A vásárlóerő csökkenése és a rendkívül borsos bérleti díjak miatt egyre több kereskedelmi egység zárja be kapuit, vagy próbálja áthelyezni tevékenységét a város szélén működő plázák valamelyikébe. Ezeknek az üzleteknek a becsődölését elsősorban az váltotta ki, hogy a város központi épületeiben 40 és 90 euró közötti áron bérelhető egy négyzetméternyi terület, amelyet számos kereskedő nem képes fedezni a bevételekből. Éppen ebben az időszakban kínálja bérlésre tulajdonosa a Deák Ferenc (Eroilor) utcai Győzelem mozi szomszédságában lévő üzlethelyiséget, amelyben eddig élelmiszerbolt működött. A 167 négyzetméteres, nemrég visszaszolgáltatott helyiségért havi 13 300 eurós bérleti díjat kér, vagyis négyzetméterenként 80 eurót. Mindössze öt euróval kevesebbért lehetne kibérelni az ugyancsak a Deák Ferenc utcában működő Maestro étteremnek otthont adó, 92 négyzetméteres helyiséget, miközben kisebb vagyont kell majd fizetnie havonta annak, aki üzletet köt az eddig Dorna teraszként működő, összesen 300 négyzetméteres egység tulajdonosával.
„A központban található, utcára nyíló, kirakattal ellátott üzlethelyiségek havi bérleti díja 40 és 90 euró között mozog négyzetméterenként. Az elmúlt időszakban számos üzlethelyiséget bocsátott áruba tulajdonosa, mivel a volt albérlők közül sokan pártolnak át a plázákhoz” – nyilatkozta a Ziua de Cluj napilapnak Antonela Hurducaş, az Edil Real Estate ingatlanközvetítő munkatársa. Hasonló okok miatt az elmúlt időszakban mintegy húsz kisebb-nagyobb üzlet húzta le a rolót a kincses város első bevásárlóközpontjában, a Kossuth Lajos (1989. december 21.) utcában működő Sora Shopping Centerben. Tulajdonosaik szerint döntésükben az játszott szerepet, hogy a városszéli két mall elszívta a városközpontból a vásárlókat, másrészt a meggyérült forgalom miatt a nyereség szinte egészét a bérleti díj fedezésére kell fordítaniuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Látogatottsági adatok