„A reményt nem lehet megszerezni, hiszen ajándék” – Darvas Piroska teológus, segítőnővér a húsvét lelkiségéről – 2.

Darvas Piroska

Húsvéti liturgia. Erdély építészeti gyöngyszeme, a 700 éves Szent Mihály-templom Kolozsváron

Fotó: Szent Mihály Római Katolikus Plébánia - Kolozsvár

A reményt nem lehet megszerezni, kiérdemelni, megvásárolni, hiszen ajándék, viszont sokat tehetünk azért, hogy ezt az ajándékot be tudjuk fogadni – vallja dr. Darvas Piroska teológus, jelenleg Kolozsváron tevékenykedő segítőnővér, aki a Szent Ignác-i (jezsuita) lelkiségű Segítő Nővérek Kongregációjának tagja. A húsvéti lelkiséget körüljáró beszélgetésünk során szó esett hivatásáról, pályájáról, és arról is, hogy a mai társadalom miért nem tud igazán ünnepelni, miért távolítja el magától az elkerülhetetlen szenvedés, halál gondolatát, de még az elcsendesedést is. Darvas Piroska arról is beszélt, hogy mindennapi életünkben miképp lehetünk a remény zarándokai. Húsvéti interjúnkat két részletben közöljük, alább olvasható a befejező rész.

Kiss Judit

2025. április 19., 08:592025. április 19., 08:59

korábban írtuk

„A reményt nem lehet megszerezni, hiszen ajándék” – Darvas Piroska teológus, segítőnővér a húsvét lelkiségéről 1.
„A reményt nem lehet megszerezni, hiszen ajándék” – Darvas Piroska teológus, segítőnővér a húsvét lelkiségéről 1.

A reményt nem lehet megszerezni, kiérdemelni, megvásárolni, hiszen ajándék, viszont sokat tehetünk azért, hogy ezt az ajándékot be tudjuk fogadni – vallja Darvas Piroska teológus, jelenleg Kolozsváron tevékenykedő segítőnővér.

– Nagytusnádi születésű, számos helyen végezte már segítőnővéri hivatását. Most épp Kolozsváron tevékenykedik, de sokállomásos út vezetett idáig. Bécsben végezte a teológiát, aztán segítőnővérként szolgált a magyarországi Csobánkán cigánypasztorációban, később dolgozott Marosvásárhelyen, aztán hosszú évekig Csíkszentdomokoson a Szent Margit Lelkigyakorlatos Házban. Mindezek a helyek földrajzilag, társadalmilag és más tekintetben is nagyon különbözőek. A tevékenységek is különböztek: cigánypasztoráció, noviciátus, teológiai képzés, lelkigyakorlatos ház. Mi lehet az egyes helyszínek és tevékenységek közös nevezője?

– Bécsbe elsősorban a rendi képzés, a noviciátus miatt mentem, aztán a rendi képzés után végeztem el a teológiát. A közös nevezőt egyszerű megválaszolnom, mert ez a hivatásom titka. Azért döntöttem a Segítő Nővérek Kongregációja mellett,

mert azt éreztem, hogy karizmájuk, küldetésük megegyezik az én szívem legmélyebb vágyával: úton lenni az emberekkel, segíteni, hogy az életük kiteljesedjen.

És ez kapcsolódik a húsvéti titokhoz, merthogy az életünk nem biztos, hogy épp úgy kiteljesedik a halálunkig, ahogy azt sokan elképzelik, vagy szeretnék. A segítőnővérek hiszik, hogy a halál után, az örök életben eljutunk a Jóistennel való szeretetközösségbe, és abban teljesedik ki teljesen az életünk. Én is úton vagyok emberként, keresem az élet teljességét és hiszem, hogy a Jóistenben teljesedik ki a saját életem. Szeretnék az embereknek segíteni, hogy az életük teljességre jusson.

És akkor mindegy, hogy Bécsben, Csíkszentdomokoson, Csobánkán tevékenykedem-e, és mindegy, hogy akinek segítek, az magyar, cigány, román vagy német,

ez kortól, nemtől, társadalomtól és felekezettől is független – vagy ezeken túl van. Egyébként nagyon jó kapcsolataim vannak más felekezetűekkel is.

