Várni kell még a román euróra

Az elmúlt hetekben fokozott figyelem követte Románia euróövezeti csatlakozásának várható időpontját. Van, aki szerint tartható a 2015-ös céldátum, mások szerint az ország jobban járna a halasztással. A Krónika gazdasági és pénzügyi szakértőket kérdezett az euró bevezetésének optimális időpontjáról, az eurózónához történő csatlakozás várható következményeiről.

Bíró Blanka

Nagy Orsolya

2011. május 12., 09:192011. május 12., 09:19

Pró és kontra

Az a reális, ha Románia euróövezethez történő csatlakozását a következő egy-két évben nem tűzik napirendre – jelentette ki lapunk kérdésére Diósi László. Az OTP Bank romániai leányvállalatának vezérigazgatója hangsúlyozta, egy gazdaság akkor tud sikeresen csatlakozni a pénzunióhoz, ha az ország nagyon kicsi, mint például Ciprus és Szlovénia, vagy – éppen ellenkezőleg – ha nagyon erős, mint Németország és Franciaország.

A pénzügyi szakértő kifejtette, Nagy-Britannia az egyetlen, amely az EU-n belül fenntarthatja saját pénzügyi szabadságát, a többi tagországnak kötelezően meg kell lépni az eurózónához való csatlakozást. Ilyen körülmények között a közepes országok számára, mint Románia és Magyarország az a tanulság, hogy csak kellően erős gazdaság mellett érdemes csatlakozni a pénzunióhoz. A közös fizetőeszköz előnyei Diósi szerint csak akkor vannak érvényben, ha a gazdaság egyensúlyban van, a reálgazdaság növekszik, és a külkereskedelmi kapcsolatok jól alakulnak.

„2007-ben Románia hiába tűnt felkészültnek, a reálgazdaság helyzete az országot sebezhetővé tette. 2007–2008-ban Románia két mutató kivételével teljesen megfelelt a csatlakozási kritériumoknak, csak az infláció és a külkereskedelmi mérleghiány hibázott. Ha akkor az ország csatlakozik az euróövezethez, annak a gazdasági válságban lettek volna előnyei és hátrányai. Jó lett volna, hogy az ország a válságban számíthatott volna az euróövezet szolidaritására, mint ahogy azt az ír, a portugál vagy a görög esetben már megtapasztalhattuk. Viszont az önálló árfolyampolitika feladásával az ország pénzügyi vezetése fontos eszközt veszített volna el” – fogalmazta meg az OTP-vezér.

„Lázhatás” az önálló deviza

Diósi László szerint az önálló deviza a lázhoz hasonlítható, a beteg szervezetben megemelkedik a hőmérséklet, és elpusztítja a kórokozókat. A lázhatás a következőképpen alakult: a túl erős lej növelte az eladósodottságot, visszaestek a külföldi beruházások, és lelassult a gazdaság. Ezeket a tüneteket a válság tovább mélyítette, az erre válaszként meggyengülő lej viszont segíti az exportot és a külföldi beruházásokat.  A szakember úgy látja, a gazdasági válságban még jobban kiütköztek a pénzunió visszásságai. Az Amerikai Egyesült Államokban ellentétben az Európai Unióval a tagállamok nem adtak fel annyi gazdasági szuverenitást, amennyire szükség lett volna. „Hiába kőkemények a belépés feltételei, ezeket a mutatókat a csatlakozás után már nem kérheti számon senki, és a különböző gazdasági mutatók ártanak a közös övezetnek. Bulgária a saját devizáját már korábban az euróhoz kötötte, ezért nem volt alkalma a fejlődésre, és a válságból való kilábalása is várat magára. A Román Nemzeti Bank jó pénzügyi politikájának köszönhetően Romániának jó esélyei vannak a fenntartható gazdaság kialakítására, az IMF-kölcsönökkel az államháztartási finanszírozásokat is sikerült megoldani” – fogalmazta meg Diósi.

Patikamérleg az árfolyamnak

A pénzpiaci szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon fontos, milyen árfolyamon csatlakozik az ország az euróövezethez: az erős lej jobban segíti az importot, viszont a gyenge lej az exportra és a beruházásokra van kedvező hatással. „Patikamérlegen kell kimérni az árfolyamot, hogy a gyenge lejjel ne árusítsák ki az országot, de az erős lejjel se lehetetlenítsék el. A becslések szerint, 3,7–4 lejes árfolyam között lesz a csatlakozás” – mondta Diósi. Hozzátette: Romániában most is nagyon széles körű az euró használata, például a gépkocsik, az ingatlanok árát, a távközlési díjszabásokat már most euróban adják meg, így valószínűleg kisebb lesz a csatlakozáskor a megrázkódtatás. Ugyanakkor szerinte akik devizában vettek fel kölcsönt, akkor járnak jól, ha például tavaly a 4,2 lejes árfolyamon vettek fel hitelt, és az ország 3,9 lejes árfolyamon csatlakozik az euróövezethez.

