Fotó: Agerpres
2011. március 10., 09:022011. március 10., 09:02
Noha a világranglistán három helyet lépett előre, elérve a 63. helyezést, továbbra is sereghajtó Románia a turizmus tekintetében az Európai Unió tagállamai között. Az idei top háromba Svájc, Németország és Franciaország jutott be, az első tízbe még Ausztria, Svédország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Kanada, Spanyolország és Szingapúr fért bele. Az új EU-tagállamok közül a legjobb helyezést Észtország érte el, majd Csehország, Szlovénia és Magyarország következik. A nem uniós európai országok közül Horvátország, Montenegró, Törökország és Oroszország is megelőzi Romániát, amelynek olyan országot sikerült maga mögött tudnia, mint Albánia, Grúzia, Örményország, Bosznia-Hercegovina vagy a Moldovai Köztársaság. A Krónika arra volt kíváncsi, hogy az erdélyi és a partiumi megyék vonzóbbak-e, mint az ország más régiói.
„Be kell ismerni: Erdélyben jóval fejlettebb a gyógyturizmus, mint az ország többi részén” – szögezte le kérdésünkre Nicu Rădulescu idegenforgalmi szakember, a turisztikai tárca egykori államtitkára. A szakember, aki jelenleg a Fürdőturisztikai Munkáltatói Szövetség (OPTB) elnöki tisztségét tölti be, úgy véli, mindez a természeti adottságoknak, a masszív beruházásoknak és hagyományoknak köszönhető. Rădulescu szerint jól érzékelhető a Maros, Hargita és Kovászna megyei vendéglátók és önkormányzatok hatékony hozzáállása.
„Szovátán nagyon jól kihasználják a sóstavak és az onnan kitermelt iszapok gyógyhatását, a Hargita és Kovászna megyei településeken pedig az Európában egyedülálló mofettákat. Sajnos az ország többi részéből nemcsak a természeti, az emberi adottságok is hiányoznak” – állapította meg a vendéglátó-ipari szakember. Szerinte a külföldi tőke és a vele együtt beáramló felfogás sokat segített a szolgáltatók mentalitásváltásában. Megítélésében ma már egészen másként viszonyulnak bizonyos fürdőtelepeken a vendégekhez, mint ahogy tették a 80-as és 90-es években. A székelyföldi befektetések mellett az OPTB elnöke a félixfürdői és algyógyi beruházásokat méltányolta. Az erdélyi gyógyfürdők közül egyedül Herkulesfürdőt tartja kimondottan fehér foltnak.
A valamikor a jelenlegi Csehországban található Károlyfürdővel és Máriafürdővel vetekedő Herkules rendkívül lehangoló állapotban fogadja a gyógyulni vagy kikapcsolódni vágyókat. Ferenc József császár kedvenc üdülőtelepe – amely építészetileg messze fölülmúlja bármelyik székelyföldi üdülőt – napról napra megy tönkre. A múlt század eleji építészeti remekek jelentős része ma lakatlanul tátong a Cserna völgyében. Nicu Rădulescu szerint ez főként a helyi önkormányzat és a beruházók közötti, évek óta tartó huzavonának tudható be. Az ókirálysági fürdővárosok közül a volt államtitkár elsősorban a csángóföldi Szaláncfürdőt (Slănic Moldova) és Slănic Prahovát emelte ki, ahol az utóbbi időben szintén jelentős beruházásokat sikerült eszközölni.
Reális esélye van Erdélynek, ha az illetékesek kidolgoznak egy össz-erdélyi kultúrturizmusról szóló tervet – vallja eközben Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Balási a Krónika kérdésére adott válaszát azzal indokolta, hogy Erdély-szerte lépten-nyomon megtalálhatóak a különböző történelmi nevezetességek és természeti ritkaságok, amelyeket ha megfelelő módon népszerűsítenének, lenne jövője az erdélyi turizmusnak.