Darvas Piroska Galéria

Nagypénteki liturgia a kolozsvári szent Mihály-templomban

Fotó: Szent Mihály Római Katolikus Plébánia - Kolozsvár



– Mikor érezte először az ösztönzést, hogy ezt a hivatást válassza? Volt egy konkrét sugallat, pillanat, vagy inkább egy időszak?

– Inkább időszak. Gimnazista koromban nagyon jól működő ifjúsági csoportunk volt a falunkban, a plébánosunk és egy másik vezetőnk segített abban, hogy különböző szociális tevékenységekben is részt vegyünk. Ez nem volt akkoriban olyan elterjedt, mint most, hogy: na, segítsünk a rászorulóknak. Időseknek segítettünk takarítani, bevásárolni.

Aztán maradandó élményben volt részem: egy este a kortársaimmal lötyögtünk az úton, és rátaláltunk egy bácsira, aki holtan feküdt az árokban.

Szóltunk a felnőtteknek, minden lezajlott, de bennem megmaradt valahogy, hogy amíg élek, imádkozni fogok ezért a bácsiért. Amikor megismertem a segítőnővérek közösségét, akkor még nem tudtam, hogy mi a karizmájuk, csak szimpatikus volt, amit csinálnak. És kiderült, hogy ez is hivatásuk, amit én már korábban éreztem: például hogy mindig imádkozni fogok azért a bácsiért. Erdélyben akkor még nem működött a segítőnővérek közössége: velük először Magyarországon, majd Bécsben találkoztam.

És amikor tudatosult bennem, hogy ennek a közösségnek az a karizmája, hogy az embereket a végsőkig elkísérje, nem csak egy adott életszakaszban, akkor határozottan éreztem: pont ez az, amire akár öntudatlanul is vágytam.

Darvas Piroska Galéria

Darvas Piroska: „azt éreztem, hogy a segítőnővérek karizmája, küldetése megegyezik az én szívem legmélyebb vágyával: úton lenni az emberekkel, segíteni, hogy az életük kiteljesedjen”

Fotó: Cziple Hanna Gerda

– Visszatérve a holtan talált bácsival kapcsolatos élményre: 16-17 évesen, egy serdülő számára nem volt ez a pillanat traumatikus?

– Nem volt traumatikus, a székelyföldi faluközösségben másként viszonyultak a halálhoz.

Én még ahhoz a korosztályhoz tartozom, aki abban nőtt fel, hogy a halál természetes velejárója az életnek. Nálunk akkor még háztól temettek, otthon haltak meg emberek, tehát lehetett találkozni a halállal.

A másik dolog, hogy állatokat tartottunk, a mindennapjainkban szerepelt a disznóvágás, bárányvágás, tyúkvágás. Aztán a növényekkel kapcsolatban is tapasztalni lehet az elmúlást. Mostanság is kertészkedem, és a növények életciklusa is szép ritmust üzen. Elültetem a magot, nem történik semmi heteken keresztül, aztán megjelenik az első növény, azt ápolni kell, helyet készíteni neki, a gyomot kiszedni. Aztán virágzik, majd termést hoz, amit leszedünk. Ősszel pedig megélni azt, hogy a növényt, amit hónapokon keresztül elkísértem, és ami engem megajándékozott,

elszáradtan ki kell húzni, eldobni, eltüzelni – az ember ily módon is megéli a születés és halál misztériumát.

Szóval visszatérve: nem volt az a pillanat traumatikus, hiszen én a halált természetesen kezelő közegbe nőttem bele, és nem óvtak a szüleim attól, hogy ne lássam az elmúlást.

Darvas Piroska Galéria

A kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia által vezetett keresztúti imádság a Kálvária templomnál

Fotó: Cziple Hanna Gerda



– A halálhoz való viszonyulás a mai társadalomban azért másmilyen: a mai ember sokszor „félrenéz”, eltolja, eltávolítja magától az elkerülhetetlen gondolatát. Az öregeket gyakran öregotthonokba küldik a családtagok, hogy ne lássák a szenvedést. Manapság a fiatalság kultuszát éli a társadalom. Közben a húsvéti lelkiségben és gondolatkörben is megkerülhetetlen a halál gondolata: valamiképpen szembesít bennünket az elmúlással, talán segít is, hogy elhelyezzük a lelkünkben?

– A veszteség, a halál a hétköznapjaink szerves része. Még akkor is érezhető ez, ha csak azt vesszük, hogy minden nappal elveszítettünk az életünkből valamennyit, minden nappal egy kicsit meghalunk, és minden nappal egy kicsit újrakezdünk.