Csak az exportnak tenne jót

Jelenleg csak az export érezné az euróövezethez való csatlakozás gyakorlati hasznát, véli Bagoly Miklós. Az ASIMCOV vállalkozói szövetség elnöke olyan vállalkozás tulajdonosa, amely külföldre is termel, így tapasztalatból mondta el, hogy a kivitelre termelőknek jobb lenne, ha az ország bevezetné a közös fizetőeszközt, hiszen az árfolyam nem befolyásolná a mérleget, nem fordulhatna elő, hogy változatlan kiadások mellett csökkenek a bevételeik. Ennek ellenére Bagoly Miklós úgy véli, az ország nincs felkészülve arra, hogy csatlakozzon az euróövezethez, hiszen általában az euró bevezetését kihasználva felfele kerekítik az árakat, és ez minden esetben drágulási hullámmal járt. A nemzetgazdaság még nincs felkészülve arra, hogy az euróövezethez való csatlakozás után is a költségvetési deficitet az elvárt keretek között tudja tartani, szögezte le Bagoly Miklós.

Az árak európaiak, a bérek nem

Nem tartja eközben reálisnak Románia 2015-ös csatlakozását az euróövezethez Pajzos Csaba közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa. „A mutatóink jelenleg messze vannak az ideálistól, az infláció szándékos leverése viszont igen költséges volna” – magyarázta el a Krónikának a szakember. Emellett úgy véli, az euró bevezetésének dátuma nem véletlenül került épp választások előttre, hiszen annak emlegetése jó kampányfogás lehet.

„A lakosság számára előnyei és hátrányai is lehetnek annak, ha Románia valóban átáll euróra négy év múlva” – mondja Pajzos Csaba. Szerinte negatív hatású lehet az intézkedés, mert minden bizonnyal további drágulást vonna maga után – ugyanis mindenütt, ahol eddig a saját pénzről euróra konvertálták az összegeket, megemelkedtek az árak. „Mindenki felfelé kerekíti majd az árait, ha már euróban kell számolni, a fizetéseket azonban bizonyára nem fel, hanem épphogy lefelé kerekítik majd” – következtet a külföldi tapasztalatokból az adjunktus. Hozzáteszi: igaz, hogy a minimálbér értéke lassanként lépdel fölfelé, de korántsem olyan tempóban, mint amilyen a várható drágulás lesz. Hasznos lehet viszont véleménye szerint az euróövezethez való csatlakozás olyan szempontból, hogy az árak könnyebben összehasonlíthatóvá válnak majd Európa többi részével – azonban előreláthatólag itt is jócskán hátrányba kerülünk, mivel az összehasonlításból kiderül majd, hogy az áraink versenyképesek, a fizetéseink viszont a legkevésbé sem.

„Összehasonlíthatatlanul kisebb egy romániai vásárló fogyasztói kosara, mint egy európaié” – fogalmaz a szakember. Összességében szerinte jót tenne az országnak, hogy az euró bevezetésével sokkal kevesebb lenne a kockázata például a bankhiteleknek, hiszen az egységes valuta jóval stabilabb, mint a lej, de az ország gazdasági lemaradása miatt valószínűleg több hátrány származna a csatlakozásból, mint amennyi előny.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 22., csütörtök

Boloș szerint megvalósítható Nicușor Dannak a kampányígérete

Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.

Boloș szerint megvalósítható Nicușor Dannak a kampányígérete
2025. május 22., csütörtök

Nyugdíjak újraszámítása: még várni kell, egyelőre csak tesztelik a rendszert

Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.

Nyugdíjak újraszámítása: még várni kell, egyelőre csak tesztelik a rendszert
2025. május 22., csütörtök

Kedvezményes gazdahitelprogramot hirdet meg a mezőgazdasági minisztérium

Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.

Kedvezményes gazdahitelprogramot hirdet meg a mezőgazdasági minisztérium
2025. május 22., csütörtök

Hamvába holt: nem épül meg Nagyváradon az amerikai közreműködéssel tervezett akkumulátorgyár

Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.

Hamvába holt: nem épül meg Nagyváradon az amerikai közreműködéssel tervezett akkumulátorgyár
2025. május 22., csütörtök

Kormánypénzekkel akadályoznák meg, hogy vissza kelljen fizetni repülőterek felújítására kapott uniós finanszírozást

Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.

Kormánypénzekkel akadályoznák meg, hogy vissza kelljen fizetni repülőterek felújítására kapott uniós finanszírozást
2025. május 22., csütörtök

Burduja a villanyszámlákról: nincs szó az ársapka meghosszabbításáról

A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.

Burduja a villanyszámlákról: nincs szó az ársapka meghosszabbításáról
2025. május 21., szerda

Eurómilliók úszhatnak el: Brüsszel szerint nem módosítható a helyreállítási tervek határideje

Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.

Eurómilliók úszhatnak el: Brüsszel szerint nem módosítható a helyreállítási tervek határideje
2025. május 21., szerda

„Adóemelés nélkül nehezen kezelhető a helyzet”. A jegybank igazgatótanácsának magyar tagja a választások utáni kilátásokról

A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.

„Adóemelés nélkül nehezen kezelhető a helyzet”. A jegybank igazgatótanácsának magyar tagja a választások utáni kilátásokról
2025. május 21., szerda

Felszámolnak Kolozsváron egy, a 19. század végén alapított gyárat

Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.

Felszámolnak Kolozsváron egy, a 19. század végén alapított gyárat
2025. május 21., szerda

Nicușor Dan: van pénz a nyugdíjakra és a bérekre

Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.

Nicușor Dan: van pénz a nyugdíjakra és a bérekre