Fotó: Agerpres
A Román Nemzeti Bank (BNR) fokozott figyelemmel követi, hogy milyen hatásokkal lesznek Romániára a nemzetközi gazdasági történések, ezek ugyanis inflációt, tőkemozgásokat, a befektetői bizalom megrendülését, a gazdasági növekedés lassulását generálhatják – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Mugur Isărescu jegybankelnök. Szerinte az amerikai és az euróövezeti helyzet bizalmatlanságot kelthet, ami tőkemozgásokkal jár. Isărescu ugyanakkor arra is kitért, hogy a központi bank a Romániában működő bankokra is figyel, de szerinte e tekintetben nincs közvetlen kapcsolat Románia és az Egyesült Államok között. Kivételt, elmondása szerint, csak a Bukaresti Értéktőzsde képez, ami egyébként már tegnap megsínylette a nemzetközi konjunktúrát, ugyanis tegnap 7,41 százalékos zuhanást regisztráltak, amihez hasonló immár 15 hónapja nem fordult elő. Eközben jelentős mínuszban álltak tegnap este a kereskedés utolsó perceiben az irányadó nyugat-európai tőzsdeindexek is. A tőzsdezárás előtti percekben a londoni – FTSE-100 4,32 százalékkal, a frankfurti Xetra DAX 2,56 százalékkal, míg a párizsi CAC-40 4,06 százalékkal volt pénteki záróértéke alatt. Nyitáskor az amerikai Wall Street valamennyi indexe is zuhanásnak indult.
Nem kell túlságosan félnie Romániának a világválságtól, az ország ugyanis jó helyzetben van, mivel a hatóságok óvatosak voltak, beruházásokat eszközöltek, miközben csökkentették a kiadásokat – hangsúlyozta a téma kapcsán Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter. Valamelyest azért szerinte is aggodalomra ad okot a tény, hogy Románia gazdasága függ más országok gazdaságától, ezért – mint leszögezte – a romániai hatóságoknak a továbbiakban is óvatosaknak kell lenniük.
Nem szabad tragédiaként megélni a nyugati világ pénzpiaci egyenletlenségeit vagy az Amerikai Egyesült Államok leminősítését – próbálta nyugtatni a kedélyeket a Krónika megkeresésére Nagy Ágnes. A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja lapunknak elmondta, az árfolyam és a bizalom csatornáján áramolhatnak be a Románia gazdáságát befolyásoló világpiaci tényezők. „Románia gazdasága a nyitott piacokra jellemző, a pénzpiacon szabadon kereskednek a külföldi devizákkal, így az árfolyamok természetesen befolyásolják a hazai pénzpiacokat. Azonban a legnagyobb gond mégis a bizalom hiánya lehet, nem a gazdaság reformja, struktúrája, a fiskális konszolidáció, vagy a belső gazdasági krízisre jellemző helyzet” – szögezte le a szakértő. Hozzátette: ha a külföldi befektetők óvatosak, visszafogottak, akkor az negatívan befolyásolhatja a közép-kelet-európai, és ezen belül a romániai piacot. „Az Amerikai Egyesült Államokban ugyanaz történik, mint bármelyik piacgazdaságban: a nagy államadósságot csökkenteni, az államháztartás-hiányt konszolidálni kell. Ugyanaz történik, de természetesen sokkal nagyobb szinten, mint 2010 júliusában Romániában – meg kellett hozni a megszorító intézkedéseket, hogy a makrogazdaság egyenlőtlenségeit kiigazítsák, a gazdaság stabilizálódjék, mert csak azután lehetett növekedésre számítani. A tavaly júliusi intézkedéseknek 2011 első negyedéve után volt valamilyen eredményük, akkor állt le a hanyatlás, és csak azután kezdődhetett meg a növekedés” – öszszegzett Nagy Ágnes.
Románia lakosságának többsége vidéken lakik, őket a korábbi gazdasági-pénzügyi válság sem érintette súlyosan, és egy esetleg kialakuló újabb krízis sem lesz rájuk túl negatív hatással, szögezte le a Krónikának Édler András RMDSZ-képviselő. A közgazdász végzettségű politikus elmondta, Románia nem annyira fejlett, az életszínvonal sem olyan magas, mint a nyugat-európai országokban, a vidékiek többsége önellátó életmódra van berendezkedve, megtermelik az élelem nagy részét, ezért a pénzügyi válság sem hat rájuk olyan mértékben, mint például a londoni Cityben dolgozókra. „Romániában inkább azok az elővigyázatlan emberek szenvedték meg a válságot, akik nem vették figyelembe, hogy az eladósodottsági szintjük nem haladhatja meg a jövedelmük 30 százalékát” – hangsúlyozta Édler András, aki úgy véli, az újabb krízis hatására valószínűleg az Európai Unió felbomlik, hiszen a túlméretezett bürokratikus rendszert nem lehet már finanszírozni. Az országok visszatérnek a saját kerékvágásukba, nem a rájuk kényszeríttett egységes jogszabályok alapján működtetik a piacgazdaságukat. „A német gazdaság például azért működőképes, mert nagyon sok kis és közepes vállalkozás termeléssel foglalkozik, nem csak kereskedik és szolgáltat, így valós hozzáadott értéket hoznak létre. Optimista esetben a válság ennek a mintának a felismerésére és átvételére kényszerítheti az európai országokat” – részletezte Édler András, aki szerint, legroszszabb esetben háború is kitörhet, ha az Amerikai Egyesült Államok és Kína nem tud megegyezni.
