A román gazdaság is megérzi a szomszédban dúló háborút
Fotó: Gábos Albin
2022-ben a román bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek, amely a szomszédban dúló háborúnak a térség országaira – különösen Bulgária, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Románia gazdaságára – gyakorolt hatását veszi górcső alá.
2025. június 10., 17:422025. június 10., 17:42
2025. június 10., 17:462025. június 10., 17:46
A Ziarul Financiar gazdasági portál által szemlézett elemzés emlékeztet, Románia GDP-je 2022-ben 1389 milliárd lej volt, ami 4 százalékkal haladta meg az előző évben regisztrált szintet. Emellett az éves inflációs ráta 2022 decemberében 16,4 százalékos volt.
„Ez az eredmény a régió sajátos strukturális sebezhetőségének, ugyanakkor a konfliktusövezethez való földrajzi közelségnek tulajdonítható, olyan tényezőknek, amelyek felerősítették a makrogazdasági mutatók volatilitását” – húzzák alá a román jegybank szakértői.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
A BNR elemzése hangsúlyozza, hogy az ukrajnai háború hatalmas emberi és anyagi veszteségeket okozott az országban. A Világbank, az Európai Unió és az ENSZ jelentése szerint több tízezer ukrán, köztük sok civil halt meg. Ukrajna bruttó hazai terméke 2023-ban reálértéken a 2021-es GDP 74 százalékát tette ki.
„Az egész európai kontinensen megfigyelhető mintát követve a háború először 2022 folyamán befolyásolta a kelet-közép-európai országok inflációs dinamikáját, míg a GDP-re gyakorolt hatás 2023-ban vált hangsúlyosabbá, amikor a gazdasági növekedés jelentős lassulása következett be.
A sokkra válaszul a nyersanyagárak jelentősen emelkedtek: az olajárak 18,3 százalékkal, a földgázárak pedig 34,2 százalékkal nőttek” – von mérleget az elemzés.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tavaly októberi 3,3 százalékról 1,6 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A román jegybank szakértői szerint a várakozásoknak megfelelően a földgázárak esetében erőteljesebb a hatás, mint a kőolajnál.
„A bevezetett szankciók hatására ugyanakkor a GDP mind az Egyesült Államokban, mind Romániában csökken, Románia esetében a zsugorodás súlyosabb. Így a román GDP mintegy 4 százalékponttal csökkent, míg az USA GDP-je kisebb mértékben, 2 százalékponttal esik vissza” – mutat rá a dokumentum.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett előzetes adatai szerint tavaly 0,9 százalékkal nőtt a román gazdaság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!