Fotó: Twitter
Mariupol polgármestere szerint a várost blokád alá vették az orosz csapatok – jelentette az AFP francia hírügynökség.
2022. március 05., 08:402022. március 05., 08:40
2022. március 05., 12:462022. március 05., 12:46
Vadim Bojcsenko már korábban jelezte, hogy a városban nincs víz, fűtés, áram, illetve az élelmiszerkészletek is fogyóban vannak. Ezen problémák orvoslására katonai segítséget és humanitárius folyosó kialakításának lehetőségét kérte, hogy a város közel 400 ezer lakosának legalább egy részét biztonságosan evakuálni lehessen – olvasható a Híradó.hu-n.
– számolt be róla a The Guardian. Mariupol polgármestere az alábbi üzenetet közölte a Telegram-fiókján: „Egyelőre minden lehetséges eszközzel a humanitárius problémákra és Mariupol blokád alól történő kivonására keressük a megoldásokat. Elsődleges feladatunk a tűzszünet megteremtése, emellett célunk, hogy helyreállíthassuk a létfontosságú infrastruktúrát, és humanitárius folyosót hozzunk létre, amelyen élelmiszert és gyógyszereket juttatunk a városba.”
A Reuters információi szerint az orosz erők engedélyezték, hogy az ukránok kimenekítsenek Mariupol területéről 200 ezer, Volnovahából pedig 15 ezer civilt humanitárius folyosókon. Az evakuáció egy ötórás időablakban valósulhat meg, amely a tervek szerint helyi idő szerint déli 12 órakor kezdődött. A tűzszünet idején a Vöröskereszt segít a lakosság kimenekítésében. A segélyszervezetek egy folyamatban lévő humanitárius katasztrófára figyelmeztettek, mivel az élelmiszer-, víz- és orvosi ellátás kifogyóban van.
– közölte a CNN az ENSZ menekültügyi főbiztosára, Filippo Grandira hivatkozva. Az országot elhagyók közül a legtöbben Magyarországra, Lengyelországba, Szlovákiába, Moldovába és Romániába érkeztek.
Az ukrán-orosz konfliktusnak csakis Vlagyimir Putyin orosz elnök tud véget vetni, mert ez az ő háborúja – jelentette ki az MTI szerint Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője péntek este, az uniós tagországok külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtókonferencián.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a pénteki brüsszeli külügyminiszteri tanácskozást követő sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy „az elkövetkező napok valószínűleg még rosszabbak lesznek”.
Borrell véleménye szerint a háború nem a Kelet és Nyugat közötti szembenállásról szól, és nem is új hidegháború kirobbantásáról, hanem arról, hogy az Európai Uniónak és szövetségeseinek meg kell védeniük egy ország szuverenitását, területi integritását és a nemzetközi jogot.
– fogalmazott Borrell. Hozzátette ugyanakkor, hogy „a büntetőintézkedések olyanokra is hatással lesznek, akik nem tartoznak a Kreml belső köreihez, tehát az egyszerű emberek is el fogják szenvedni Putyin háborújának következményeit”.
Újságírói kérdésre válaszolva, azt is elmondta, hogy a szankciókat a háború miatt vezették be, és nem azzal az indíttatással, hogy rendszerváltás történjék Oroszországban. „A cél az ország gazdasági meggyöngítése, és Ukrajna pozíciójának megerősítése a tárgyalások során” – fűzte hozzá. Kijelentette azt is, hogy ha a helyzet úgy kívánja, további szankciókat foganatosítanak Oroszország ellen, például növelik a szankciós listára helyezett bankok számát. De felhívta a figyelmet arra is, hogy a már érvényben lévő büntetőintézkedések teljes végrehajtására kell most koncentrálni.
Borrell a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet, hogy az orosz erők a polgári lakosságot is célba vették, civil infrastruktúrákat semmisítenek meg.
– jegyezte meg. Mint mondta, a humanitárius helyzet egyre nehezebbé válik, a menekültek száma egyre növekszik. A főképviselő humanitárius folyosók megnyitásra szólította fel Oroszországot, és kiemelte, hogy az EU még több támogatást nyújt majd a frontvonalban lévő uniós tagállamoknak.
Részletesen elmagyarázta Olaf Scholz német kancellárnak az ukrajnai orosz „különleges művelet” céljait Vlagyimir Putyin elnök, amelyeket Moszkva feltétlenül teljesíteni kíván – közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.
Eközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter a BBC-nek azt mondta,
Blinken úgy fogalmazott, „ha Moszkva szándéka az, hogy megpróbálja megbuktatni a kormányt, és helyére egy saját bábkormány próbál beiktatni, akkor 45 millió ukrán így, vagy úgy, de el fogja utasítja ezt”. A Híradó.hu szerint hozzátette, a háború már most sem Vlagyimir Putyin orosz elnök tervei szerint alakul.
Az amerikai elnök a BBC tudósítójának, James Landale-nek elmondta, a nemzetközi közösség elkötelezett amellett, hogy mindenben támogassa Ukrajnát, egyben olyan nyomást gyakoroljon Oroszországra, amivel véget lehet vetni a „Vlagyimir Putyin által kirobbantott háborúnak”. Arra a kérdésre, meg van-e győződve az ukránok győzelméről, azt válaszolta: „idővel feltétlenül”.
A RIA orosz állami hírügynökség pénteken közzétett egy videofelvételt, amelyen egy orosz állampolgár beismerte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízásából robbantotta fel a héten Moszkvában egy katonatiszt gépkocsiját.
Az Európai Unió átutal pénteken másfél milliárd eurót Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből, védelmi és újjáépítési célokra – jelentette be az Európai Bizottság.
További négy rendőrt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség az ártándi határrendészek vesztegetési ügyében – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-t.
Néhány órával a párizsi olimpia megnyitója előtt ismeretlenek több helyszínen is gyújtogattak a francia gyorsvasút-hálózaton.
Helyi lakosok robbanásokat hallottak, ezt követően tüzet jelentettek a megszállt Krím nyugati részén, Novofedorivka városában lévő Szaki katonai repülőtéren – jelentette a Krími szél Telegram-csatorna péntekre virradóra.
A gázai tűzszüneti tárgyalások felgyorsításáról, a túszok kiszabadításáról és a konfliktus kiszélesedésének megelőzéséről tárgyalt Joe Biden amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Fehér Házban csütörtökön.
Hollandia és Dánia a nyár végéig 14 felújított Leopard 2A4 típusú harckocsit küld Ukrajnának – jelentette be a holland védelmi minisztérium csütörtökön.
Kína megerősítette, hogy nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti beszédében.
Amerika és Izrael összetartását, és a katonai segítség felgyorsítását sürgette Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az amerikai kongresszus két házának tagjai előtt mondott beszédében szerdán.
A generációváltás szükségességével magyarázta visszalépését az elnökjelöltségtől Joe Biden amerikai elnök a nemzethez intézett szerdai beszédében.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)