Nem látja túl rózsásnak az ország gazdasági helyzetét Lakatos Péter RMDSZ-es képviselő sem, aki szerint Románia még nem lábalt ki a válságból. Mint emlékeztetett, 2009-ben, amikor nagy televíziós viták zajlottak arról, hogy Romániában V vagy W alakú lesz a válság, ő úgy vélekedett, hogy U alakú lesz, és az alsó része, vagyis a mélypont hosszan elhúzódik. „Én ezt most is így látom, óvatos és visszafogott vagyok a derűlátó prognózisokkal kapcsolatban, Románia gazdaságában nem történt meg a struktúraváltás, ezért nagymértékben függ az EU gazdasági helyzetétől. Ha a frankfurti tőzsde tüsszent, a román tőzsde tüdőgyulladást kap” – fogalmazta meg Lakatos Péter. A politikus szerint számmisztika, hogy különböző területeken 0,1 százalékos növekedés tapasztalható, hiszen ez az érték a hibahatáron belül van. Hozzátette: a veszteséges állami vállalatok is további bizonytalansági tényezőt jelentenek. „Derűlátásra csak az ad okot, hogy az idei év nagyon jó mezőgazdasági szempontból, ezért a Román Nemzeti Bank csökkenti az inflációs előrejelzést” – fogalmazta meg Lakatos Péter.
| Nem annyira az Egyesült Államok adósosztályzatának lerontása, hanem az euróövezet problémái adhatnak okot az aggodalomra – írja a The Times című brit lap. Az újság tegnapi számában Bill Emmott azt írja: Amerikában viszonylag „biztonságos” a helyzet, az euróövezetben azonban sokkal nagyobb a kockázat, újabb államok gazdasága omolhat össze. A helyzet itt is jobb, mint amilyennek tűnik, mert van kész megoldás, csak az a kérdés, hogy ez politikailag mennyire elfogadható, különösen, ami Németországot illeti – fogalmaz. Az euróövezet tagjainak „egyszerű, de fájdalmas” döntést kell meghozniuk – emeli ki Bill Emmott, kifejtve: vagy úgy határoznak, hogy az egységes pénzt használó országok kollektív felelősséget vállalnak az euróban felhalmozott államadósságokért, vagy úgy döntenek, hogy az államadósság továbbra is nemzeti hatáskörbe tartozik, és akik fizetésképtelenné válnak, azoknak el kell hagyniuk az övezetet. „Nincs középút” – jelenti ki az elemző írásában. Mint vélekedik, a legjobb megoldás a kollektív felelősség vállalása lenne, mert akkor megmaradhat az euró. A döntést minél előbb meg kell hozni – figyelmeztet, hozzátéve: egy újabb pénzügyi válság nem elkerülhetetlen, de bekövetkezhet, ha az euróövezet hamarosan nem határozza el magát. Az elemző szerint az euróövezet tagjai helyesen tették, hogy július 21-i találkozójukon belátták, Görögország nem képes visszafizetni hatalmas adósságát, ezért a hitelezőinek csökkenteniük kell a kamatokat és ki kell terjeszteniük a hitelek lejáratát. A baj csak az – mutat rá Bill Emmott –, hogy még így is kérdéses, sikerül-e olyan mértékben csökkenteni Görögország adósságát, hogy az ismét fizetőképessé váljék. Mint hangsúlyozza, a politikusok kijelentésein túl semmilyen garancia nincs arra, hogy Görögország esete valóban „kivétel lesz, és nem új szabály”. A The Economist magazin korábbi szerkesztője úgy véli, az, hogy Silvio Berlusconi olasz kormányfő nemrégiben reformokat jelentett be, azt mutatja, az euró annyiban mindenképpen előnyös, hogy arra kényszeríti az országot, liberalizálja a gazdaságát, amit egyébként már évekkel ezelőtt meg kellett volna tennie. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!