Háromszéken továbbra is a nadrággyárak a legnagyobb alkalmazók – állapította meg keddi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor.
2015. december 15., 21:582015. december 15., 21:58
2015. december 16., 12:442015. december 16., 12:44
A Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója elmondta, novemberben összesen 448 munkanélkülit alkalmaztak, ebből több mint nyolcvan személyt a konfekcióiparban. Mint elhangzott, tulajdonképpen soha senkit nem utasítanak vissza, ha valaki bekopog egy nadrággyár kapuján, hogy ott szeretne dolgozni, és tud géppel egyenesen varrni, azonnal alkalmazzák.
Enyhén javult a megítélésük
Ennek ellenére az ágazatban szervezett tanfolyamok nem népszerűek, a fiatalok, az állástalanok nem szívesen tanulnak varrni, holott ha elvégeznének egy továbbképzőt, papírt szereznének róla, hogy képesített varrónők, nagyobb fizetést tudnának kialkudni. Az igazgató hangsúlyozta, az sem ritka, hogy valaki megszerzi a képesítést, ám nincs gyakorlata, ezért csak próbaidőre veszik fel.
A munkanélküliségi adatok is azt bizonyítják, hogy Háromszéken a könnyűipar a húzóágazat, hiszen a nők körében sokkal alacsonyabb a mutató, mint a férfiak esetében, a nyilvántartásban szereplő munkanélküliek 43 százaléka nő. A férfiak bármit elvállalnak, de varrni nem akarnak megtanulni, a nadrággyárakban is inkább a raktárakban, a szállításban dolgoznak, esetleg szabnak, vasalnak, de a varrógéphez már nincs türelmük, ecsetelte Kelemen.
Az igazgató hangsúlyozta, valamennyit javult az elmúlt években a nadrággyárak megítélése, bár a munkakörülmények nem változtak, és továbbra is minimálbért fizetnek, de mégis született egyfajta kompromisszum alkalmazó és alkalmazott között. A munkavállalók is rájöttek, hogy más lehetőség nincs, kevés más befektető telepedett meg a megyében, így elvállalják a könnyűiparban felajánlott állásokat.
A megyében kistérségenként is változó a konfekcióipar vonzereje, például Kézdivásárhelyen és környékén könnyebben toboroznak, mint Sepsiszentgyörgyön, ám Esztelneken állandó munkaerőhiánynyal küzd a gyár, mert a környéken lakók jól megélnek a mezőgazdaságból, nem mennek el több váltásban dolgozni.
Fejetlen felnőttképzés
A keddi sajtótájékoztatón ugyanakkor arról is szó esett, hogy kormányszinten rengeteg európai uniós pénzt hívtak le felnőttképzésre, ám nem figyeltek arra, hogy a tanfolyamok sok esetben ugyanannak a célcsoportnak szóltak. Mint Kelemen Tibor hangsúlyozta, az elmúlt évekhez viszonyítva, a tanfolyamok végzősei közül már kevesebben találtak állást, mert sok esetben igazából nem is az volt a cél, hogy munkába álljanak, hanem csak hogy megkapják a képzés idejére járó juttatást. Kiderült, a pénzért sokan párhuzamosan két tanfolyamra is beiratkoztak, ez nem volt törvénytelen, s így délelőtt és délután is jártak órákra.
A Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség különben megdöntötte saját, 2011-es rekordját, a munkanélküliek 20 százalékát, 1121 személyt sikerül bevonni valamilyen tovább- vagy átképzésbe, ám közülük csak 254 személy talált állást a tanfolyam utáni 12 hónapban, miközben 2011-ben 482 végzős, 2013-ban pedig 502 helyezkedett el.
Jövő évre az a célkitűzésük, hogy azonosítsák a nyilvántartásban nem szereplő, de nem is dolgozó fiatalokat, akik általában a család vidéki gazdaságában segítenek, és néhány hónapos idénymunkát vállalnak külföldön. Őket próbálják újra beültetni az iskolapadba, megértetni velük, hogy ha szakmát tanulnak, itthon is jobban boldogulnak, szögezte le az igazgató.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
szóljon hozzá!