Mugur Isărescu (középen) a keddi szenátusi szakbizottsági vitán
Fotó: Angelo Brezoianu/Agerpres
Állóháborúvá alakult a kormány és a Román Nemzeti Bank (BNR) képviselői között már a tavalyi év vége óta dúló hadviselés, és bár kedden végre tárgyalóasztalhoz ültek a felek, mindenki a magáét szajkózza. Míg a szociálliberális koalíció továbbra is manipulációt sejt a háttérben, Mugur Isărescu, a jegybank elnöke hárít, és a kormány intézkedéseire fogja a hiteltörlesztőknek nem túl vidám napokat okozó kamatemelkedést. Az viszont biztos, hogy a lejalapú jelzáloghitelt törlesztő hiteleseknek minden hónapban néhány száz lejjel többet kell előteremteniük, mint másfél évvel ezelőtt.
2019. február 13., 12:582019. február 13., 12:58
2019. február 13., 13:082019. február 13., 13:08
Nem hozott áttörést a keddi szenátusi szakbizottsági vita a kormány és a Román Nemzeti Bank (BNR) képviselői között az irányadó bankközi kamatláb (ROBOR) alakulása és a kapzsisági adó kivetéséről is rendelkező, hírhedt 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletbe foglaltak kapcsán dúló állóháborúban.
A korábban meghiúsult bizottsági meghallgatás után kedden végre tárgyalóasztalhoz ültek a parlament és a jegybank képviselői Daniel Zamfir, a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) szenátora meghívására, aki szerint ezzel az állítólagos manipulációval a bankok tisztességtelen nyereségre tesznek szert.
Mugur Isărescu BNR-elnök nem egyedül érkezett, hanem a központi pénzintézet igazgatótanácsának tagjaival – mint hangsúlyozta, nem egyszemélyes döntésekről van szó. A kormánykoalíció részéről Călin Popescu-Tăriceanu, a felsőház ALDE-s elnöke már köszöntőjében leszögezte, nem lehet élből kizárni azt a lehetőséget, hogy manipulálták a ROBOR-t.
– fogalmazott a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke. Válaszában Isărescu leszögezte, hogy a ROBOR-t senki nem manipulálja, ez a mutató a piac valóságát tükrözi. Kizárta egyúttal annak a lehetőségét, hogy a bankok kartellszerűen összefogtak volna, mint mondta, az adatok visszanézhetők a jegybank adatbázisából.
A meghallgatás során ugyanakkor parázs vita alakult ki Zamfir és Isărescu között. A szenátor azzal is megvádolta a jegybankelnököt, hogy amikor a ROBOR 0,7 százalékos történelmi mélyponton volt, arra bátorította az embereket, vegyenek fel lejhiteleket, amivel szerinte átverte őket. Isărescu szerint akkor alacsony volt az infláció is, amely főleg azért nőtt meg, mert a kormány túl gyors ütemben növelte a béreket. Kiemelte egyúttal, hogy a ROBOR 1,5 és 3,5 százalék között mozog, mivel az alapkamat 2,5 százalék, a szimmetriafolyosó pedig ehhez képest +/– 1 százalék.
Fotó: 123RF
A központi pénzintézet vezetője szintén Zamfir felvetésére adott válaszában szögezte le, hogy a Román Nemzeti Bank nem mesterségesen tartotta 1,75 százalékon az alapkamatot. (Mint ismeretes, az alapkamat 2015 májusától 2018. január elsejéig állt 1,75 százalékon.) Isărescu ugyanakkor kitért arra is, hogy az irányadó bankközi kamatláb (ROBOR) további növekedése várható, válaszképpen arra, hogy a lakosság hiteleket vett fel, tudván, hogy nőni fog a ROBOR.
– szögezte le.
