Húsvéti liturgia. Erdély építészeti gyöngyszeme, a 700 éves Szent Mihály-templom Kolozsváron
Fotó: Szent Mihály Római Katolikus Plébánia - Kolozsvár
A reményt nem lehet megszerezni, kiérdemelni, megvásárolni, hiszen ajándék, viszont sokat tehetünk azért, hogy ezt az ajándékot be tudjuk fogadni – vallja dr. Darvas Piroska teológus, jelenleg Kolozsváron tevékenykedő segítőnővér, aki a Szent Ignác-i (jezsuita) lelkiségű Segítő Nővérek Kongregációjának tagja. A húsvéti lelkiséget körüljáró beszélgetésünk során szó esett hivatásáról, pályájáról, és arról is, hogy a mai társadalom miért nem tud igazán ünnepelni, miért távolítja el magától az elkerülhetetlen szenvedés, halál gondolatát, de még az elcsendesedést is. Darvas Piroska arról is beszélt, hogy mindennapi életünkben miképp lehetünk a remény zarándokai. Húsvéti interjúnkat két részletben közöljük, alább olvasható a befejező rész.
2025. április 19., 08:592025. április 19., 08:59
A reményt nem lehet megszerezni, kiérdemelni, megvásárolni, hiszen ajándék, viszont sokat tehetünk azért, hogy ezt az ajándékot be tudjuk fogadni – vallja Darvas Piroska teológus, jelenleg Kolozsváron tevékenykedő segítőnővér.
– Nagytusnádi születésű, számos helyen végezte már segítőnővéri hivatását. Most épp Kolozsváron tevékenykedik, de sokállomásos út vezetett idáig. Bécsben végezte a teológiát, aztán segítőnővérként szolgált a magyarországi Csobánkán cigánypasztorációban, később dolgozott Marosvásárhelyen, aztán hosszú évekig Csíkszentdomokoson a Szent Margit Lelkigyakorlatos Házban. Mindezek a helyek földrajzilag, társadalmilag és más tekintetben is nagyon különbözőek. A tevékenységek is különböztek: cigánypasztoráció, noviciátus, teológiai képzés, lelkigyakorlatos ház. Mi lehet az egyes helyszínek és tevékenységek közös nevezője?
– Bécsbe elsősorban a rendi képzés, a noviciátus miatt mentem, aztán a rendi képzés után végeztem el a teológiát. A közös nevezőt egyszerű megválaszolnom, mert ez a hivatásom titka. Azért döntöttem a Segítő Nővérek Kongregációja mellett,
És ez kapcsolódik a húsvéti titokhoz, merthogy az életünk nem biztos, hogy épp úgy kiteljesedik a halálunkig, ahogy azt sokan elképzelik, vagy szeretnék. A segítőnővérek hiszik, hogy a halál után, az örök életben eljutunk a Jóistennel való szeretetközösségbe, és abban teljesedik ki teljesen az életünk. Én is úton vagyok emberként, keresem az élet teljességét és hiszem, hogy a Jóistenben teljesedik ki a saját életem. Szeretnék az embereknek segíteni, hogy az életük teljességre jusson.
ez kortól, nemtől, társadalomtól és felekezettől is független – vagy ezeken túl van. Egyébként nagyon jó kapcsolataim vannak más felekezetűekkel is.
Nagypénteki liturgia a kolozsvári szent Mihály-templomban
Fotó: Szent Mihály Római Katolikus Plébánia - Kolozsvár
Szóltunk a felnőtteknek, minden lezajlott, de bennem megmaradt valahogy, hogy amíg élek, imádkozni fogok ezért a bácsiért. Amikor megismertem a segítőnővérek közösségét, akkor még nem tudtam, hogy mi a karizmájuk, csak szimpatikus volt, amit csinálnak. És kiderült, hogy ez is hivatásuk, amit én már korábban éreztem: például hogy mindig imádkozni fogok azért a bácsiért. Erdélyben akkor még nem működött a segítőnővérek közössége: velük először Magyarországon, majd Bécsben találkoztam.
Darvas Piroska: „azt éreztem, hogy a segítőnővérek karizmája, küldetése megegyezik az én szívem legmélyebb vágyával: úton lenni az emberekkel, segíteni, hogy az életük kiteljesedjen”
Fotó: Cziple Hanna Gerda
– Visszatérve a holtan talált bácsival kapcsolatos élményre: 16-17 évesen, egy serdülő számára nem volt ez a pillanat traumatikus?