A kamaraelnök Nagyszebent hozta fel példaként, ahol olyan rendezvényeket bonyolítanak és bonyolítottak le az elmúlt néhány évben, amelyekkel vonzották a turistákat. „De ugyanezt lehet elmondani Segesvárról is, ahol a régizene-fesztiválok megmozgatják a német és az osztrák turistákat is” – részletezte. Balási ugyanakkor hozzátette, Kolozsvárnak is megvannak a megfelelő eszközei ahhoz, hogy élénk turizmusa legyen, sőt Csíkszeredának is van erre esélye. Hargita megyeközpontja esetében Balási a Csíki Székely Múzeum egyik „sztárkiállítását”, a Munkácsy-tárlatot említette, amely mind a külföldi, mind az országon belüli turistákat odacsalogatta.
Elsősorban az infrastruktúra fejletlenségét okolják a háromszéki szakemberek, amiért egy helyben toporog a turizmus. Gazda Zoltán, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársa lapunknak elmondta, Erdély és ezen belül a Székelyföld sajátos helyzetben van, hiszen jelentős számú turistát vonz Magyarországról, akik a történelmi kötődés vagy családi szálak miatt érkeznek a térségbe. A turisztikai információs irodákban sok külföldi vendég érdeklődik, az ott dolgozók tapasztalatai szerint a többség nem gépkocsival érkezik, nincs konkrét útitervük, helyben próbálják összeállítani a programot, különböző csillagtúrákra kérnek javaslatot.
Gazda Zoltán szerint a kiépítetlen infrastruktúra miatt nagyon sok potenciális vendég elkerüli az országot. Nincsen elég repülőtér, rosszak az utak, nehezen lehet megközelíteni az országot, sorolta a gondokat a szakember. Az utóbbi években a szállásadók igyekeztek felzárkózni, civilizált körülményeket biztosítani, ám a rossz utak még mindig nagyon sok vendéget elriasztanak. „Azt kell elmagyaráznunk, hogy bár nem tud autópályán kényelmesen haladni, de ha vállalja az apró bosszúságokat, egyedi, eredeti kultúrával ismerkedhet meg” – szögezte le Gazda.
Szerinte ugyanakkor nagyon fontos a civilizált környezet, ami a lakosság hozzáállását is jelenti, azokon a településeken, amelyek turisztikai célpontok, már az iskolában tanítani kellene, hogyan kell viselkedni egy vendéggel. A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület egyébként a régió népszerűsítése érdekében igyekszik minél több kiállításon, vásáron bemutatni a Székelyföldet, ebben a hónapban Bukarestben, Szolnokon, Veszprémben, Brassóban és Hódmezővásárhelyen vesznek részt különböző rendezvényeken. Bár a részvétel költséges, remélik, hogy lesz hozadéka, mondta Gazda Zoltán.
Lőrincz Zsigmond, Kovászna város polgármestere is úgy véli, az infrastruktúra visszamaradottsága akadályozza leginkább a turizmus fejlődését. A megfelelő úthálózat mellett a polgármester leginkább az alternatív szórakozási lehetőségeket hiányolja.
Elmondta, a gyógykezelésre érkező vendégeknek több lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szabadidejüket tartalmasan eltölthessék. A fürdőváros önkormányzata tavaly bevezette a turisztikai illetéket, minden szállodában, panzióban vagy szívkórházban megszálló vendég napi egy lejt fizetett a városnak. A pénzt az idegenforgalmi vállalkozók gyűjtik be, ezt az összeget az önkormányzat kizárólag a város turisztikai szolgáltatásainak a fejlesztésére fordítja vissza.
