Florin Jianu (jobbra) ismételten felrótta a szociálliberális kormánynak, hogy egyik napról a másikra módosítja az adópolitikát
Fotó: Facebook/CNIPMMR
A romániai kis- és közepes vállalkozások vezetőinek több mint 80 százaléka ellenzi, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulások terhét a munkavállalókra ruházza át a kormány. Szerintük az intézkedés révén nő a bürokrácia, miközben csökkennek a nettó fizetések.
2017. október 30., 18:182017. október 30., 18:18
A romániai kis- és közepes vállalkozók országos szövetsége (CNIPMMR) össztüzet zúdított a Tudose-kormány elképzelésére, amellyel munkabiztosítási hozzájárulást vetnének ki a munkáltatókra. Mint hétfői bukaresti sajtótájékoztatóján Florin Jianu, a szövetség elnöke hangsúlyozta,
ráadásul meglátásuk szerint az így befolyó hozzájárulás felhasználása sem átlátható. „Ettől a járuléktól eltérően a most befizetett hozzájárulás célja egyértelmű, garantálja a fizetéseket, fedezi a szabadságot és a társadalombiztosítási juttatásokat, illetve biztosítást jelent a munkabalesetek vagy munkahelyi betegségek esetében” – mutatott rá a szakember.
Jianu ugyanakkor ismételten felrótta a szociálliberális kormánynak, hogy egyik napról a másikra módosítja az adópolitikát, ami miatt nem lehet előre tervezni. A kkv-k képviselői ugyanakkor elismerik, hogy a szolidaritási adó helyett bevezetni tervezett munkabiztosítási járulék fedezni fogja a munkanélküliséggel, a munkabalesetekkel, a munkavégzésből adódó betegségekkel, a betegszabadsággal járó kockázatokat.
Közben a CNIPMMR-hez csatlakozott cégek körében felmérést készítettek annak kapcsán, hogy a kormány január elsejétől teljesen átruházná a társadalombiztosítási hozzájárulás befizetésének kötelezettségét a munkáltatótól a munkavállalókra.
A legtöbben, 69,9 százalék elsősorban azt rótta fel, hogy nő a munkáltatókra háruló bürokrácia, hiszen valamennyi egyéni munkaszerződéshez kiegészítő okmányt kell készíteniük. A megkérdezett kkv-k 67,6 százaléka pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a járulékfizetési kötelezettség átruházása nyomán csökkenni fognak a nettó fizetések. 64,8 százalék azért sem támogatja az intézkedést, mivel extra költségeik lesznek az informatikai programok frissítése miatt.
Mint ismeretes, a Tudose-kabinet illetékesei immár több alkalommal is ígéretet tettek arra, hogy nem csökkennek a fizetések a járulékok áthárítását követően, de egyelőre semmi garancia nincs erre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!