A hiánycél tartását ígéri a pénzügyminisztérium
Fotó: ANAF/Facebook
Románia megerősíti elkötelezettségét, hogy 2025-ben 7 százalék alatt tartja a GDP-arányos költségvetési hiányt, és az Európai Bizottsággal egyeztetett deficitcsökkentési tervnek megfelelően a következő években is ezen a pályán marad – közölte kedd este a pénzügyminisztérium.
2025. április 23., 10:002025. április 23., 10:00
A Tánczos Barna által vezetett tárca arra reagált, hogy az Eurostat aznap közzétett adatai szerint tavaly a tagállamok közül Romániában volt a legmagasabb – 9,3 százalékos – az államháztartási hiány, miközben a kormány 8,65 százalékos deficitet jelentett.
Közleményében a pénzügyminisztérium azzal magyarázta a két adat közötti eltérést, hogy a kormány által bejelentett 8,65 százalék a pénzforgalom alapján számított hiányt jelentette, az Eurostat pedig az úgynevezett ESA-módszertan alapján számolta ki a 9,3 százalékot.
Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkent a GDP-arányos államháztartási hiány 2024-ben az előző évhez képest, miközben nőtt az államadósság aránya – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.
– idézte a pénzügyminisztérium közleményét az Agerpres hírügynökség.
Idén januárban a GDP-arányos költségvetési hiány 0,58 százalék volt, szemben a múlt év első hónapjában jegyzett 0,45 százalékkal – derül ki a pénzügyminisztérium által csütörtökön közzétett adatsorokból.
Amint arról korábban írtunk, az Eurostat adatai szerint tavaly Dániában 4,5 százalékos, Írországban és Cipruson 4,3, Görögországban 1,3, Luxemburgban 1, Portugáliában 0,7 százalékos többlettel zárt a költségvetés, a többi tagállamban deficites volt az államháztartás. A legnagyobb hiányt Romániában (mínusz 9,3 százalék), Lengyelországban (mínusz 6,6), Franciaországban (mínusz 5,8) és Szlovákiában (mínusz 5,3) jegyezték. További 12 tagállamban a deficit a GDP legalább 3 százalékát tette ki.
Nem lehet biztosra kijelenteni, hogy elkerülhetőek lesznek idén az adóemelések, és még csak nem is az a legnagyobb rossz – véli Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!