2012. július 27., 08:282012. július 27., 08:28
Ezzel szemben a németországi vállalatvezetőknek mindössze egyharmada tart újabb recessziótól. A cég összesen 10 európai uniós tagállamban vizsgálta, hogy a vállalatvezetők hogyan értékelik az államadósság gazdaságra kifejtett hatását. Mint kiderült, a megkérdezett romániai szakemberek 80 százaléka úgy véli, a pénzügyi krízis csúcspontja még csak ezután következik, ennek ellenére többségük a GDP 1–2 százalékos növekedésére számít 2013-ban, ugyanakkor becslésük szerint saját vállalatuk 10 százalékos gazdasági növekedést fog produkálni.
Romániában más államokhoz képest nagyobb a munkanélküliségtől való félelem, az államadósság ugyanakkor elsősorban a pénzügyi szolgáltatások piacát befolyásolja Németországhoz hasonlóan. Emellett az építkezési és fogyasztási javak szektora, valamint az autóipar tűnik a legsérülékenyebbnek, az energiaszolgáltatók, a gyógyszeripar és a média ezzel szemben továbbra is stabil
A Roland Berger felmérése alapján úgy tűnik, Romániában a gazdasági tevékenységek csökkenésére, a hitelezések visszaszorítására, valamint az export visszaesésére lehet számítani a közeljövőben. Hasonlóan vélekedik Steven van Groningen, a Raiffeisen Bank romániai vezérigazgatója is, aki az osztrák Wirtschaftsblatt napilapnak adott interjújában elmondta, az ország politikai bizonytalansága elriasztja a külföldi befektetőket.
„Amíg a munkatörvények, az állami illetékek vagy a gazdasági növekedésről szóló előrejelzések egyik napról a másikra módosulnak, nem várható el a beruházások növekedése. A hosszú távú projektekhez nem sürgősségi kormányrendeletekre, hanem a körülmények kiszámíthatóságára van szükség, a befektetőnek látnia kell, hogy milyen stratégia mentén kormányoz az ország vezetősége” – válaszolta a szakember arra a kérdésre, hogy miért csökkennek folyamatosan a külföldi beruházások Romániában. Mint mondta, a Ponta-kormánnyal kapcsolatban az aggodalom csak növekszik, a külföldi vállalatvezetők egyelőre várakoznak. Van Groningen szerint azonban a bizonytalanság nemcsak az utóbbi hónapokban jelentkezett, mindez több évtizedes probléma Romániával kapcsolatban.
„Egyértelmű, hogy az ország nem fejlődött megfelelően, ezt több tanulmány is alátámasztja. Leginkább a hiányos tőkepiac és a rosszul kivitelezett infrastruktúra ad okot aggodalomra, emellett hiányzik a kormány és a befektetői szektor közötti párbeszéd, holott ez utóbbi járul hozzá legnagyobb mértékben az államkasszához. Úgy tűnik, hogy az ország első emberei nem mindig értik, mit is kellene tenniük a gazdaság stimulálásához” – fejtette ki van Groningen.
A Raiffeisen Bank vezérigazgatója elmondta, egyelőre a gazdasági szereplők az őszi parlamenti választások eredményeire várnak. „Meglehet, hogy ezt követően stabil időszak következik, sajnos azonban a vállalatoknak addigra már pontosan kidolgozott költségvetési tervük lesz a jövő évre nézve. Attól tartok, hogy emiatt komoly beavatkozásra lesz szükség a beruházások terén. A NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás mindenképpen jót tett az ország megítélésének, azóta viszont jelentősen csökkent a reformok és a kivitelezések ritmusa. Egy uniós irányelvet például három év alatt kell megvalósítani, ehhez képest Románia általában két és fél évig karba tett kézzel ül” – hívta fel a figyelmet a szakember.
A Roland Berger tanulmánya szerint egyébként a romániai vállalatok több mint fele, 58 százalékuk felkészült a gazdasági tevékenység további csökkenésére, illetve egy újabb recesszióra. Az utóbbi egy év során ugyanakkor jelentősen nőtt a félelem azzal kapcsolatban, hogy egyre nehezebb lesz hozzáférni a finanszírozási lehetőségekhez. Az ország prioritása jelenleg az eladások és a hatékonyság növelése, a költségek csökkentése, valamint a kockázatok pontosabb kezelése. A felmérés egyébként ez év márciusa és májusa között készült több mint 300 vállalatvezető bevonásával.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.