Fotó: gov.ro
2010. szeptember 14., 08:382010. szeptember 14., 08:38
Bátor, gyors gazdasági növekedéssel járó lépésekre van szükség a kormány részéről, ami akár az egységes jövedelemadó-kulcs csökkentését is jelentheti Adriean Videanu volt gazdasági miniszter szerint. A PDL alelnöke egyúttal úgy véli, nem ördögtől való az újabb IMF-hitel.
Nem tartja kizártnak Adriean Videanu, a másfél héttel ezelőtti kormányátalakítás során lemondott gazdasági miniszter, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) alelnöke, hogy márciustól csökkenjen a jelenleg 16 százalékos, egységes jövedelemadó-kulcs mértéke.
A politikus a România Liberă című bukaresti napilap tegnapi számában megjelent interjúban ugyan konkrétumokba nem bocsátkozott, ám nem zárta ki az adócsökkentés lehetőségét, mondván: a gazdaság talpra állításának egyik legfontosabb feltétele a megfelelő adópolitika. Leszögezte ugyanakkor: egyetlen adónem csökkentése nem oldja meg a gondokat. „A legnagyobb problémát az adórendszer egyszerűsítése jelenti: mintegy 180 adónemet szüntettünk meg vagy vontunk össze, de még mindig van mit csökkenteni” – hangoztatta a volt gazdasági miniszter.
A politikus rámutatott, 2011-ben lejár az ország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között megkötött készenlétihitel-szerződés, ekkor újabb tárgyalásokat kell folytatni a Valutaalap és az Európai Unió képviselőivel az ország gazdasági helyzetéről, de ekkor meg lehet hozni egy, az adócsökkentésről szóló politikai döntést. Kifejtette: a kormány szeretne legalább 2 százalékos gazdasági növekedést elérni, ennek érdekében pedig „bátor döntésekre” van szükség, olyanokra, amelyek képesek az uniós átlagnál nagyobb növekedést generálni.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy az egységes adókulcs mértékének csökkentése önmagában még nem lesz elegendő, összességében kell az adópolitikát megváltoztatni annak érdekében, hogy az intézkedés gyors eredményeket hozzon. Annak kapcsán, hogy Traian Băsescu államfő az elmúlt héten fölvetette egy újabb IMF-hitel fölvételének a lehetőségét, Videanu kifejtette, a bírálatok ellenére az IMF-fel kötött hitelmegállapodás pozitív hozadékkal bírna, mivel olcsó és az infláció hatásai által nem befolyásolt finanszírozást jelent.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.