Képünk illusztráció
Fotó: Rostás Szabolcs
A romániai lakosság körében a legalacsonyabb a bankkártyával rendelkezők aránya a régió országai közül a Világbank elemzése szerint. A legtöbben azért utasítják el, mert „nem akarják, hogy megfigyeljék őket”, mások nem látják értelmét a bankszámlának, túl kevés a jövedelmük, vagy a bankautomatához való hozzáférés hiányára hivatkoznak – a Román Bankszövetség felmérése szerint ezek a fő okai a bankszámla elutasításának.
2024. március 31., 10:152024. március 31., 10:15
A Hotnews.ro portál által szemlézett világbanki jelentés szerint Bukarest messze lekörözi az összes megyét a banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a bankbetétek értéke tekintetében. A 42 megye közül 18 számít elmaradottnak, a városi és a vidéki területek közötti életszínvonalbeli különbség szembetűnő, és Romániában a második legnagyobb a város-vidék jövedelemkülönbség az Európai Unióban – világít rá a dokumentum.
Bukarestben például 100 ezer felnőttre 49 bankfiók jut, több mint kétszer annyi, mint Moldovában, Dél-Munténiában vagy a délnyugati régióban. És bár a romániai lakosság fele vidéken él, a bankfiókok mindössze 14 százaléka található ott. A vidéki területeken 100 000 felnőttre vetítve mindössze 8 bankfiók jut, a legalacsonyabb az előfordulási ráta Konstanca és Galac megyében (délkelet).
Az alacsony fiókhálózati sűrűség összefügg a nem alapvető banki szolgáltatások hiányával.
Daradics Kingával, az eMAG Magyarország tavaly év végén kinevezett, csíkszeredai származású ügyvezető igazgatójával az e-kereskedelem trendjeiről, a magyar és a romániai piac közötti hasonlóságokról, különbségekről beszélgettünk.
amely a 15 év feletti lakosság több mint felét teszi ki – irányítja rá a figyelmet Kállai Ellának, az Alpha Bank vezető közgazdászának csütörtökön közzétett jelentése. „Romániában a 15–74 év közötti női lakosság 81 százaléka használja az internetet, ám csupán 18 százalékuk használja az online banki szolgáltatásokat és 15 százalék a digitális közszolgáltatásokat, ami jóval elmarad a többi ország szintjétől” – idézi a jelentés a szakembert.
A különbség Bulgáriához képest is nagy, ahol a második legalacsonyabb a 84 százalékos arány, sőt még nagyobb a különbség Lengyelországhoz, Csehországhoz képest, ahol a női lakosság több mint 90 százaléka rendelkezik számlával valamely pénzintézetnél. Az Alpha Bank vezető közgazdásza szerint Romániában a pénzt megtakarítók kevesebb mint fele (37 százalék) tartja valamely pénzintézetnél összespórolt lejecskéit.
És hogy kimaradjanak a bankrendszerből, végül alternatív pénzügyi szolgáltatásokra (uzsorásokra) támaszkodnak, amelyek sokba fájhatnak. A pénzügyi intézmények igénybevétele a fizetések, nyugdíjak és szociális juttatások átutalásánál Romániában a legalacsonyabb a régióban.
A nem kormányzati ügyfelek bankbetétei idén szeptemberben az előző hónaphoz képest 2,7 százalékkal 547,934 milliárd lejre nőttek, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 11,4 százalékkal (reálértéken 2,4 százalékkal) emelkedtek.
„Feltételezve, hogy ez az arány a kedvezményezettek nemétől függetlenül fennáll, ez azt jelenti, hogy a női lakosság 3 százaléka nem pénzintézeten keresztül kapja a fizetését (a 15 év feletti női lakosság 9 százaléka dolgozik a közszférában). Ezzel a teljesítménnyel azonban a közszféra jobban elősegíti a pénzügyi integrációt, mint a versenyszféra, ahol a bérek 59 százalékát utalják át pénzügyi intézményen keresztül. Ez pedig azt jelenti, hogy a női lakosság mintegy 13 százaléka nem kapja a bérét pénzügyi intézményen keresztül (a 15 év feletti női lakosság 31 százaléka dolgozik a magánszektorban)” – állapították meg a tanulmány szerzői.
A legtöbb ember nehezen viseli a nyári időszámításra való átállást, de az időzavar nem csak ránk hat ki, hanem a gazdaságra is. A London School of Economics and Political Science tanulmánya számszerűsítette, hogy mekkora veszteséget okoz az óraátállítás.
Olyan jogszabálytervezetet készül kidolgozni a mezőgazdasági minisztérium, amely 20 százalékra korlátozza a kiskereskedők által alkalmazható megengedett árrést a hazai előállítású élelmiszerek esetében – közölte pénteken Florin Barbu miniszter.
Tavaly 5200-zal 39 900-ra csökkent a betöltetlen munkahelyek száma Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken ismertetett adatai szerint.
Tavaly az előző évhez képest 13,9 százalékkal 2113 lejre nőtt az átlagnyugdíj Romániában – tájékoztatott pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem elégedett Adrian Câciu európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter az uniós helyreállítási program (PNRR) keretében elköltött összeg mértékével.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!