Fotó: Bone Ewald
2010. május 13., 08:482010. május 13., 08:48
A hagyományos termékek regionális védettségét független termelők nem kezdeményezhetik, ezért az illető termelőknek egy székelyföldi egyesületbe kell tömörülniük, ha le szeretnék védeni termékeiket. Hargita megyében már működik a Hargita Megyei Pékek Egyesülete, amelynek kezdeményezője és tagja a Hargita Megyei Tanács.
A megyei önkormányzat vidékfejlesztési osztálya tegnap egyeztetést szervezett az egyesület tagjai, valamint a Hagyományos és Környezetbarát Termékek Országos Szövetsége között, amelyen a Hargita megyei pékek eldöntötték: tárgyalnak a Kovászna megyei termelőkkel egy közös egyesület létrehozásáról, amely kezdeményezheti a kürtőskalács és a pityókás kenyér székelyföldiként való levédését.
Kovászna megyében még nem létezik a Hargita megyeihez hasonló péktermelői egyesület, ezért a Hagyományos és Környezetbarát Termékek Országos Szövetsége, Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, valamint Uzon község polgármesteri hivatala ma 20 órától az uzoni Pünkösti-kúriában szervez találkozót a háromszéki kürtőskalács-, valamint pityókáskenyér-sütőkkel, minden érintett vállalkozót szeretettel várnak.
Ezen a találkozón a Hargita Megyei Pékek Egyesületének képviselői is részt fognak venni a székelyföldi egyesület megalakítása érdekében, derül ki a közleményből. „Nagyon fontosnak tartom, hogy a különböző ágazatokban összefogjanak a gazdák, és egyesületeket, szövetségeket hozzanak létre, hiszen ez nagyban hozzájárulhat az értékesítési problémáik megoldásához.
Ez a folyamat a Hargita megyei termelők esetében már elkezdődött, számos ágazaton belül egyesület jött létre, amelyeknek tagja a megyei önkormányzat is. Reményeink szerint a székelyföldi szintű regionális védettség a hagyományos és helyi termékeknek fog előnyt szerezni a piacon, és segíteni fogja a helyi termelőket az értékesítésben” – nyilatkozta a téma kapcsán Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.