A gazdának nem kell profi értékesítőnek lennie: Varga Péter Miklós agrárstratégiáról, termékpályákról

A gazdának nem kell profi értékesítőnek lennie: Varga Péter Miklós agrárstratégiáról, termékpályákról

Varga Péter Miklós, a budapesti Agrárminisztérium új főosztályvezetője

Fotó: Makkay József

Varga Péter Miklóst, a budapesti Agrárminisztérium új főosztályvezetőjét rendszeresen hívják erdélyi gazdaszervezetek előadást tartani. A magyarországi szakember az erdélyi szövetkezeti háló megalapozásával is foglalkozik, amivel a gazdák feldolgozási és értékesítési lehetőségekhez jutnának. Az agrártárca illetékese többek között a készülő határon túli agrárstratégiáról nyilatkozott a Krónikának.

Makkay József

2022. szeptember 27., 13:312022. szeptember 27., 13:31

– Stratégiai tanácsadóként a budapesti Agrárminisztérium keretében működő Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának új vezetőjévé nevezték ki. Miben merült ki az eddigi munkája?

– Idestova 25 éve dolgozom tanácsadóként, kormányzati stratégiákat is készítettem. Sokat dolgoztam a magyar kormánynak, ennek keretében jártam Székelyföldre is. A stratégiai tanácsadás titka, hogy komplex problémák megoldásában próbál segítséget nyújtani kormányzati, illetve céges megrendelőknek. Rendszeresen foglalkoztam mezőgazdasági kérdésekkel, megírtam Magyarország digitális agrárstratégiáját. Ennek kapcsán végig kellett gondolni a teljes termékpálya működését termelőtől a fogyasztóig.

– A magyar agrárstratégia kapcsán miként kerülnek képbe az erdélyi termelők?

– Van egy jól működő falugazdász-hálózatunk Erdélyben is, amelyet a magyar szaktárca finanszíroz. Székelyföldön is elindítottunk egy közös gondolkodást, útkeresést azzal kapcsolatban, hogy a pici gazdaságokat és a nagyon változó piacot hogyan lehet olyan termékpályákkal összekapcsolni, ami hozzásegíti a gazdákat ahhoz, hogy több jövedelem maradjon a zsebükben.

Idézet
Ki kell dolgozzuk, hogy milyen fejlesztésekre van szükség. Egy ilyen agrárstratégia célja, hogy megmaradhassanak a kisgazdaságok, és megtörténhessen a generációváltás, azaz legyen kinek folytatnia a gazdálkodást, a fiatalok ne költözzenek el.
Galéria

Fotó: Makkay József

– A Kárpát-medencében milyen mértékben azonosak a gazdák gondjai?

– Kicsit más a színezetük, de alapjában véve mindenhol ugyanazok a gondok nehezítik a gazdatársadalom életét. Az éghajlatváltozást mindenki ismeri, de a fogyasztói piac is gyorsan változik a koronavírus-járvány és a háború miatt. Ez tetőzik az elszabadult energiaárak miatt.

Idézet
A Kárpát-medencei magyarság megmaradásának szempontjából nagyon fontos lenne, hogy minél több ember megfelelő jövedelemhez jusson. A vidéki lakosság ezt csak úgy érheti el, ha a mezőgazdasági termékeit ténylegesen azoknak a fogyasztóknak adja el, akik ezt a minőséget meg tudják fizetni.

Hiába termel valaki biominőségű terméket, ha csak a falu piacára jut el vele. A faluban nincs olyan vásárlóerő, amely megfizethetné a termék valódi árát. Ez a célközönség máshol él.

– A kidolgozás alatt álló agrárstratégia hogyan orvosolná az értékesítés problémáit?

– Ha ismerősnek adom el az árut, nekem elhiszi, hogy az jó minőségű. De ha egy ismeretlennel találkozik a gazda, az miért higgyen neki? Itt tevődik fel az izgalmas kérdés, hogy miért vásárolnak üzletláncokban az emberek. Egyrészt kényelmesebb, másrészt van egy minőségbiztosítás. Ami nem azt jelenti, hogy amit megvásárolok, az finom, hanem azt, hogy legalábbis nem ártalmas az egészségre.

Idézet
És van egy jól működő logisztika: mindent elém tesznek, az én kényelmemet szolgálják. Kérdés, hogy a mezőgazdasági termelőkkel meg tudjuk-e ezt úgy valósítani, hogy termékeik eljussanak a fogyasztóhoz.

Erre készítettem modelleket. Úgy kértek föl a munkára, hogy az egész Kárpát-medencében indítsuk el a folyamatot. Aminek a lényege az, hogy a kistermelő és a fogyasztó között a termékek megfelelő áron történő értékesítését lehetővé tevő termékpályák jöjjenek létre. Amihez minőségbiztosítás, és ha szükséges, logisztika is kell.

Galéria

Fotó: Makkay József

– Milyen forrásokból lehet mindezt finanszírozni?

