Kötelezettségszegési eljárás indulhat Románia ellen, ha a szenátus után a képviselőház is megszavazza a belföldi termékek előnyben részesítését célzó jogszabályt. Gyerkó László, a Versenytanács alelnöke lapunknak elmondta, konzultatív jellegű jelentésében az intézmény kétszer is arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy nem ért egyet az élelmiszeripari korlátozással. A felsőház által megszavazott törvény szerint a hazai élelmiszerüzleteknek hús-, zöldség- és gyümölcskínálatuk legkevesebb 51 százalékát a belföldi piacról kell előteremteniük.
2015. október 07., 16:402015. október 07., 16:40
2015. október 07., 19:162015. október 07., 19:16
A lapunk által már ismertetett javaslat eredeti formájában csak a nagy bevásárlóközpontokat kötelezte volna az import áru arányának korlátozásra, az elfogadott változat azonban az ország valamennyi élelmiszerüzletére kiterjesztette a rendelkezés hatályát.
A tervezet – amelynek hatályba lépéséhez a képviselőház jóváhagyására is szükség van – csak a téli hónapokban nyújt teret némi engedményre, decemberben és januárban ugyanis az üzletek polcain található gyümölcsök és zöldségek legtöbb 70 százaléka lehetne import. Ovidiu Donţu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora azzal indokolja előterjesztését, hogy az intézkedés munkahelyeket teremtene, növelné az adóbevételeket, továbbá a romániai piac, valamint a gazdák és a mezőgazdasági kistermelők versenyképességét, ugyanakkor több friss termék lenne kapható a boltokban.
Egyébként a politikus többek között az Európai Unió vidékfejlesztési politikájára hivatkozik, amely 2014-2020-as programidőszakában nagy hangsúlyt fektet a rövid élelmiszer-ellátási láncok kiépítésére, a helyi termelők és a helyi fogyasztók közötti távolság csökkentésére, a helyi piacok előtérbe helyezésére.
Ehhez képest a Versenytanács arra figyelmeztet, hogy a törvénytervezet uniós versenyszabályokba ütközik. „Érthető, hogy minden ország előnyben kívánja részesíteni saját, belföldön előállított termékét, viszont meg kell vizsgálni, hogy szavatolhatóak-e a beszállítás minőségére, mennyiségére, időtartamára vonatkozó feltételek. Jó lenne, ha például a székelyföldi kolbásznak nagyobb piaca lenne, de kérdéses, hogy van-e, aki megtermeljen annyi árut a kívánt mennyiségben – jelentette ki a Krónikának Gyerkó László.
A versenyhivatal alelnöke hozzátette, a törvény elfogadását nem előzte meg reális elemzés, ugyanakkor az uniós szabad piacot, az áruk szabad mozgására vonatkozó rendeleteket figyelembe véve szerinte nem lehet gyakorlatba ültetni az ehhez hasonló megszorító intézkedést. A versenytanács alelnöke szerint amennyiben a képviselőház változatlan formában szavazná meg a jogszabályt, az EU kötelezettségszegési eljárást indítana Románia ellen.
Delia Nica, a romániai áruházláncok országos szövetségének ügyvezető igazgatója a Hotnews portálnak úgy nyilatkozott, semmi kifogásuk az ellen, hogy például a nyári hónapokban kizárólag hazai termékekkel töltsék fel az üzletek polcait, ez azonban a belföldi termelési kapacitást tekintve szerinte lehetetlen. „Alternatívát is biztosítani kellene a kereskedők számára arra az esetre, ha nem tudják feltölteni a készletüket kizárólag a helyi piacról. Mi a teendő például az ideihez hasonló aszályos évben, amikor elégtelen mennyiségű hazai zöldség és gyümölcs termett? – tette fel a kérdést Nica.
Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter üdvözölte a kezdeményezést, szkeptikusnak mutatkozott azonban a tekintetben, hogy a belföldi termelés megfelelne-e a többletkeresletnek. A tárcavezető úgy véli, az importból származó élelmiszer forgalmazásának korlátozása csak az életképes termelőszövetkezetek működése, a gazdák társulása esetén lenne lehetséges.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
Ha Románia áttérne a progresszív adózásra, nem lenne szükség az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megemelésére – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
szóljon hozzá!