Mélyponton a lej. Az elemzők szerint egyelőre nem áll meg a román deviza értékvesztése
Fotó: Rostás Szabolcs
A Román Nemzeti Bank (BNR) illetékesei szerint kisebb mértékben a politikai tényező és nagyobb súlyban a külkereskedelmi mérleg hiánya okozza a lej térvesztését. Kedden újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró árfolyam, egyre közelebb a 4,8 lej/eurós szint.
2019. november 19., 19:322019. november 19., 19:32
Hétfőt követően kedden is történelmi mélységbe süllyedt a román deviza az egységes európai fizetőeszközhöz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) által közölt referencia-árfolyam 4,7759 lej/euró az előző napi 4,7729-es szint után. Legutóbb csütörtökön, november 14-én hágott történelmi csúcsra az árfolyam, akkor a hivatalos árfolyam 4,7669 lej/euró volt, pénteken pedig enyhe csökkenésnek voltunk tanúi, a BNR-kurzus a múlt hét utolsó napján 4,7667 lej/euró volt. Amint arról korábban írtunk,
A román deviza ezt követően valamelyest magához tért, ám két és fél hónapja, szeptemberben lejtmenetnek indult, azóta mintegy 5 banis a gyengülés. A Román Nemzeti Bank (BNR) illetékesei szerint a politikai tényező és a külkereskedelmi mérleg hiánya okozza a lej térvesztését.
Adrian Vasilescu, a jegybank elnöki tanácsadója a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte,
A szakember ugyanakkor úgy tűnik, nem tartja aggasztónak az árfolyam alakulását. „Ha abból indulok ki, amiről a sajtó szól a napokban: történelmi csúcsok, fejére állt árfolyam, jó dolog, hogy ezek a történelmi csúcsok alacsonyak. A hétfői értékvesztés fél bani, és ha október végéhez viszonyítunk, akkor az értékvesztés összesen 1,53 bani” – fogalmazott a jegybanki illetékes, azonban a jövőre vonatkozó becslésekbe nem kívánt bocsátkozni. Mint hangsúlyozta,
„Vannak helyzetek, amikor beavatkozik, máskor meg nem. A beavatkozás során a BNR-nek sok eszköz áll a rendelkezésére, sokszor a beavatkozás morális, a valutatartalék megcsörgetése, ami lenyűgöző” – mutatott rá Vasilescu. A 4,82 lejes euróárfolyamot firtató újabb kérdésre is mindössze annyit jegyzett meg, hogy „a csillagokból olvasók száma idén sem csökkent”. „Ez a harmadik őszi hónap, jön a tél, ilyenkor a lej mindig hajlamos veszíteni értékéből, és nem csak a lej. Nézzék a cseheket, a magyarokat. Ott is értékvesztés van. Az importot valutában kell kifizetni. Ezt teszik az importőrök, kimennek, vásárolnak, és ez meglátszik a külkereskedelmi mérleg hiányán és a valutapiacon” – magyarázta Vasilescu.
Arra a kérdésre, hogy mennyire számítanak az árfolyam alakulása esetében a politikai nyilatkozatok, a jegybanki illetékes így felelt: „devizapiacunknak van egy sajátossága: odafigyel a politikai nyilatkozatokra, de nem nagymértékben”.
Amint arról korábban beszámoltunk,
elmondása szerint a lej 4,72 és 4,76 euró közötti árfolyam-ingadozása mindössze kis kilengésnek számít például a magyar forinthoz vagy a lengyel zlotyhoz viszonyítva, amelyek sokkal nagyobb mezőben ingadoztak.
Közben a pénzpiaci elemzők úgy látják, hogy a lej értékvesztése nem áll meg a mostani szinten, jövőre pedig a 4,82 lej/eurós szintet is meghaladhatja az árfolyam. A BT Capital Partners elemzői is egy, a befektetőknek október 29-én kiküldött elemzésben úgy értékelték, hogy marad a nyomás a lejen, az árfolyam eléri a 4,77-et is, majd a lejtmenet rövid-/közepes távon folytatódhat, az árfolyam pedig felmehet 4,8-ig is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!