– Kárpátalját kivéve a Kárpát-medence valamennyi régiójában rengeteg uniós forrás áll majd rendelkezésre erre a célra. A kezdetektől olyan fejlesztések kellenek, amelyek megalapozzák a folyamatot. Leegyszerűsítve a dolgot, nem minden gazdának kell traktort vásárolnia, mert nem az fogja a jövedelmét biztosítani. A biztos bevételét az adja, ha megfelelő helyen tud értékesíteni.

Idézet
A termékek eladása nem a gazda feladata. Nem az a megoldás, ha a termelő piacra megy, hanem az, hogy segítünk neki, hogy a terményei eljussanak a fogyasztóhoz. Az ő feladata, hogy megértse az együttműködés lényegét.

– A Kárpát-medencei együttműködés kapcsán Nagy István mezőgazdasági miniszter legutóbbi, erdélyi látogatásán úgy fogalmazott, hogy a jövő a szövetkezeteké. Hogyan lehet megértetni ezt olyan gazdákkal, akik ódzkodnak az együttműködéstől?

– Ki kell mondani, hogy aki nem akar szövetkezni, annak a mezőgazdaságban nem lesz jövője. Ezen a ponton fog eldőlni, hogy hosszabb távon ki marad meg gazdaként. Lehet részidős gazdálkodást folytatni családi ellátásra, de ebből nem származik jövedelem. A háborús helyzet nyilván árnyalhatja a képet, mert ha élelmiszerhiány lesz, akkor mindent el lehet adni, de nagyon remélem, hogy nem ebbe az irányba haladunk. Ha lesz elegendő élelmiszer a piacon, csak az a gazda tud talpon maradni, aki egy értékesítési lánc részévé válik.

– Játsszunk el a gondolattal, hogy miként fog megváltozni például a székelyföldi tehéntartó gazdák élete, ha többségük szövetkezeti tagként termeli meg és értékesíti a tejét!

– Vegyük alapul a hegyi legelőkön tartott állatok különleges tejét, amiből kiváló minőségű, érlelt sajtokat lehet előállítani, miközben a kereskedelemben jelenleg kapható sajtok többsége a forrázott, lágy sajt kategóriájába tartozik. Hasonlítsuk össze a székelyföldi gazda érlelt sajtját a svájci sajttal. Minőségben a svájci termék semmivel sem jobb, mint a székelyföldi, az ára mégis nagyságrenddel többe kerül. Magyar pénznemben számolva az olcsóbb svájci sajt kilója 11-12 ezer forint (135 lej), míg a drágábbak húszezerbe kerülnek. Gondolkozzunk el azon, hogy a hasonló erdélyi minőségű termék mennyiért kel el…

Idézet
A svájci sajt titka, hogy azonos receptúra alapján mintegy százötven helyen készítik az országban.

Az első állomás a hegyi legelő, ahonnan a tej eljut a sajtüzembe, onnan az érlelőbe, ahol besorolják, ellenőrzik a minőségét, és küldik a piacra. A svájci sajt igazából egy vezetőmárkát jelent, ami a szarvasmarhatartók jövedelmének 70-80 százalékát biztosítja. A többi sajt, a helyi kis márkák a turizmust szolgálják. Az is fontos, hogy minden falunak, vagy akár minden gazdának legyen saját sajtja, de a fő jövedelmet nem az adja.

Galéria

Fotó: Makkay József

– Miként lehet meghonosítani Erdélyben a svájci, a dán vagy a holland szövetkezeti modellt?

– Abból kell kiindulni, hogy a szövetkezetek valamikor itt is sikeresen működtek. Annyi különbséggel, hogy nálunk ez több évtizede megszakadt, míg Nyugat-Európában töretlenül működik ma is. El kell fogadni, hogy a tradicionális, romantikus mezőgazdaság – amelyben a gazda termel, feldolgoz és értékesít – csak a falusi turizmust szolgálhatja.

Idézet
Az árutermelő mezőgazdaságot profi értékesítőkkel lehet sikerre vinni. A gazda nem profi értékesítő, és nem is kell az legyen. Neki profi termelővé kell válnia.

A tejtermelésben az a dolga, hogy alacsony csíraszámú, ellenőrzött tejet állítson elő. A sajtkészítőnek és a sajtérlelőnek más-más a feladata, a marketingé pedig az, hogy a jó minőségű sajtot eljuttassa a fizetőképes fogyasztóhoz. Talán szentségtörés, amit mondok, de tíz év múlva minden áruházban székelyföldi hegyi legelőkről származó érlelt sajtot szeretnék látni.

– Vannak szövetkezeti kezdeményezések Erdélyben is, de áttörésről még nem beszélhetünk. Ha az erdélyi magyar gazdaszervezetek és a magyar szakminisztérium együttműködése sikeres lesz, mikor várható az új szövetkezeti háló megerősödése?

– Ha nem szeretik a gazdák a szövetkezés szót hallani, használjuk inkább az együttműködés megnevezést. Legalább két-három éves folyamatról van szó, amelynek során képzésekre és olyan technológiákra lesz szükség, amivel a rendszer alapjait tudjuk megteremteni. A tejtermelésnél maradva, minden azzal kezdődik, hogy a tehén és a juh által megtermelt kiváló minőségű erdélyi tejet a legelőkről csíramentesen eljuttassuk a tejüzembe. A termékpálya minden állomását ki kell építeni. Erre a mostani, válságos időszakban lehet készülni, hogy amikor túljutunk a mai gondokon, az erdélyi szövetkezeti rendszer működőképes legyen. Nem lesz más út!

