Túlterheli a rendszer a hazai adófizetőket

Az európai uniós átlagnál hatszor több, összesen 116 adófajta létezik Romániában, az adóbehajtás viszont nálunk működik a leggyengébben. Szakemberek úgy vélik: a kormány és a vállalkozói szféra hatékonyabb együttműködésére lenne szükség. Az új adótörvénykönyv február elsejétől lép hatályba.

Kőrössy Andrea

2013. február 01., 07:332013. február 01., 07:33

A romániai állampolgárok és vállalatok fizetik a legtöbb adó- és illetékfajtát az Európai Unióban, az országban azonban kevés a behajtott adók összege. A lakosoknak és cégeknek összesen 116 különböző adónemmel kell hozzájárulniuk az államkasszához, ez hatszor magasabb az EU-s átlagnál. A hazai hatóságoknak ezzel szemben az adóknak és illetékeknek mindössze 75-80 százalékát sikerül behajtaniuk évente, uniós szinten ez az arány 90 százalék. Ha a különböző társadalmi, egészségbiztosítási állami hozzájárulásokat is figyelembe vesszük, a behajtás mértéke Romániában alig 33 százalékos, míg az EU-ban 42-43 százalék.

Szakemberek és vállalkozók szerint az adórendszert egyszerűvé, átláthatóvá és kiszámíthatóvá kellene tenni, a kormánynak pedig rendszeresen egyeztetnie kellene az üzleti szférával. A kabinet egyik legnagyobb hiányossága ugyanis, hogy nem veszi figyelembe a beruházók, vállalkozók elvárásait.
Kurkó János csíkszeredai vállalkozó a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, adónemek szempontjából Románia valóban „előkelő helyen áll”, azonban nem lehet elvárni, hogy ezek száma egyik napról a másikra csökkenjen.

„Figyelembe kell venni az állam költségvetését, a nyugdíjasok, munkanélküliek, különböző állami támogatásra jogosult személyek számát, ehhez képest pedig nagyon kevés adófizető munkavállaló van” – mutatott rá a vállalkozó. Mint mondta, természetesen jó lenne, ha csökkentenék az adófajták számát, ilyen körülmények között azonban ez nem várható el az illetékesektől. „Vállalkozóként már akkor is meg vagyok elégedve, ha a jelenleg 16 százalékos profitadó nem emelkedik. Ugyanakkor úgy vélem, hogy megfelelő állami gazdálkodással ezt csökkenteni is lehet a jövőben” – nyilatkozta Kurkó János.

Egyszerűsíteni kell az adórendszert

Peter de Ruiter, a PwC pénzügyi tanácsadója a Ziarul Financiar által szervezett gazdasági konferencián elmondta, ha Románia – például Spanyolországhoz hasonlóan – be tudná hajtani az adók és illetékek 90 százalékát, a vállalkozói szféra is sokkal sikeresebb lenne. „Furcsa módon a magas adózási ráta nem riasztja el annyira a vállalkozókat, mint a bonyolult adózási rendszer. Ezért nagyon fontos lenne, hogy a rendszert egyszerűsítsék, sajnos azonban Romániában semmiféle együttműködés, egyeztetés nincs a kormány és a vállalkozói szféra között” – mutatott rá a szakember. Hangsúlyozta: hiteles vezetőkre és kiszámítható jogi keretre volna szükség, a beruházók ugyanis jelenleg nem bíznak eléggé az ország gazdaságában, a nagyvállalatok vezérigazgatóinak például alig 36 százaléka gondolja úgy, hogy 2013-ban pénzügyi növekedés lesz Romániában.

