Összességében a gyümölcsök és a zöldségek ára nőtt a leginkább
Fotó: Veres Nándor
A koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán 17,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek Romániában – derül ki a Versenytanács által készített, a kilenc legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánc által közölt árakat górcső alá vevő elemzéséből.
2020. november 23., 08:592020. november 23., 08:59
Ha a termékkategóriákat vizsgáljuk, akkor zöldségek és gyümölcsök ára nőtt a legmeredekebben, 22,5 százalékkal, de a legnagyobb drágulást a feldolgozott hústermékeken belül, a Victoria sonkaszaláminál regisztrálták – idézi az elemzés fontosabb következtetéseit az Economica.net gazdasági hírportál.
„Az élelmiszerkereskedelem a járványidőszak hőse. A lakossági pánik, a logisztikai láncban vagy a szállításban felmerülő problémák ellenére rugalmasnak bizonyult,
Most ugyanez a helyzet a Covid-19-tesztekkel” – nyilatkozta Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke az elemzést ismertető hétvégi eseményen.
Októberben már az ötödik egymást követő hónapban emelkedtek, január óta a legmagasabb szintre nőttek a világpiaci élelmiszerárak a szemestermények, növényi olajok, a cukor és a tejtermékek drágulása miatt a FAO adatai szerint.
Eközben mindössze hat terméknek csökkent az ára: a csirke alsócomb, a csont nélküli csirkemell, a sárgarépa, a fehér burgonya, az XL-méretű tojás és a hagyma lett olcsóbb.
Általában véve a hústermékek ára 11,8 százalékkal nőtt a 2019. január–július időszakhoz viszonyítva. A kategórián belül mérték viszont a legnagyobb áremelkedéseket,
Az augusztusi 2,7 százalékról szeptemberben 2,5 százalékra mérséklődött az éves inflációs ráta Romániában.
A tejtermékek és a tojás ára nőtt a legkevésbé, de az elemzés készítői szerint ennek fő oka, hogy jelentős mértékben esett az XL-méretű tojások ára.
A repülőjegy, a cigaretta és a bab drágult a legjobban augusztusban az előző hónaphoz viszonyítva, miközben olcsóbb lett a burgonya, az üzemanyagok és a telefonszolgáltatás – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) friss jelentéséből.
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
szóljon hozzá!