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 30., csütörtök

Kovács Mihály Levente: Most van csak igazán veszíteni valónk!

Kovács Mihály Levente fiatal kora ellenére jelentős politikai tapasztalatra tett szert az évek során. A 2024-es választásokról kérdeztük Kovács Mihály Leventét, aki most Marosvásárhelyen a városi tanácsosi listán indul.

Kovács Mihály Levente: Most van csak igazán veszíteni valónk!
2024. május 08., szerda

„A Wizz Air-nek köszönhetően a repülés bárki számára elérhető a térségben” – Váradi József vezérigazgató a Krónikának

Húsz évvel ezelőtt szállt fel az első Wizz Air-gép a dél-lengyelországi Katowiceből, azóta az összes kelet-közép-európai országból üzemeltet járatokat a magyar tőkéjű diszkont légitársaság. A Wizz Air vezérigazgatójával, Váradi Józseffel beszélgettünk.

„A Wizz Air-nek köszönhetően a repülés bárki számára elérhető a térségben” – Váradi József vezérigazgató a Krónikának
2024. március 25., hétfő

Kelemen Hunor: halljuk a csalódott emberek hangját!

Hosszas huzavona után a román kormánypártok eldöntötték, hogy június 9-én Romániában összevont európai parlamenti és önkormányzati választások lesznek. Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kérdeztük.

Kelemen Hunor: halljuk a csalódott emberek hangját!
2023. augusztus 26., szombat

Az aranybányaprojekt becsődölése után a turizmus fellendítésében bíznak Verespatakon

A verespataki aranykitermelés története pár éve bejárta a világsajtót is. A faluban működő civil szervezetek ma a turizmus megerősödésében látják a jövőt. Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrrel.

Az aranybányaprojekt becsődölése után a turizmus fellendítésében bíznak Verespatakon
2023. július 17., hétfő

A vallástanár az erdélyi iskolák lelke, mégis megcsappant a képzés iránti érdeklődés

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem keretében 1993-ban jött létre a református vallástanárképző kar. Dr. Lukács Olgával, a Református Tanárképző és Zeneművészeti kar dékánjával vettük számba a harmincéves évforduló új kihívásait.

A vallástanár az erdélyi iskolák lelke, mégis megcsappant a képzés iránti érdeklődés
2023. április 27., csütörtök

Kelemen Hunor: a magyarok véleményéből, visszajelzéseiből építkezünk

Közel két hónapos konzultációt zár le a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Az összegyűjtött tapasztalatokról beszélt nekünk Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes. Interjú.

Kelemen Hunor: a magyarok véleményéből, visszajelzéseiből építkezünk
2023. április 13., csütörtök

Tánczos Barna: a környezetvédelmi támogatásokkal az RMDSZ élhetőbbé teszi a településeket

Országos konzultációt indított az RMDSZ. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint azért is fontos ez, mert leméri, hogy az általa vezetett minisztérium intézkedéscsomagjai hogyan hatnak az önkormányzatok működésére és a közösség életére.

Tánczos Barna: a környezetvédelmi támogatásokkal az RMDSZ élhetőbbé teszi a településeket
2023. április 02., vasárnap

Három évtizedes a partiumi műemlékvédelem – Dukrét Géza helytörténetről, honismeretről, az önkormányzatok nemtörődömségéről

Harminc éve alakult meg Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság. Alapító elnökével, Dukrét Géza földrajz- és biológiatanárral a partiumi és bánsági települések helytörténeti kutatásairól és a műemlékvédelemről beszélgettünk.

Három évtizedes a partiumi műemlékvédelem – Dukrét Géza helytörténetről, honismeretről, az önkormányzatok nemtörődömségéről
2023. február 09., csütörtök

Választási együttműködésre bírná az RMDSZ-t az Erdélyi Magyar Szövetség – Interjú Toró T. Tibor alelnökkel

Az RMDSZ keretében működő egykori Reform Tömörülés értékeit szeretnék tovább vinni az Erdélyi Magyar Szövetség, amely tíz pontból álló nyilatkozatot fogadott el kolozsvári tanácskozásán. Az EMSZ alelnökével, Toró T. Tiborral beszélgettünk.

Választási együttműködésre bírná az RMDSZ-t az Erdélyi Magyar Szövetség – Interjú Toró T. Tibor alelnökkel
2023. január 01., vasárnap

III. Károly király idén Székelyföldre látogathat: Kálnoky Mátyás történész a sokak által kedvelt zalánpataki királyi birtokról

A háromszéki Miklósváron élő Kálnoky család Európa-hírű falusi turizmust honosított meg, amelynek visszatérő vendége Károly herceg, Nagy-Britannia új királya, III. Károly. 

III. Károly király idén Székelyföldre látogathat: Kálnoky Mátyás történész a sokak által kedvelt zalánpataki királyi birtokról