Az elmúlt évben 650 ezer lejt hagytak ott a turisták, Lőrincz szerint ez a hazai és a magyarországi fürdővárosokhoz hasonlítva is nagyon jó eredmény, hiszen Kovásznán az elmúlt években kevés fejlesztés történt. A legtöbb vendéget az országosan egyedülálló szívkórházban kezelték, a polgármester azonban reméli, hogy idővel a tehetősebb turistákat is sikerül Kovásznára szoktatni. A pénzből idén kerekeken gördülő kisvasutat és élménykerékpárokat vásárolnak, újraépítik a Tündérvölgyben a sétálóutat is.
„Hargita megye az egyetlen olyan megye országos szinten, amelyiknek jelenleg öt nyertes európai uniós pénzekből finanszírozandó turisztikai projektje van, ez egyenként negyedmillió euró összeget jelent a megyének” – büszkélkedett megkeresésünkre Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Ezek közé a projektek közé sorolta Borboly a Hargita és Kovászna megye hagyományos turisztikai értékeinek népszerűsítését célzó projektet, a helyi legendákat és az ásványvizet népszerűsítő projektet, illetve a természetvédelmi területek védelmét és népszerűsítését célzó projekteket.
Ugyanakkor kidolgozták Hargita megyének a turisztikai stratégiáját, amely a megye turisztikai szemszögből történő fejlesztését tartalmazza. Mint kihangsúlyozta, minél több turistát szeretnének Hargita megyébe csalogatni, ennek lényeges alapfeltétele viszont, hogy az itt élő emberek ismerjék a megye turisztikai értékeit és értékeljék is azokat.
A megye turisztikai nevezetességének megismerését célzó egyik projekt a Barangoljunk Székelyföldön című, amelynek keretében iskolás gyerekekkel ismertetik meg Hargita megye földrajzi és történelmi nevezetességeit. Ugyanakkor a felnőttképzésre is nagy gondot fordítanak, hiszen – mint Borboly mondta – lényeges, hogy megyében minél több a turistákat kedvelő, de a szakszerű vendéglátásban jártas személy legyen. A turizmus fellendítését célzó projektek közé sorolta Borboly a Borvíz útja projektet, amely hat települést érint a megyében, a hagyományos fürdők kiépítését célzó terveket, amelyből tizenegyet már felépítettek, de még tizenhárom kivitelezése hátravan.
Kétmillió eurós beruházás lesz a Nagyhagymás–Egyeskő–projekt, amelynek során a nemzeti parkkal közösen védőzóna kiépítését tervezik, hogy a turisták számára biztonságosabbá tegyék a vidéket. Emellett a hegyimentő-alakulatokkal közösen továbbra is dolgoznak a turistaösvények és mászóutak kiépítését célzó projekten. De programot dolgoztak ki a sípályák építésére és a vallási turizmus népszerűsítésére, a bicikliutak kiépítésére, a lovasturizmus fejlesztésére, a kutyafogathajtás népszerűsítésére.
Az érmelléki borvidék lehet Bihar megye egyik fő turisztikai vonzereje a Vincellér borászegyesület vezetője, Chifiriuc András szerint, aki azonban úgy látja, hogy a környékbelieknek kevés a pénzük és a bátorságuk ahhoz, hogy komolyan kezeljék a bortermelést. „Egyelőre csak elképzeléseik vannak, például arról, hogy borösvényt hozhatnánk létre a jövőben” – magyarázta lapunknak az egyesületi elnök. Mint elmondta, ehhez az kellene, hogy az észak-bihari kisrégió szőlőtermesztéssel és borelőállítással foglalkozó gazdái ne csak a maguk szabályai szerint, hanem törvényesen, vállalkozói engedéllyel dolgozzanak.
