Folytatódik az egymásra mutogatás a hitelcseretörvény kapcsán: a képviselőház jogi bizottságának csütörtöki vitáján nem hogy közeledett volna a honatyák és a Román Nemzeti Bank (BNR) képviselőinek álláspontja, de ehelyett durva vádaskodásba csapott át a beszélgetés. A kezdeményezők amellett érveltek, hogy a kockázatot meg kell osztani a bank és az ügyfél között, a jegybank illetékesei pedig a hitelcserével járó veszélyekre mutattak rá.
2016. március 31., 15:522016. március 31., 15:52
2016. március 31., 18:372016. március 31., 18:37
Daniel Zamfir nemzeti liberális párti (PNL) képviselő (képünkön) a bizottsági vita kezdetén arra hívta fel a figyelmet, jövő hónapban lesz egy éve, hogy beterjesztették a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő jogszabályt – szerinte a törvénytervezetnek „a létező legfertőzőbb mérgezési kampányt” kellett elszenvednie.
„Véget kell vetnünk az emberek várakozásának, ők most egyik hónapról a másikra kérnek kölcsön. Meg kell védenünk az embereket attól, hogy a bankok próbálják megakadályozni a hitelcserét” – szögezte le Zamfir, aki szerint a kérdésben gyorsan dönteni kell. „Azt hiszem, sikerült tisztázni a lényegi dolgokat, amelyeket az államfő kért. Megállapítottuk, hogy a törvény csak a fogyasztókra vonatkozik, a profikra nem” – mutatott rá Zamfir.
Kitart a jegybank
A „barikád” túloldalán Florin Georgescu jegybanki alelnök ismételten leszögezte, hogy a központi pénzintézet alapvető célkitűzése a pénzügyi stabilitás biztosítása. Szerinte ki kell vonni a hitelcsere hatálya alól azokat a személyeket, „akik szubjektív okokból nem akarják tovább törleszteni a bank felé felhalmozott tartozásukat”. A jegybank képviselője szerint, amennyiben nem foglalják bele a jogszabályba a BNR által javasolt módosításokat, akkor fennáll a bankrendszer megkárosításának kockázata.
Liviu Voinea, a jegybank másik alelnöke eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő törvény negatívan befolyásolja a fiatalok és az alacsony jövedelemmel rendelkezők hitelekhez való hozzáférését, hiszen az önrész növekedését, illetve valamennyi hitelkonstrukció drágulását eredményezi, módosítások nélkül pedig az Első otthon program végét is jelenti. A BNR képviselője szerint kellene hogy létezzenek hitelcserés, illetve a vitatott rendelkezés hatálya alá nem eső bankkölcsönök.
Durván visszavágott a honatyáknak Bogdan Olteanu BNR-alelnök is, amikor arról kérdezték, hogy a jegybank miért nem védte meg a fogyasztókat, amikor hitelhez folyamodtak. Mint hangsúlyozta, a törvényhozók döntöttek arról, hogy ez az eszköz a fogyasztóvédelmi hatóság kezében legyen, nem pedig a központi pénzintézetében, így nem tudnak beleszólni. Annak kapcsán pedig, hogy a bankoknak is meg kellene osztaniuk a kockázatot az ügyfelekkel, csak ennyit mondott: „létezik ilyen rendszer, iszlám banknak hívják”. (Az iszlám bankrendszer alapvető elve, hogy a profitot és a veszteséget meg kell osztani, valamint tilos a „riba”, azaz a kamat.)
Taps a bírálónak
Mintegy válaszképpen Răzvan Mironescu PNL-es képviselő leszögezte, hogy a román jegybankot nem a jelen levő szakemberek és nem is Mugur Isărescu elnök vezeti, hanem a külföldi bankok. Kijelentését megtapsolták a jogi bizottság tagjai.
„Erre a törvényre nem lett volna szükség, ha a bankok korrektek lettek volna az ügyfelekkel” – fogalmazott a liberális párti politikus, aki szerint a korrekt bánásmód azt feltételezi, hogy az ügyfélnek jogában áll értékesíteni tulajdonát.
Jelentés keddre
Végül bő három és fél órányi általános vita után az a döntés született, hogy mindenki fogalmazza meg konkrét álláspontját, a keddi jogi bizottsági döntésen majd ezekről szavaznak, és aznap készítik el a testület jelentését is, amelyet a plénum elé kell eljuttatniuk. A keddi ülésen a képviselőknek egyebek mellett arról kell dönteniük, hogy megemelik-e 150 000 euróról 250 000 euróra a törvény hatálya alá eső lakóingatlanok plafonértékét, illetve hogy kivonják-e a jogszabály hatálya alól az Első otthon programot, ahogyan azt a Román Nemzeti Bank (BNR) kérte.
Előbbi biztosnak tűnik, miután Daniel Zamfir a múlt héten arról számolt be, hogy a PSD támogatni fogja, hogy legyen plafonérték a jogszabályban, ám azt a szenátus által megállapított 150 000 euróról 250 000 euróra emelnék. Emellett – tette hozzá Zamfir – a szociáldemokraták is úgy vélik, hogy az Első otthon programot ki kell vonni a hitelcsere hatálya alól.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!