A nemzetközi gazdasági helyzetről szóló munkamegbeszélésre hívta tegnap késő délutánra Traian Băsescu államfő a Cotroceni palotába Emil Boc kormányfőt, Mugur Isăresu jegybankelnököt, Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminisztert, valamint Ionuţ Dumitrut, az adótanács elnökét. A zárt ajtók mögött lezajlott megbeszélésen Gheorghe Gherghina és Bogdan Drăgoi pénzügyi államtitkár, illetve Lucian Croitoru, a központi bank elnökének tanácsosa is részt vett. A sajtó munkatársainak csak a diskurzus első pár másodpercébe engedtek betekintést, ami alatt a felek igen kedélyesen csevegtek egymással. „Mit mondanak a bankárok? «Van pénzetek, s nincs mit tennetek vele.» Volt, amikor csak a személyi igazolvány felmutatásáért adtatok hitelt” – jegyezte meg nevetve az államelnök. „Más idők voltak azok” – válaszolt a felvetésre Lucian Croitoru. Ezt követően azonban Traian Băsescu felszólította az újságírókat, hogy hagyják el az üléstermet, majd ígéretet tett, hogy a tárgyalások végeztével közleményben számolnak be a történtekről. Lapzártánkig azonban erre nem került sor.
Miközben Emil Boc miniszterelnök tegnapi aradi terepszemléjén a sajtó érdeklődésére fontosnak tartotta leszögezni, hogy nincs ok pánikra, Románia jobban áll, mint 2008-ban, a Bukaresti Értéktőzsde folytatta egy nappal korábbi zuhanását. A kora délutáni órákban a tőzsde 12,3 százalékos mínuszban állt, ez sikerült az esti zárásra 3,37 százalékos mínuszra korrigálnia.
„A pénzügyi és adóügyi politika kapcsán a továbbiakban is igen óvatosaknak kell lennünk, hogy tartani tudjuk az Európai Bizottsággal szemben vállalt hiánycélokat. Nem szabad megismételnünk a 2008-as tévedéseket. Azonban nincs ok pánikra. Románia sokkal felkészültebb, mint 2008-ban a világgazdasági kihívások leküzdésére” – nyilatkozta a kormányfő. Boc újfent a Tăriceanu-kabinetet tette felelőssé a három évvel ezelőtti történésekért, az ugyanis „fizetéseket, nyugdíjakat emelt, növelte a közalkalmazottak számát, elköltötte a BCR eladásából befolyt 2 milliárd eurót, s teljesen felkészületlenül hagyta az országot a válsággal szemben”. (Mint arról több ízben is beszámoltunk, éppen az akkor még ellenzékben politizáló demokrata-liberálisok voltak azok, akik 2008 végén megszavazták a tanárok 50 százalékos béremeléséről szóló törvénytervezetet, amit a kisebbségben kormányzó Tăriceanu-kormány sürgősségi rendelettel helyezett hatályon kívül, ám azóta is számos pedagógus nyert pert az állam ellen.)
Emil Boc tegnap ugyanakkor tegnap arra is kitért, hogy hiába felkészültebb most az ország, mint három évvel ezelőtt, mivel nem lehet teljesen immunis a világpiaci történésekkel szemben, főként az euróövezet van nagy hatással az ország gazdasági helyzetének további alakulására. Arra azonban ígéretet tett, hogy ha a világgazdasági válság ismét eléri Romániát, akkor sem fogják tovább csökkenteni a közalkalmazottak fizetését.
„Néhány hét–hónap múlva elül a jelenlegi pénzügyi vihar, a reálgazdaság növekedése ezt vetíti előre” – fejtette ki eközben a Krónika megkeresésére Diósi László. Az OTP Bank Románia vezérigazgatója kifejtette, jelenleg a rossz befektetői hangulat jellemző, a nagy beruházók nem elégedettek azokkal a lépésekkel, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa és az európai uniós országok megtettek a saját adósságaik csökkentése érdekében, és újabb intézkedéseket várnak. „A tőzsdeösszeomlások, a leminősítések pénzügyi viharának nincs valós alapja: a közép-kelet európai tőzsdék azért estek vissza, mert visszaesett az amerikai, az ázsiai tőzsdék azért, mert visszaestek az amerikai és európai börzék” – magyarázta Diósi László. A gazdasági szakember szerint a globalizáció szedi áldozatait, a világszintű pénzügyi pánikot az információ valós időben történő áramlása okozza.
„Most azonban a reálgazdaságban nincsenek válságra utaló jelek, mint 2009-ben, amikor a GDP-k visszaestek. Két évvel ezelőtt a reálgazdaság valós válsága volt, abból lábalunk most ki” – szögezte le az OTP Bank Románia vezérigazgatója. Hozzátette: a jelenlegi pánik ugyanakkor minden jelenségével együtt befektetői bizonytalanságot generál, a befektetők kerülik a kockázatosnak ítélt közép-kelet-európai és ázsiai beruházásokat. Szerinte a vagyonmegőrző eszközökbe, aranyba, olajba, svájci frankba történő befektetés negatív hozamot produkál, mert ezek árfolyama a nagy kereslet miatt emelkedik.
Diósi László rámutatott, a jelenlegi pénzügyi vihar és pánik hátterében jó adag spekuláció is áll, megfigyelhető, hogy a jó híreket mindig rosszak követik: a görögországi mentőcsomagról és az amerikai adósságplafon növeléséről is kiderítették, hogy nem elegendőek. „Azonban jó hírek is vannak, a német reálgazdaság szépen növekszik, Japán helyreállt, Olaszország is bejelentette, hogy az eladósodottsága ugyanazon a szinten van már tíz éve, Kínában sem olyan tragikus a visszaesés.
Az év harmadik negyedében már felülkerekednek a pozitív jelek” – véli a pénzügyi szakértő, aki szerint Románia esetében pedig ez esetben előny, hogy fejletlen a pénzügyi piaca, a hazai tőzsde kis számokat produkál, és az államadósság fenntartható finanszírozása fontosabb, mint a tőzsde. „Romániában csak akkor lehet gond, ha hosszú távon fennmarad a jelenlegi helyzet, és nem lesz ahová exportálni. Különben a bankrendszer, a költségvetés stabil, ezek olyan fundamentumok, amelyekre lehet építeni” – összegzett Diósi László.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
szóljon hozzá!