Fotó: Nato.int
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a pénteki brüsszeli külügyminiszteri tanácskozást követő sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett az ukrajnai háború kapcsán, hogy „az elkövetkező napok valószínűleg még rosszabbak lesznek, több halált, szenvedést és pusztítást hoznak majd, ahogyan az orosz erők keményebb fegyvereket vetnek be, és folytatják támadásaikat az egész országban”.
2022. március 04., 17:302022. március 04., 17:30
2022. március 04., 17:472022. március 04., 17:47
A NATO-főtitkár a rendkívüli tanácskozás után kijelentette: a szövetség nem támogatja az ukrán vezetés kérését, miszerint repüléstilalmi övezetet kellene létrehozni Ukrajna felett, hogy megakadályozzák az orosz légicsapásokat.
– jelentette ki Stoltenberg. Azt is leszögezte: a NATO nem küld csapatokat Ukrajna területére. A szövetségesek egyetértenek abban, hogy a NATO-s katonai gépeket nem lehet bevetni az ukrán légtérben, se csapatokat Ukrajna területén – fogalmazott. Hozzátette azonban:
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország kazettás bombákat vet be Ukrajnában. Ez a fegyver a nemzetközi szokásjog alapján tiltott fegyvernek minősül. Stoltenberg ismételten felszólította Putyin elnököt, hogy fejezze be a háborút, vonja ki csapatait Ukrajna területéről, és kezdjen feltételek nélküli diplomáciai tárgyalásokba.
Amint arról beszámoltunk, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Brüsszelben, a tagállamok külügyminisztereinek pénteki rendkívüli tanácskozását megelőző sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott,
Stoltenberg hangsúlyozta: „Szövetségeseink védelme iránt elkötelezettek vagyunk, erről nem is szabad, hogy félreértés essék”. Hozzátette: a zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadásról szóló hírek is arra mutatnak rá, hogy ez a háború mennyire vakmerő és felelőtlen, és mennyire fontos, hogy mihamarább vége legyen, és Oroszország kivonja minden csapatát a térségből.
A tanácskozáson személyesen részt vevő Antony Blinken amerikai külügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta:
„Oroszország Ukrajnával szembeni, provokálatlan, előre megfontolt agresszióját követően a NATO gyorsan, egységesen és határozottan fogott össze”, és azonnal elindította a gyorsreagálású erőit a szövetség keleti részeibe.
Fotó: Nato.int
Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője pénteki Twitter-üzenetében arra hívta a fel a figyelmet, hogy katasztrofális következményei lehetnek annak, hogy Oroszország atomerőműveket támad meg.
– hangsúlyozta. Arra az újságírói kérdésre, hogy az EU-nak meg kellene-e állítania az orosz energiaáramlást, Borrell, még a NATO-ülésre érkezve, kijelentette: „mindent meg kell fontolnunk, továbbra is napirenden van minden”.
Az orosz hadsereg pénteken átvette az ellenőrzést a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű felett. Korábban az atomerőmű sajtószolgálata azt közölte, hogy az erőmű területén tűz ütött ki, és a háttérsugárzás változatlan. Később az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata azt közölte, hogy az erőmű ötszintes oktatási és kiképzőközpontjának felső három szintje égett, a tüzet eloltották.
A NATO példátlan szankciókat vezetett be Oroszország ellen, azonban a szövetség védelmi együttműködés, és nem akar háborút Oroszországgal – jelentette ki Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára Brüsszelben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről.
A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.
A következő napokban várhatóan ismét megjelenik a nyilvánosság előtt és fokozatosan visszatérhet kormányfői feladatai ellátásához Robert Fico szlovák miniszterelnök – jelentette be Robert Kalinák védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes.
Emmanuel Macron francia államfő széleskörű demokratikus és republikánus összefogásra szólított fel vasárnap este a nemzetgyűlési választások egy hét múlva esedékes második fordulójában a Marine Le Pen által fémjelezett Nemzeti Tömörülés (RN) ellen.
Gyásznapot tartottak vasárnap az ukrajnai Zaporizzsja megyében a Vilnyanszk városközpontját ért szombati orosz rakétacsapás áldozatainak emlékére. A becsapódás hét ember halálát okozta, több tízen megsebesültek.
Kiadta a német hatóság a 2023. februárban Budapesten elkövetett támadássorozat egyik feltételezett elkövetőjét a magyar rendőrségnek, közben az egyik elkövető EP-mandátumot szerzett Olaszországban.
Görögország és Törökország kedvelt turistacélpontjain is lángok lobbantak fel a kánikula miatt – olvasható a román közszolgálati televízió honlapján.
Új korszak kezdődik – jelentette ki a Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Bécsben, ahol új európai politikai együttműködést jelentettek be Herbert Kickllel, az Osztrák Szabadságpárt elnökével, valamint Andrej Babis korábbi cseh kormányfővel.
Megkezdődött Franciaországban az előre hozott kétfordulós nemzetgyűlési választások első fordulója vasárnap reggel, több mint 49 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre.
Számszeríjjal sebesített meg egy, a belgrádi izraeli nagykövetséget őrző szerb csendőrt szombat délelőtt egy támadó, akit a csendőr agyonlőtt.
Joe Biden elismerte, hogy nem teljesített jól az első televíziós elnökjelölti vitában, de hozzátette, kitart az elnökjelöltsége mellett.
Az Európai Unió Tanácsa pénteken újabb szankciókkal sújtott két szélsőséges palesztin iszlamista szervezetet, a Hamászt és a Palesztin Iszlám Dzsihádot.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)