– Nem volt traumatikus, a székelyföldi faluközösségben másként viszonyultak a halálhoz.
A másik dolog, hogy állatokat tartottunk, a mindennapjainkban szerepelt a disznóvágás, bárányvágás, tyúkvágás. Aztán a növényekkel kapcsolatban is tapasztalni lehet az elmúlást. Mostanság is kertészkedem, és a növények életciklusa is szép ritmust üzen. Elültetem a magot, nem történik semmi heteken keresztül, aztán megjelenik az első növény, azt ápolni kell, helyet készíteni neki, a gyomot kiszedni. Aztán virágzik, majd termést hoz, amit leszedünk. Ősszel pedig megélni azt, hogy a növényt, amit hónapokon keresztül elkísértem, és ami engem megajándékozott,
Szóval visszatérve: nem volt az a pillanat traumatikus, hiszen én a halált természetesen kezelő közegbe nőttem bele, és nem óvtak a szüleim attól, hogy ne lássam az elmúlást.
A kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia által vezetett keresztúti imádság a Kálvária templomnál
Fotó: Cziple Hanna Gerda
– A veszteség, a halál a hétköznapjaink szerves része. Még akkor is érezhető ez, ha csak azt vesszük, hogy minden nappal elveszítettünk az életünkből valamennyit, minden nappal egy kicsit meghalunk, és minden nappal egy kicsit újrakezdünk.
le lehetne tenni a nap terhét, és meg lehetne nyílni az új nap felé. Ha ezt nem gyakorolja az ember, akkor amikor nagyobb veszteséggel, mondjuk a halállal szembesül, akkor persze hogy nem tud mit kezdeni vele. Hiszen nem tanulta meg, nem gyakorolta be, hogy miként lehet, kell valamit elengedni.
Kolozsvári keresztút. Húsvéti lelki előkészület a stációkon való végigvonulás
Fotó: Cziple Hanna Gerda
– És minden valószínűség szerint a társadalom sem tanítja meg erre az embereket.
– A szenvedés, a halál nagyon erős érzelmeket mozgat meg. A mai ember pedig sokszor fél az érzelmektől. Ezért van, hogy sokak számára elképzelhetetlen, hogy például részt vegyenek egy csendes lelkigyakorlaton, mert akkor találkozhatnának önmagukkal. És amivel szembesülnek, azt nem szeretnék, sőt, nem is biztos, hogy bírnák a szembesülést önmagukkal.
– akár a saját magunk szenvedésének és halálának gondolatával.
Darvas Piroska: „a szenvedés, a halál nagyon erős érzelmeket mozgat meg, a mai ember pedig sokszor fél az érzelmektől”
Fotó: Cziple Hanna Gerda
– Ahogyan a mai ember megéli a húsvétot, abban határozottan benne van az elkerülő mechanizmus, ez pedig nagy mértékben beépült a társadalmi szokásokba. Tele vannak az üzletek csokinyuszival, csokitojással: pont azért, hogy ne szembesüljön az ember azzal, miről is szól tulajdonképpen a húsvét ünnepének a titka.
Mert nyilván fontos jelkép a tojás, a tavasznak, a természet ébredésének, az új életnek a szimbóluma. Viszont nem elég, ha csak ebben a szimbólumban merül ki az ünnep. Most visszatérnék egy korábbi kérdéshez, ami a reménységet érintette, vagyis hogy miként lehetünk a remény zarándokai. Azt gondolom, minél inkább személyes, bensőséges, baráti kapcsolatba kerülünk Jézus Krisztussal, az adhat reményt.
Ez maga a remény. Ha pedig megismerem ezt a Jézus Krisztust, akkor már nem kell másfelé keresnem a reményt.
Nagypénteki szentmise a kolozsvári Szent Mihály-templomban
Fotó: Szent Mihály Római Katolikus Plébánia - Kolozsvár
Válságba taszítják a közoktatást a bukaresti kormány válságkezelési intézkedés-tervezetének előírásai a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint. A szakmai szervezet teljes egészében elutasítja a kilátásba helyezett megszorításokat.
Újabb hőségriasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.
Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.
Interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Krónikának, az aktuális politikai és közéleti témákat érintő beszélgetést szombaton tesszük közzé honlapunkon.
Sikerült eloltani a Cibles-hegységben szerda este kiütött vegetációtüzet – tájékoztatott péntek este a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője.
A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.
Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).
Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.
1 hozzászólás