Fotó: Krónika
a komló a négyszeresébe kerül, mint korábban, a maláta ára pedig 35 százalékkal nőtt. A termelők maguk döntik el, mekkora emelést alkalmaznak, de várhatóan legalább 5-6 százalékos áremelkedés várható” – mutatott rá Shaine Shachar, a termelők és importőrök érdekeinek védelmére létrehozott Román Sörkészítők Szövetségének (ABR) elnöke. A drágulás minden egyes gyártó esetében másként mutatkozik majd meg az árképzésben, az értékesítési stratégia függvényében. Könnyen megtörténhet, hogy egyes gyártók már a közeljövőben, még a csúcsidény előtt árat emelnek, ami rendszerint nyár közepére esik. A három nyári hónap során egyébként a sörgyárak az éves profit mintegy felét söprik be, ez az ABR adatai szerint a 90 nap alatt mintegy 500 millió eurót jelent. A termelők ugyanakkor igyekeznek megnyugtatni a fogyasztókat: az áremelés mértéke nem haladja majd meg az éves infláció mértékét, amely az idei év első hónapjaiban valamivel 8 százalék fölött volt.
A gyártók egyébként nem aggódnak a kereslet csökkenése miatt: egyrészt a lakosság megnövekedett vásárlóerejében bíznak, másrészt pedig abban, hogy a jelenleg zajló osztrák–svájci labdarúgó-Európa-bajnokság akkora mértékben megdobja az eladásokat, hogy az áremelések ne legyenek negatív hatással az értékesítés ütemére.
A sör értékesítését egyébként a kinti hőmérséklet is nagymértékben befolyásolja. Amennyiben ugyanis túlságosan heves a kánikula, az csökkentheti az eladásokat. Elviselhető melegben ugyanis a fogyasztók szívesen kiülnek a teraszokra, sörkertekbe, kánikulában inkább otthon isszák meg a sört, mivel a szabadban túlságosan meleg van.
Tavaly egyébként a romániai sörfogyasztás mértéke elérte a lakosonkénti 89 litert, ami 8 literes növekedést jelent 2006-hoz képest. Ezzel ugyanakkor az ország még mindig messze lemarad a hagyományos európai sörnemzetek mögött: Csehországban két évvel ezelőtt az egy főre eső sörfogyasztás mértéke 160 liter volt, Németországban 116, Angliában pedig 92. A Romániában értékesített nedű több mint fele pillepalackos kiszerelésben talál gazdára, a második legnépszerűbb az üveges sör, a dobozos pedig a harmadik helyen áll.
Annak ellenére egyébként, hogy a román állampolgárok egyre több sört isznak, a többségnek nincs kedvenc sörmárkája, amelyhez föltétlenül ragaszkodna. A fogyasztók mintegy 70 százaléka közölte: nincs kedvenc márkája, ezért a pillanatnyi hangulat vagy az árak függvényében választ – derül ki a romániai sörpiac második legjelentősebb szereplője, az Ursus Breweries által a közelmúltban készíttetett felmérésből.
A kutatásokból az is kiderült, hogy amúgy a sör a legkedveltebb alkoholtartalmú ital: a megkérdezettek 54 százaléka nevezte meg kedvenc nedűjeként.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Mindössze 200 millió lejes költségvetéssel, de mégis indul idén a magánszemélyeknek szóló roncsautóprogram – jelentette be szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
A Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) eddig ebben az évben több mint 42 500 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak – számolt be egy szerdai szakmai rendezvényen Daniel Titirigi.
Hatlejes euróárfolyamot és legalább 30 százalékos munkanélküliséget hozott volna, ha a kormány július 8-ig nem dolgozta volna ki a jelentős adóemeléseket tartalmazó megszorító csomagot a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására.
A béreket és a nyugdíjakat idén nem indexálják az infláció mértékével, a prioritás az, hogy 2025 végéig biztosítsák a kifizetéseket – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Csak az ország északi felében az év első hat hónapjában 8,5 millió lej értékben loptak áramot és gázt – közölte a Delgaz Grid szolgáltató.
Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekteket – jelentette ki kedden Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A fejlesztési minisztérium alárendeltségébe tartozó minden intézmény esetében felülvizsgálták a vezetők fizetését és az igazgatótanácsok tagjainak tiszteletdíját – és ahol szükséges volt, módosították azokat – tájékoztatott kedden az RMDSZ sajtóirodája.
Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.