Fotó: Illusztráció
Két szélsőség jellemzi a romániai elektromosautó-piacot: itt a legnagyobb az állami támogatás a környezetkímélő személygépkocsik megvásárlására, ám itt a legrosszabb az infrastruktúra. Ráadásul a lakosság nem is nagyon tudja megengedni magának az egyelőre még igen drágának minősülő járműveket.
2019. szeptember 18., 14:002019. szeptember 18., 14:00
Erőteljes növekedésnek kell jönnie az alternatív meghajtással – elektromos, hibrid, fuel cell és földgáz – működő személygépkocsik piacán ahhoz, hogy el lehessen érni az Európai Unió által 2025-re és 2030-ra kitűzött, igen ambiciózus célokat a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítását illetően – vonható le a következtetés az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) legfrissebb, a 2018-as évre vonatkozó adatsorait szemlélve. Nem is csoda, hogy a munkáltatói szövetség sürgeti a kormányokat, hogy fokozzák a töltőállomások kialakításának ütemét, és különböző támogatásokkal biztassák a polgárokat, hogy zöldjárműveket vásároljanak.
A 2018-as év adatait górcső alá véve, kiderül, hogy
igaz, ez 1,4 százalékpontos növekedést jelent a 2014-es adathoz képest. Tavaly ugyanakkor az eladott autók 3,8 százaléka hibrid meghajtású volt, ami 2,4 százalékpontos bővülés. Az úgynevezett üzemanyagcellás (fuel cell) eladásokat egyelőre elenyészőként kezelik az ágazat képviselői.
Az ACEA elemzése ugyanakkor külön fejezetben vizsgálta, hogy mennyire érhető el egyes uniós tagállamok lakói számára a zöldautó, s ezúttal is kiderül, hogy egyelőre még nagyon sok polgár számára elérhetetlen vágy az ár miatt. Az ágazat képviselőinek következtetése szerint amely uniós országokban 1 százalék alatt van az elektromos autók aránya, az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) nem éri el a 29 000 eurót. Ilyen az összes közép- és kelet-európai tagállam, valamint Spanyolország, Olaszország és Görögország is. Az ellenkező póluson a zöldautók aránya meghaladja a 3,5 százalékot, és a GDP is az egy főre jutó 42 000 eurót.
Közben a román állam biztosítja a legnagyobb szubvenciót a környezetkímélő autót vásárlók számára, és ugyan látható a program hatása, egyelőre nem pörög a piac.
A kiszolgálói infrastruktúra sem teszi ugyanakkor egyelőre lehetővé az alternatív meghajtású autók széles körű elterjedését az Európai Unióban. Az ACEA szerint 2030-ra 2,8 millió töltőállomásra lesz szükség, ami a húszszorosa a tavaly év végi adatnak.
Kicsit zöldebb lehet az idei év
Kilenc százalékkal nőtt a román autópiac a 2019-es esztendő első nyolc hónapjában a tavalyi év ugyanezen időszakához mérten – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA) adataiból. Az APIA megjegyzi, hogy az európai uniós tagállamok nagy részétől eltérően Romániában az elmúlt 12 hónapban folyamatosan bővült az autópiac. A statisztikák szerint Romániában összesen 129 759 új gépjárművet értékesítettek januártól augusztusig. Ezek közül 110 998 személygépkocsi, 18 761 haszonjármű volt. Az APIA adatai alapján az új gépjárművet vásárlók közül a legtöbben a Dacia (34 419 darab), a Volkswagen (11 435) és a Renault (11 012) modelljei közül válogattak. A legnépszerűbb modell a Dacia Logan volt (13 360 eladott darabbal), majd a Dacia Duster (7610), a Dacia Sandero (6888), a Renault Clio (4242) és a Skoda Octavia (3342) következik a sorban. A statisztikai adatok szerint az eladott autók 71,1 százaléka benzinmotoros volt – ez jelentős növekedés a 2018 első nyolc hónapjában jegyzett 59,4 százalékos arányhoz képest –, 25,1 százalék pedig dízelmeghajtású. Környezetkímélő – elektromos vagy hibrid – autóból 4166 darabot adtak el az első nyolc hónapban, szemben a tavaly ugyanebben az időszakban regisztrált 2603 darabbal, így ezek aránya a piacon a tavalyi 2,6 százalékról 3,8 százalékra nőtt. Az APIA adatai arra is rávilágítanak, hogy bár továbbra is főként jogi személyek vásárolnak új autót (az eladások 58 százaléka), a magáneladások 30,8 százalékkal nőttek az első nyolc hónapban (elérve a 47 167 darabot, az eladások 42 százaléka). Az idei első nyolc hónapban ugyanakkor 293 507 használt gépjármű került forgalomba az országban, 6 százalékkal kevesebb, mint 2018. január–augusztusban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!