Fotó: Európai Parlament/Alexis Haulot
Az európai polgárok többsége érdeklődik a júniusi európai parlamenti választások iránt, a romániai szavazók is jelentős arányban el kívánnak menni szavazni – derül ki az EP által megrendelt legfrissebb Eurobarométer felmérésből.
2024. április 17., 11:042024. április 17., 11:04
Az európai polgárok 60 százaléka mondta azt, hogy érdeklődik a júniusi választások iránt (+3 százalékpont 2023 őszéhez képest és +11 százalékpont 2019 február-márciusához képest). 71 százalékuk válaszolta azt, hogy valószínűleg szavazni fog (7-10-es szint egy 1-10-es skálán), ami +3 százalékpont 2023 őszéhez képest és +10 százalékpont 2019 február-márciusához képest.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az uniós polgárok nagyon is tudatában vannak a választások fontosságának a jelenlegi geopolitikai helyzetben, tízből nyolc válaszadó (81 százalék) egyetért azzal, hogy a szavazás most még fontosabb, mint korábban.
Ami a romániai válaszadókat illeti, 60 százalékuk mondta azt, hogy a júniusi választások érdeklik őket – ugyanannyi, mint 2023 őszén, és 11 százalékponttal több, mint 2019 februárjában/márciusában.
(a 2019-es választások előtt 55 százalék volt ez az arány), és 68 százalékuk mondta azt, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben még fontosabb a szavazás.
Az európai polgárok azt szeretnék, ha a választási kampány során a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (33 százalék) és a közegészségügy támogatása (32 százalék) lenne a fő téma. A gazdaság és a munkahelyteremtés támogatása, valamint az EU védelme és biztonsága a harmadik helyen áll az európaiak körében (31 százalék).
Az európai polgárok a korábbinál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az EU védelmének és biztonságának, különösen Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának fényében. Az EU védelmét és biztonságát most kilenc országban említik választási kampányprioritásként, a legmagasabb eredményeket Dániában (56 százalék), Finnországban (55 százalék) és Litvániában (53 százalék) érték el.
A jövőre nézve az uniós polgárok szintén a védelmet és a biztonságot (37 százalék) jelölték meg az EU világban elfoglalt pozíciójának megerősítését célzó legfontosabb prioritásként, amelyet az energiakérdések és az élelmezésbiztonság/agrárgazdaság (mindkettő 30 százalék) követnek.
Változó kép. Az EU megítélése tagállamonként eltér, van ahol pozitívabb, van, ahol negatívabb
Fotó: Eurobarométer
Míg tízből négy európai polgár szerint az EU szerepe fontosabbá vált az elmúlt években, addig 35 százalék szerint nem változott, 22 százalék szerint pedig csökkent. Országokra lebontva 15 országban a polgárok többsége úgy véli, hogy az EU szerepe a világban az elmúlt években fontosabbá vált, Svédországban 67 százalék, Portugáliában 63 százalék, Dániában 60 százalék gondolja így. Eközben a szlovén és a cseh állampolgárok inkább azt látják, hogy az EU szerepe csökkent (32 százalék, illetve 30 százalék).
Az uniós polgárok közel háromnegyede (73 százalék, +3 százalékpont 2023 őszéhez képest) szerint az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életére, egyötödük (20 százalék) szerint egyenesen „nagyon nagy” hatással. A román állampolgárok 65 százaléka válaszolta, hogy az uniós intézkedések hatással vannak az életére. Emellett az európaiak túlnyomó többsége (71 százalék) szerint országa számára előnyös az uniós tagság (71 százalék). A román állampolgárok körében 65 százalék azok aránya, akik szerint az ország számára előnyös az uniós tagság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Helyzetelemzést és segítségkérő listát kért a magyar kormány a parajdi katasztrófával kapcsolatban Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnöktől, akit szerdán Budapesten fogadott Orbán Viktor miniszterelnök.
Szerdán egy napra lezárják a gázai segélyosztó központokat, mivel az izraeli hadsereg figyelmeztetett, hogy az oda vezető utak „harci övezetnek” minősülnek.
Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján minden magyarnak lehetősége nyílik támogatni a Székelyföldön árvíz miatt bajba jutott családokat – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök szerdán egy videóban.
Az orosz hadsereg folyamatosan előrenyomul az észak-ukrajnai Szumi régióban, előbb-utóbb a régió fővárosa is drónjaik és tüzérségük hatótávolságán belülre kerül – közölték ukrán tisztségviselők és elemzők kedden a CNN szerint.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!