Sokaknak a napja sem úgy zárul, hogy elengedi az elmúlt napot: este pörög, videókat néz, a közösségi oldalon tölti az időt, azt érzékeli, hogy minden pezseg körülötte és így fekszik le. Holott egy elmúló napnak az elengedésekor hálát lehetne adni, ki lehetne engesztelődni,

le lehetne tenni a nap terhét, és meg lehetne nyílni az új nap felé. Ha ezt nem gyakorolja az ember, akkor amikor nagyobb veszteséggel, mondjuk a halállal szembesül, akkor persze hogy nem tud mit kezdeni vele. Hiszen nem tanulta meg, nem gyakorolta be, hogy miként lehet, kell valamit elengedni.

Darvas Piroska Galéria

Kolozsvári keresztút. Húsvéti lelki előkészület a stációkon való végigvonulás

Fotó: Cziple Hanna Gerda

– És minden valószínűség szerint a társadalom sem tanítja meg erre az embereket.

– A szenvedés, a halál nagyon erős érzelmeket mozgat meg. A mai ember pedig sokszor fél az érzelmektől. Ezért van, hogy sokak számára elképzelhetetlen, hogy például részt vegyenek egy csendes lelkigyakorlaton, mert akkor találkozhatnának önmagukkal. És amivel szembesülnek, azt nem szeretnék, sőt, nem is biztos, hogy bírnák a szembesülést önmagukkal.

Emiatt eltolják maguktól a csendet, zajjal veszik körül magukat, csak hogy ne kelljen szembesülni önmagukkal. Ha ezt a szembesülést nem tanuljuk meg, akkor nem fogjuk tudni, mit kezdjünk a veszteséggel, a halállal

– akár a saját magunk szenvedésének és halálának gondolatával.

Darvas Piroska Galéria

Darvas Piroska: „a szenvedés, a halál nagyon erős érzelmeket mozgat meg, a mai ember pedig sokszor fél az érzelmektől”

Fotó: Cziple Hanna Gerda



– A húsvéti lelkiségben, gondolatkörben pedig központi helyen szerepel a szenvedéstörténet, a halál.

– Ahogyan a mai ember megéli a húsvétot, abban határozottan benne van az elkerülő mechanizmus, ez pedig nagy mértékben beépült a társadalmi szokásokba. Tele vannak az üzletek csokinyuszival, csokitojással: pont azért, hogy ne szembesüljön az ember azzal, miről is szól tulajdonképpen a húsvét ünnepének a titka.

Teleaggatjuk az ünnepet csecsebecsével és szemfényvesztéssel, csak hogy ne kelljen szembesülni a lényeggel. Teljesen más irányba van elterelve az ünnep.

Mert nyilván fontos jelkép a tojás, a tavasznak, a természet ébredésének, az új életnek a szimbóluma. Viszont nem elég, ha csak ebben a szimbólumban merül ki az ünnep. Most visszatérnék egy korábbi kérdéshez, ami a reménységet érintette, vagyis hogy miként lehetünk a remény zarándokai. Azt gondolom, minél inkább személyes, bensőséges, baráti kapcsolatba kerülünk Jézus Krisztussal, az adhat reményt.

Hiszen Ő azt mondja: én vagyok az ajtó, én vagyok a szőlőtő, én vagyok az út, az igazság, én vagyok a jó pásztor, én vagyok a feltámadás és az élet. Tehát ha mindebben hiszünk, akkor bensőséges kapcsolatunk lesz Krisztussal – ami hihetetlenül nagy erőt ad.

Ez maga a remény. Ha pedig megismerem ezt a Jézus Krisztust, akkor már nem kell másfelé keresnem a reményt.

Darvas Piroska Galéria

Nagypénteki szentmise a kolozsvári Szent Mihály-templomban

Fotó: Szent Mihály Római Katolikus Plébánia - Kolozsvár

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél

Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél
2025. július 18., péntek

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák

Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák
2025. július 18., péntek

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk

Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk
2025. július 18., péntek

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal

Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal
2025. július 18., péntek

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők

Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők
2025. július 18., péntek

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja

Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja
2025. július 17., csütörtök

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc

Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc
2025. július 17., csütörtök

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei

Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei
2025. július 16., szerda

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen

A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen
2025. július 16., szerda

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése

Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése