Egyelőre sok a kérdőjel. Azt is homály fedi, hogy például a külföldi borok üres palackjait ki viszi el
Fotó: Pixabay.com
Vasárnap életbe lépett az üvegek visszaváltását kötelezővé tevő rendelkezés, a Krónika által megkeresett üzletvezetők, bolttulajdonosok viszont hétfőn, egy nappal a hatályba lépést követően csak név nélkül nyilatkoztak, attól tartva, hogy bár nem tudják, miként kell alkalmazni a jogszabályt, mégis megbírságolják őket.
2019. április 02., 14:122019. április 02., 14:12
2019. április 02., 14:142019. április 02., 14:14
Nem tudják a kereskedők, miként ültessék gyakorlatba az újrahasznosítható csomagolás visszaváltására vonatkozó, 2018/74-es sürgősségi kormányrendeletet. Bár a rendelkezés már vasárnaptól életbe lépett, továbbra is bizonytalan, hogyan váltják vissza az üvegeket, mit történik azzal, amit visszavesznek, hol raktározzák, majd ki viszi el az üzletekből, és hogy a pénztárból miként adják vissza az 50 banis betétdíjat az ügyfélnek. A lapunk által megkeresett üzletvezetők, bolttulajdonosok név nélkül nyilatkoztak, attól tartva, hogy bár nem tudják, miként kell alkalmazni a jogszabályt, mégis megbírságolják őket, amiért nem teszik.
A hónap végén életbe lépő új szabályozás szerint a nagyobb üzleteknek betétdíjat kellene bevezetniük az üvegekre, amelyekért visszaváltás esetén darabonként 50 banit kellene visszafizetniük a környezettudatos vásárlónak.
Egy városi bolt tulajdonosa elmondta, a sörös és az ásványvizes palackok esetében működött ugyan valamilyen szintű visszaváltás, de az üres üvegekért nem készpénzt adtak, hanem amikor sört vagy vizet vásárolt az ügyfél, nem számolták fel az üveg árát, ha hozott cserepalackot. Ezeket az üres üvegeket a gyártó visszavette. Viszont most,
A kereskedelmi ügynököket hiába kérdezik, nem kapnak választ. Azt is homály fedi, hogy mit kell tenni az importáru újrahasznosítható csomagolóanyagával, például a külföldi borok üres palackjait ki viszi el.
Egy másik bolt üzletvezetője azt vetette fel, hogy miként fizeti vissza a vásárlónak a garanciapénzt. Rámutatott, az 50 banit rászámolja ugyan az árra, az megjelenik a számlán, de milyen bizonylatot ad, amikor ő fizeti vissza a pénzt.
– mutatott rá az üzletvezető.
Egy vidéki kisboltban is érdeklődtünk, ott viszont nem is tudták, hogy áprilistól ilyen jellegű kötelezettségeik vannak. „Nekünk nem szólt senki. Naponta járnak a kereskedelmi ügynökök, hozzák az árut, de eddig még senki nem szólt, hogy elviszik az üvegeket. Mit tegyünk, töltsük meg a pincét üres befőttesüvegekkel?” – tette fel a kérdést a kisbolt résztulajdonosa. Hozzátette, elkerülte a figyelmüket ez a rendelkezés, elképzelésük sincs, miként fogják gyakorlatba ültetni.
Emlékeztettek, hogy hasonlóképpen történt az elektronikus naplós pénztárgépek bevezetésével is: az elmúlt év végén volt a határidő a bevezetésükre, ám sok esetben, bár időben megrendelték, késve kapták meg, így csak februárban tudták beüzemelni. „Így lesz az újrahasznosítható csomagolás visszaváltásával is: most életbe lépett, aztán majd néhány hónap múlva a gyakorlatban is elkezd működni” – összegzett az egyik kereskedő.
Kíváncsiak lettünk volna ugyanakkor arra is, hogy a multinacionális vállalatok üzletláncaiban hogyan oldották meg a helyzetet, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Mint ismeretes, a március 31-én hatályba lépett új szabályozás szerint a nagyobb üzleteknek betétdíjat kellene bevezetniük az üvegekre, amelyekért visszaváltás esetén darabonként 50 banit kellene visszafizetniük a környezettudatos vásárlónak. Olyan módon kell megszervezniük a visszaváltást, az átvételt, hogy még ebben az évben 90 százalékos arányt tudjanak megvalósítani. A törvény azt is előírja, hogy 2020. január 1-ig a gyártóknak legkevesebb 5 százaléknyi csomagolóanyagot kell újrahasznosítaniuk, ezt az arányt 2025-ig minden évben 5 százalékkal növelniük kell.
A nyugati országokban amúgy évek óta bejáratott ez a módszer: például Németországban 7 eurócentet fizetnek az üres üvegért, és 25 centet a pillepalackért.
Ezt kellene 2025 végére 50 százalékra feltornázni, 2035-ig pedig 65 százalékra.
Romániának, az Európai Bizottságnak tett vállalásai alapján, egy sor intézkedést kell meghoznia a hulladékgazdálkodás korszerűsítése, illetve az uniós jogszabályok hatályba léptetése terén. Olyan elvekről van szó, mint hogy mindenki annyit fizessen, amennyi szemetet eldob, a termelőnek legyen kiterjesztett felelőssége, illetve legyen hulladéktárolási adó. Az első két irányelv gyakorlatba ültetéséhez még kell módosítani és ki kell egészíteni a hatályos romániai jogszabályi környezetet, meg kell pontosan határozni, hogy kinek milyen felelőssége és kötelezettségei vannak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!