Ez azonban sokakat elriaszt, főleg az idősebbeket, hiszen azzal jár, hogy a bor után az államnak is adózni kell. „Ha nincs bevizsgálva a bor, és a turistának valamilyen problémája adódik, nincs kinek panaszkodnia” – magyarázza Chifiriuc. Egy igazi borúthoz európai színvonalú pincék, kóstolótermek kellenének, és a feldolgozásnak, valamint az értékesítésnek is szigorú szabályok szerint kellene történnie – sorolta. Ha azonban vállalkozókká válnának az érmelléki borászok, ahhoz is joguk lenne, hogy palackozzák a nedűt. „Ha nincs palack és címke, hogy viszi haza a bort a turista? Műanyag flaskában?” – teszi fel a kérdést a borász. Chifiriuc emlékeztetett: Bihardiószegen nemrég úgynevezett borlegátus alakult, amelynek ő maga és további két egyesületbeli kolléga is tagja.
A borlovagavatás sokat segített az érmelléki borászat népszerűsítésében, de Chifiriuc úgy látja, ahhoz hogy a térség turizmusa is megérezze a borászat nyújtotta előnyöket, még néhány évnek el kell telnie.
Eközben a Bihar megyei önkormányzat is próbál minél több turistát csalogatni a megyébe. Már kétszer rendeztek turisztikai vásárt Nagyváradon Töltsön egy hétvégét Biharban! címmel, és eddig mindkét alkalommal jócskán sikerült megemelni a megye panzióinak és hoteleinek látogatottságát – mondta el lapunknak Mircea Jacan, a Bihar Megyei Tanács szóvivője.
Megtudtuk: az idei expóra májusban kerülhet sor. Időközben a megyei önkormányzat azt szeretné elérni, hogy minél több településen nyíljanak úgynevezett turisztikai információs központok, amelyek a vidéki nyaralás iránt érdeklődőket igazítanák útba. Biharban ugyanis olyan nemzetközi szinten is ismert turisztikai célpontok vannak, mint a pádisi karsztvidék vagy a biharfüredi hegyvidéki üdülőtelep, illetve Félixfürdő és Püspökfurdő.
A Szatmár megyei önkormányzat is az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektet a régió turisztikai potenciáljának optimális kihasználására. Ennek érdekében európai uniós pénzeket szándékszik lehívni egy olyan iroda létrehozására, amely a megye imázsát alakítaná, illetve saját turisztikai márkanevet is kitalálnának. Ez a terv egyre aktuálisabbá válik, ugyanis év végén megnyílik Szatmár első sípályája, továbbá kiépítik a bor és a pálinka útját. Ezekre a nyertes uniós pályázatokra már alá is írták a finanszírozási szerződést. Emellett egyre többen látogatják a megye termálfürdőit, és további pályázatok készültek gyógy-, wellness- és sportközpontok kialakítására.
Az avasi fatemplomok, a több száz éves szatmári kőtemplomok, a konzervált régészeti lelőhelyek, a falumúzeum és a különböző tájházak, valamint az irodalmi személyiségek szülőházai több száz látogatót vonzanak évente. A megyei tanács eddig még nem számszerűsítette, évente hány turista fordul meg a partiumi megyében. Ciprian Fabian, az önkormányzat szóvivője lapunknak elmondta, az utóbbi időben egyre népszerűbb az avasi faluturizmus, a hagyományos ételek és italok kóstolása, valamint az utazók a kismesterségeket ápoló kézműveseket is szívesen keresik fel.
Erre alapozva évente több, hagyományőrző fesztivált is szerveznek, mint a Sâmbra Oilor, a halmi eperfesztivál, a nemzetiségek néptáncfesztiválja Bogdándon vagy a tavaly elkezdett pálinkafesztivál. A megye hegyvidéke és tavai is sok kirándulót vonzanak a térségbe, és a külföldi vadászok is szívesen keresik fel Szatmárt. Több Natura 2000-es terület is van a megyében, így az ökoturizmus kedvelői is találnak kikapcsolódási lehetőséget. Szatmár megye középkori templomai több nemzetközi turisztikai útvonaltervben is szerepelnek, illetve az egyházi búcsúk és Scheffler János egykori szatmári püspök idei boldoggá avatása is sok külföldit vonz majd a vidékre.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.
A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.