Mélyponton a lej. Az elemzők szerint egyelőre nem áll meg a román deviza értékvesztése
Fotó: Rostás Szabolcs
A Román Nemzeti Bank (BNR) illetékesei szerint kisebb mértékben a politikai tényező és nagyobb súlyban a külkereskedelmi mérleg hiánya okozza a lej térvesztését. Kedden újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró árfolyam, egyre közelebb a 4,8 lej/eurós szint.
2019. november 19., 19:322019. november 19., 19:32
Hétfőt követően kedden is történelmi mélységbe süllyedt a román deviza az egységes európai fizetőeszközhöz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) által közölt referencia-árfolyam 4,7759 lej/euró az előző napi 4,7729-es szint után. Legutóbb csütörtökön, november 14-én hágott történelmi csúcsra az árfolyam, akkor a hivatalos árfolyam 4,7669 lej/euró volt, pénteken pedig enyhe csökkenésnek voltunk tanúi, a BNR-kurzus a múlt hét utolsó napján 4,7667 lej/euró volt. Amint arról korábban írtunk,
A román deviza ezt követően valamelyest magához tért, ám két és fél hónapja, szeptemberben lejtmenetnek indult, azóta mintegy 5 banis a gyengülés. A Román Nemzeti Bank (BNR) illetékesei szerint a politikai tényező és a külkereskedelmi mérleg hiánya okozza a lej térvesztését.
Adrian Vasilescu, a jegybank elnöki tanácsadója a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte,
A szakember ugyanakkor úgy tűnik, nem tartja aggasztónak az árfolyam alakulását. „Ha abból indulok ki, amiről a sajtó szól a napokban: történelmi csúcsok, fejére állt árfolyam, jó dolog, hogy ezek a történelmi csúcsok alacsonyak. A hétfői értékvesztés fél bani, és ha október végéhez viszonyítunk, akkor az értékvesztés összesen 1,53 bani” – fogalmazott a jegybanki illetékes, azonban a jövőre vonatkozó becslésekbe nem kívánt bocsátkozni. Mint hangsúlyozta,
„Vannak helyzetek, amikor beavatkozik, máskor meg nem. A beavatkozás során a BNR-nek sok eszköz áll a rendelkezésére, sokszor a beavatkozás morális, a valutatartalék megcsörgetése, ami lenyűgöző” – mutatott rá Vasilescu. A 4,82 lejes euróárfolyamot firtató újabb kérdésre is mindössze annyit jegyzett meg, hogy „a csillagokból olvasók száma idén sem csökkent”. „Ez a harmadik őszi hónap, jön a tél, ilyenkor a lej mindig hajlamos veszíteni értékéből, és nem csak a lej. Nézzék a cseheket, a magyarokat. Ott is értékvesztés van. Az importot valutában kell kifizetni. Ezt teszik az importőrök, kimennek, vásárolnak, és ez meglátszik a külkereskedelmi mérleg hiányán és a valutapiacon” – magyarázta Vasilescu.
Arra a kérdésre, hogy mennyire számítanak az árfolyam alakulása esetében a politikai nyilatkozatok, a jegybanki illetékes így felelt: „devizapiacunknak van egy sajátossága: odafigyel a politikai nyilatkozatokra, de nem nagymértékben”.
Amint arról korábban beszámoltunk,
elmondása szerint a lej 4,72 és 4,76 euró közötti árfolyam-ingadozása mindössze kis kilengésnek számít például a magyar forinthoz vagy a lengyel zlotyhoz viszonyítva, amelyek sokkal nagyobb mezőben ingadoztak.
Közben a pénzpiaci elemzők úgy látják, hogy a lej értékvesztése nem áll meg a mostani szinten, jövőre pedig a 4,82 lej/eurós szintet is meghaladhatja az árfolyam. A BT Capital Partners elemzői is egy, a befektetőknek október 29-én kiküldött elemzésben úgy értékelték, hogy marad a nyomás a lejen, az árfolyam eléri a 4,77-et is, majd a lejtmenet rövid-/közepes távon folytatódhat, az árfolyam pedig felmehet 4,8-ig is.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!