Florin Jianu (jobbra) ismételten felrótta a szociálliberális kormánynak, hogy egyik napról a másikra módosítja az adópolitikát
Fotó: Facebook/CNIPMMR
A romániai kis- és közepes vállalkozások vezetőinek több mint 80 százaléka ellenzi, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulások terhét a munkavállalókra ruházza át a kormány. Szerintük az intézkedés révén nő a bürokrácia, miközben csökkennek a nettó fizetések.
2017. október 30., 18:182017. október 30., 18:18
A romániai kis- és közepes vállalkozók országos szövetsége (CNIPMMR) össztüzet zúdított a Tudose-kormány elképzelésére, amellyel munkabiztosítási hozzájárulást vetnének ki a munkáltatókra. Mint hétfői bukaresti sajtótájékoztatóján Florin Jianu, a szövetség elnöke hangsúlyozta,
ráadásul meglátásuk szerint az így befolyó hozzájárulás felhasználása sem átlátható. „Ettől a járuléktól eltérően a most befizetett hozzájárulás célja egyértelmű, garantálja a fizetéseket, fedezi a szabadságot és a társadalombiztosítási juttatásokat, illetve biztosítást jelent a munkabalesetek vagy munkahelyi betegségek esetében” – mutatott rá a szakember.
Jianu ugyanakkor ismételten felrótta a szociálliberális kormánynak, hogy egyik napról a másikra módosítja az adópolitikát, ami miatt nem lehet előre tervezni. A kkv-k képviselői ugyanakkor elismerik, hogy a szolidaritási adó helyett bevezetni tervezett munkabiztosítási járulék fedezni fogja a munkanélküliséggel, a munkabalesetekkel, a munkavégzésből adódó betegségekkel, a betegszabadsággal járó kockázatokat.
Közben a CNIPMMR-hez csatlakozott cégek körében felmérést készítettek annak kapcsán, hogy a kormány január elsejétől teljesen átruházná a társadalombiztosítási hozzájárulás befizetésének kötelezettségét a munkáltatótól a munkavállalókra.
A legtöbben, 69,9 százalék elsősorban azt rótta fel, hogy nő a munkáltatókra háruló bürokrácia, hiszen valamennyi egyéni munkaszerződéshez kiegészítő okmányt kell készíteniük. A megkérdezett kkv-k 67,6 százaléka pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a járulékfizetési kötelezettség átruházása nyomán csökkenni fognak a nettó fizetések. 64,8 százalék azért sem támogatja az intézkedést, mivel extra költségeik lesznek az informatikai programok frissítése miatt.
Mint ismeretes, a Tudose-kabinet illetékesei immár több alkalommal is ígéretet tettek arra, hogy nem csökkennek a fizetések a járulékok áthárítását követően, de egyelőre semmi garancia nincs erre.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
szóljon hozzá!