Fotó: Agerpres
Az athéni zavargások kevésbé , inkább a hazai gazdasági és társadalmi instabilitás, a naponta elhangzó, az államfőtől és a kormány képviselőitől jövő fenyegetőzések vezethetnek oda, hogy idén jóval kevesebben fognak külföldön, így Görögországban is nyaralni – szögezte le Bikfalvi Márton, a Calibra Travel utazási iroda tulajdonosa, az Utazási Irodák Országos Egyesületének (ANAT) északnyugati területi elnöke a Krónika azon kérdésére, hogy mennyiben befolyásolják az athéni tiltakozó akciók a romániai lakosság görögországi nyaralási kedvét.
Mint részletezte, az elmúlt két hónapban zajlottak a kedvezményes árú előfoglalások, ez az időszak pedig sikeres volt az utazási irodák szempontjából. „Miután azonban első ízben elhangzott, hogy adóemelések, fizetés-, illetve nyugdíjcsökkentések várhatók, minden desztináció iránt csökkent az érdeklődés” – részletezte Bikfalvi, aki szerint a jelenlegi helyzet oda vezethet, hogy az amúgy sem túl fényes 2009-es adatoknál is rosszabbra lehet idén számítani.
Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak Janka Katalin, a kolozsvári Boomerang Services utazási iroda vezetője. Mint mondta, a nyugdíjcsökkentést igazából nem fogják megérezni, mivel szerinte ez elsősorban nem az idős emberek utazási szokásain fog változtatni, hanem főként a mindennapi életükben jelent majd gondot, sok ember nem fogja tudni kifizetni számláit, megvásárolni gyógyszereit, s olyanok is szép számban lesznek, akiknek a mindennapi betevő falat megvétele is problémát jelenthet. A közalkalmazottak bércsökkentését azonban Janka Katalin szerint valamennyi utazási iroda megérzi majd, mivel az lesz az első, amiről a családok lemondanak, hiszen – tette hozzá – a közalkalmazottakra a megszorítások sokkal inkább negatív hatással lesznek, mint a gazdasági válság.
Visszatérve az athéni zavargásokra, Bikfalvi Márton elmondta, az általa vezetett utazási irodánál senki nem mondta még vissza görögországi foglalását, viszont sokan mondják azt, hogy oda szerettek volna utazni, azonban a jelenlegi helyzetből kiindulva inkább más úti célt választanak. Van azonban, akit meg lehet győzni, hogy nincs gond, tette hozzá. Mint fogalmazott, sok ember mégis a görög tengerpartot választja, miután megtudja, azokban a turistaparadicsomokban – Halkidiki, Paralia, Kréta-szigetek, Rodosz vagy Korfu –, ahová a romániai utazási irodák kirándulásokat szerveznek, teljes a nyugalom. Ugyanakkor Bikfalvi szerint sok romániainak azért is esik a választása a szárazföl-dön található Halkidikire vagy Paraliára, mivel ezeket busszal is meg lehet közelíteni, s ez jóval olcsóbb, mintha repülővel utaznának.
Kérdésünkre, hogy számításai szerint melyek lesznek idén a legnépszerűbb célpontok, a szakember úgy vélekedett, akárcsak az előző években, az első két helyre a török és az olasz tengerpart számíthat, az viszont előfordulhat, hogy a harmadik helyre Görögország helyett Spanyolország lép elő.
Janka Katalin is úgy nyilatkozott, hogy nem éreztek visszaesést a görög utak iránti keresletben. Mint mondta, az előfoglalási időszakban nagy volt a kereslet, most van két olyan hét, amikor nincsenek akciós útjaik, így megcsappant az érdeklődés, ám arra számítanak, hogy amint meghirdetik a last minute akciókat, nem fog senki letenni a görögországi nyaralásról amiatt, hogy Athénban tízezrek tüntetnek nap mint nap.
Mihaela Nastor, az egyik szatmárnémeti utazási iroda ügynöke lapunk kérdésére elmondta, a legtöbb ügyfele még mindig Görögországot választja utazási célpontul. „Az ottani zavargások ellenére nem riad vissza senki a hellászi vakációzástól. Az igaz, hogy sokan óvatosabbak, mint tavaly, rákérdeznek, mit tudunk az ottani helyzetről, de még senki nem mondta le a foglalását” – részletezte a turisztikai szakember. „Az viszont szinte biztos, hogy a legtöbb járulékos program, kirándulás, fővárosi városnézés az eddigi évekhez viszonyítva kevesebb üdülőt vonz majd idén. Sokan csak a parton napoznak majd, és fürdőznek a biztonságos üdülőtelepeken” – véli a szatmári kirándulásszervező.
Bikfalvi Márton egyébként arra számít, hogy a görög szállásadók, utazásszervezők rövid időn belül az árak csökkentése mellett fognak dönteni, hogy ne essenek vissza drasztikusan a turizmusból származó bevételek. Hiszen Görögország a világ húsz legnépszerűbb idegenforgalmi célállomásának egyike, évente legalább 15 millió külföldi keresi fel. Az ágazat a hazai össztermék (GDP) 18 százalékát termeli, minden ötödik görög az idegenforgalomban dolgozik.
Ezért is sürgetik a turizmusban érdekeltek, hogy mielőbb döntés szülessen a további akciókról. Bikfalvi szerint néhány napon belül döntenek is a kérdésben. Hiszen az adatok nem túl kecsegtetők. Miközben bevételei növelésére óriási szüksége lenne, eddig virágzó idegenforgalma is cserbenhagyta Görögországot: a folytatódó tiltakozások, és főként a május eleji, emberéleteket követelő összecsapások miatt tömegestől mondják le nyári foglalásaikat a külföldiek. Az athéni szállodakamara elnöke szerint naponta közel 2 ezer szobafoglalást kénytelenek törölni, de a görög szigeteken sem sokkal jobb a helyzet. Rodoszon 18, Krétán 10 százalékkal csökkentek a foglalások.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, május elején kezdődött a tiltakozási hullám Görögországban a kormány megszorító intézkedései ellen. Demonstrációk mellett munkabeszüntetéssel is tiltakoztak, sztrájkoltak a közszolgálati dolgozók, a légiirányítók lezárták az ország légterét, sok kereskedő nem nyitott ki. A munkabeszüntetéshez csatlakoztak a tűzoltók, a tanárok, nem volt ügyintézés a hivatalokban, a kórházakban pedig csak a sürgős eseteket látták el. Halálos áldozatokat is követeltek a tüntetések. Három banki alkalmazott vesztette életét abban a bankfiókban, amelynek épületét feldühödött tüntetők molotovkoktélokkal felgyújtották.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.