Túl magas a tb-hozzájárulás

A konferencián arról is szó esett, hogy az EU-ban továbbra is Romániában a legmagasabb, 44,45 százalékos a társadalombiztosítási hozzájárulás (tb/CAS) mértéke, ehhez képest például Bulgáriában csak 30,3 százalékos. Hasonló eltérések vannak más adónemek tekintetében is: a profitadó például Romániában 16, Bulgáriában 10 százalék, az általános forgalmi adó (áfa/TVA) 24, illetve 20 százalék, míg a jövedelemadó 16, illetve 10 százalékos. A konferencián részt vevő szakemberek közül többen is úgy vélték: az eltérések miatt a beruházók egyértelműen Bulgáriát részesítik előnyben. A vállalkozókat különösen a magas tb-hozzájárulás zavarja, meglátásuk szerint ugyanis Romániában a munkaerőpiac szereplői jelentősen túlterheltek.

Februártól még többet kell fizetni

Február 1-jétől az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó törvények is hatályba lépnek, így a polgároknak és társaságoknak a közeljövőben még több illetéket kell leróniuk. Eddig például a cégek eldönthették, hogy üzleti forgalmuk 3 százalékát vagy éves profitjuk 16 százalékát fizetik be az államkasszába, februártól azonban a vállalatoknak bevételük függvényében kell adózniuk. Így a 65 ezer eurónál kevesebb üzleti forgalmat bonyolító szervezeteknek évi bevételük 3 százalékát kell illetékként befizetniük. Mindez a költségek emelkedésével jár, ez pedig elsősorban az alkalmazottakat érinti majd.

Cristian Nacu, a lengyel Enterprise Investors befektetési vállalkozás szakértője elmondta, az adómódosítás elsősorban a kis cégeket érinti hátrányosan, az sem kizárt, hogy emiatt többen csődbe fognak menni. Februártól ugyanakkor az energiavállalatoknak újabb különleges adót is kell fizetniük: jövedelmük 0,5 százalékát. A szakemberek szerint azonban elképzelhető, hogy a vállalatokra kirótt pluszadóterheket végül a fogyasztóknak, vagyis az adófizetőknek és vállalatoknak kell állniuk. A kormány adómódosítása emellett a gazdákat is sújtja, a kabinet ugyanis csökkentette az adómentesen, saját gazdálkodás céljára használható mezőgazdasági területet és állatállományt. Így adóznia kell annak a gazdának, akinek két hektárnál több megművelhető földterülete, háromnál több szarvasmarhája és hatnál több sertése van.

Az intézkedés mintegy 600 ezer gazdát érint országszerte, az érintettek pedig több megyében is tüntetésekre készülnek. A szigorító intézkedésekkel a kormány tagjai közül sem mindenki ért egyet. Dan Manolescu, a pénzügyminisztérium államtitkára úgy nyilatkozott: nem szerencsés az év folyamán módosítani az adózási rendszert, hiszen így a közszféra és a vállalkozói szektor is hátrányosan érintett.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 12., hétfő

Burduja: a törvényszék elutasította a Greenpeace-nek a Neptun Deep beruházás leállítását kérő keresetét

A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.

Burduja: a törvényszék elutasította a Greenpeace-nek a Neptun Deep beruházás leállítását kérő keresetét
2025. május 12., hétfő

Tovább csökkent, de 5 lej felett az euró árfolyama

Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.

Tovább csökkent, de 5 lej felett az euró árfolyama
2025. május 12., hétfő

Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína

Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.

Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína
2025. május 12., hétfő

Alig indult el, le kellett állítani a roncstraktorprogramot

Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.

Alig indult el, le kellett állítani a roncstraktorprogramot
2025. május 12., hétfő

Rekordot döntött Románia külkereskedelmi mérleghiánya

Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.

Rekordot döntött Románia külkereskedelmi mérleghiánya
2025. május 11., vasárnap

Megéri erdőt telepíteni, pályázatból fedezhető minden költség

Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.

Megéri erdőt telepíteni, pályázatból fedezhető minden költség
2025. május 10., szombat

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?

A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?
2025. május 09., péntek

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése

Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése
2025. május 09., péntek

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket

Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket
2025. május 09., péntek

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint

Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint