megvalósítás módján dolgozunk, nem érzelmi értelmezésen” - fűzte hozzá a tárcavezető.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
szóljon hozzá!