2012. november 08., 07:532012. november 08., 07:53
Az EB szakértői szerint idén a GDP várhatóan 0,8 százalékkal fog bővülni, legfontosabb mozgatójának pedig a belföldi kereslet bizonyul. Az év eleji kemény tél miatt az első negyedévben visszaesett a gazdasági tevékenység (0,1 százalék), ami viszont már a második negyedévben magához tért (0,5 százalék) a beruházásoknak és a magánfogyasztásnak köszönhetően. Azonban a nyár folyamán tapasztalt súlyos aszály, a fogyasztók bizalomvesztése, illetve az európai uniós alapok lehívása során tapasztalt nehézségek az EB szerint nem adnak okot derűlátásra. Szerintük a lelassult gazdasági tevékenység miatt viszont csökkenni fog az importtermékek iránti kereslet, ami pedig viszonylag stabil szinten fogja tartani a folyó fizetési mérleghiányt.
Mint az elemzés készítői rámutatnak, a főbb kockázati tényezők Románia számára az idei év folyamán továbbra is a belpolitikai bizonytalanságokban keresendők, amelyek miatt nőhetnek a finanszírozási költségek, kevesebb lehet a beruházás, s a vártnál is negatívabb hatása lehet az aszálynak.
Jövőre már valamivel jobbra számíthatunk, az EB prognózisa szerint ugyanis 2013-ra a GDP-növekedés elérheti a 2,2 százalékot. Bár a növekedés legfontosabb összetevőjét a befektetések képezik, ezek is kisebb méretet öltenek majd, mint idén az Unió szintjén tapasztalt lassúbb tevékenység, illetve a belföldi bizonytalanság miatt. Javulás várható viszont a hitelezés terén, s fellendülhet a magánfogyasztás is. Ugyanakkor a 2010–2012-es periódushoz viszonyítva 2013-ban marginálisan járul majd hozzá a magánfogyasztás a növekedéshez a közszféra béremelésének köszönhetően. A folyó fizetési mérleghiány mélyülésére is számítani lehet a szakemberek szerint, ez várhatóan a GDP 4,2 százalékát teszi majd ki. Az éves szintű infláció jövőre 4,9 százalékos lehet, 2014-re pedig a prognózis szerint 3,3 százalékra csökkenhet.
Mint az EB elemzése rámutat, a költségvetési hiány az idei év végére a GDP 2,8 százalékára csökken a tavaly regisztrált 5,5 százalékhoz képest. Ez a fiskális konszolidációnak, a nyugdíjak befagyasztásának, egyes szociális juttatások csökkentésének, illetve a jövedéki adó megemelésének köszönhető. Ugyanakkor a csökkenés jövőre folytatódik, a prognózis szerint 2013-ban a deficit a GDP 2,4 százalékát teszi majd ki, 2014-ben pedig alig 2 százalékát. Eközben a szerkezeti hiány a bruttó hazai termék idei –2 százalékáról 2014-re –1 százalékra javul.
A közadósság alakulása kapcsán a prognózis megállapítja, hogy ez idén a GDP 34,6 százalékára rúg, jövőre 34,8 százalékra bővül, a stabilizálódás pedig várhatóan 2014-ben kezdődik el a válság okozta többéves gyors növekedést követően. A költségvetésre leselkedő kockázatok között a prognózisban górcső alá vett időszak alatt az Európai Bizottság szakemberei szerint az uniós források lehívásához kapcsolódó pénzügyi korrekciókra lehet számítani, de azt sem zárják ki, hogy a nemzeti költségvetésből finanszíroz majd a kormány prioritásnak tartott projekteket.
Várhatóan halmozódni fognak ugyanakkor a helyi önkormányzatok adósságai, s az elemzők szerint hiányos lehet majd a haladás az állami vállalatok átszervezése terén, ami miatt pedig az elkövetkező években újabb nyomás nehezedne a költségvetésre.
| Idén 0,3 százalékkal zsugorodik az Európai Unió és 0,4 százalékkal az eurózóna gazdasága, a munkanélküliség pedig továbbra is magas marad – áll az Európai Bizottság szerdán közzétett őszi prognózisában. A bizottság jövőre is szerény, 0,3 százalékos gazdasági növekedést jósol az Unió egészének, míg a prognózis szerint az eurózóna gyakorlatilag stagnálni fog; a testület mindössze 0,1 százalékos növekedéssel számol. Az előrejelzés szerint a strukturális reformok és a gazdasági és monetáris unió előrehaladásának eredménye a 2014-ben beinduló növekedésben mutatkozik majd meg. A bizottság szerint az EU gazdasága 2014-ben 1,6, az eurózónáé pedig 1,4 százalékkal gyarapszik majd. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Látogatottsági adatok