Gyarapodó részletek
Az irányadó bankközi kamatláb (ROBOR) emelkedése azoknak a polgároknak és cégeknek okoz mostanság komoly fejtörést, amelyeknek lejben felvett bankkölcsönük van. Például egy 2017 márciusában lejben igényelt, 67 ezer eurónak megfelelő jelzáloghitel esetén a 30 éves futamidejű bankkölcsönt felvevő ügyfél első havi törlesztőrészlete még 1520 lej volt, most azonban – a hathavi irányadó bankközi kamatláb megugrása után – 1930 lejt fizet. A kormány által a háromhavi ROBOR-hoz kötött kamatozású Első otthon program keretében 2015-ben igényelt, 57 ezer eurónak megfelelő jelzáloghitel havi törlesztőrészlete pedig korábban alig több mint 1000 lej volt, de ma már meghaladja az 1300 lejt is. Mint ismeretes, a ROBOR 2017 őszétől kezdett gyorsan növekedni, 0,7 százalékról 3 százalék fölé emelkedett.
Mugur Isărescu ugyanakkor a keddi bizottsági ülésen újfent a köztudatba kapzsisági adóként bevonult, a ROBOR értékével összehangolt bankadó eltörlését kérte. A jegybankelnök szerint egyebek mellett ez a rendelet megköti a nemzeti bank kezét is, hiszen a lej ellen irányuló esetleges piaci támadások esetén nem tehetnek semmit. Úgy vélte, a bankaktívákra kivetetett adónak a ROBOR-ral való összekötése „a nemzeti bank függetlensége elleni támadást jelent”. Ugyanakkor
Az viszont máris biztosra vehető, hogy Isărescunak nem sikerült meggyőznie Daniel Zamfirt igazáról, a kormánypárti szenátor a bizottsági ülést követően ugyanis a köré sereglett újságíróknak úgy nyilatkozott: a meghallgatáson elhangzottak megerősítették abbéli meggyőződésében, hogy „a jegybank beavatkozik az irányadó bankközi kamatláb kiszámításába”. Majd hozzátette: a központi pénzintézet elnöke igazolta, hogy a ROBOR „megállapodás a bankok között”, amit a versenyszabályok tiltanak.
Kapzsisági adó: nemzetközi pénzintézetek szóltak be
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Világbankhoz tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) hivatalos panaszt tett a román kormánynál a bankszektort sújtó új adók miatt – értesült a Reuters. A brit hírügynökségnek nyilatkozó források szerint a két pénzintézet által február elsején elküldött levélben a felek aggodalmuknak adnak hangot a bukaresti kabinet új intézkedései miatt. A levél meglétét igazolta a Reutersnek az EBRD egy képviselője. „Nem tárgyalunk a nyilvánosság előtt a hatóságokkal folytatott levelezésünkről, és a mostani szakaszban nem fűzünk hozzá más kommentárt” – mondta az illetékes.
Amúgy Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke hétfőn idézett az EBRD panaszából, amikor már másodjára indított heves támadást a kormány tervei ellen, kevesebb mint egy héttel az előzőt követően. „Az EBRD-seknek van egy nagy gondjuk. Például a Transilvania Bank esetében néhány tucat, ha nem több tízezer kisebb részvényes az ő hitelességüknek köszönhetően vásárolt. Amikor látták, hogy mi történik a tőzsdén, elkezdték őket kérdőre vonni… Azokat, akik azt népszerűsítették, hogy Romániában stabil, felelős, kiszámítható és méltányos a jogszabályi környezet” – fogalmazott a román jegybankelnök.
Kijelentései mögött az áll, hogy az EBRD 2001-ben lett a Transilvania Bank részvényese, tavaly pedig megvásárolt egy 19 százalékos részvénycsomagot az akkor még Piraeus Bank néven futó, azóta First Bankká átbrandelt pénzintézetből. Amint arról beszámoltunk, a hírhedt 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet január elsejei hatályba lépése óta jelentősen csökkent a főbb román bankok részvényeinek árfolyama, a csökkenés egyes bankok esetében elérte a 30 százalékot is.
Rögtön az elején akadályokba ütközik a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út építése: óvás miatt felfüggesztik az egyik szakasz megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!