A török Gülermak nevéhez fűződik többek között a varsói metróvonal egy szakaszának kiépítése
Fotó: Gülermak.com
Török társaságok vezette konzorciumok jelentkeztek a kolozsvári metró tervének elkészítésére és megépítésére. Az ország legnagyobb, több mint 1,8 milliárd eurós infrastrukturális beruházására kiírt versenytárgyalás keretében – amelynek pénteken járt le a határideje – a Gülermak, valamint a Doğuş Insaat nevével fémjelzett cégtársulások nyújtották be pályázatukat.
2022. október 29., 14:512022. október 29., 14:51
2022. október 29., 14:562022. október 29., 14:56
Az 1958-ban alapított Gülermak társaság Törökország legnagyobb építőipari társasága, portfóliójában találni többek között Törökországban, Lengyelországban, Svédországban, Indiában, az Egyesült Arab Emirátusokban kivitelezett metró- és vasúti projekteket, viaduktokat. A másik török nagyvállalat, a Doğuş Insaat fennállása során mintegy 30 milliárd euró értékben hajtott végre infrastrukturális beruházásokat afrikai, közel-keleti és európai országokban. Mindkét társulásban találni nyugat-európai cégóriásokat is, mint például a francia Alstom és a német Siemens, ugyanakkor számos román vállalat is csatlakozott a metróépítési nagyberuházáshoz.
A metró tervezésére és megépítésére idén márciusban írták ki a közbeszerzési eljárást a közbeszerzések elektronikus rendszerében. Akkor még a beruházás tervezett értékét áfa nélkül 6,66 milliárd lejre becsülték, csakhogy azóta nagyot fordult a világ, az energiahordozók és az építőanyagok árának emelkedése miatt az eredeti büdzsé irreálisnak bizonyult.
A török Gülermak nevéhez fűződik többek között a varsói metróvonal egy szakaszának kiépítése
Fotó: Gülermak.com
Nem véletlen, hogy több elismert cég arra panaszkodott, az eredetileg jóváhagyott árakkal megvalósíthatatlan a projekt, emelni kell a kivitelezési költségeket, a kolozsvári önkormányzat ezért augusztus végén kénytelen volt felfüggeszteni a metróvonal tervezésére és kivitelezésére kiírt tendert, amelynek jelentkezők hiányában már háromszor meghosszabbították a határidejét. Október közepén aztán a román kormány jóváhagyta a megemelt költségeket, ennek értelmében a kincses városi metróvonal a korábbi becslésekhez viszonyítva 35 százalékkal nagyobb összegbe, áfa nélkül 9 milliárd lejbe kerül.
Kolozsváron 14,7 kilométeren és a várostól nyugatra fekvő, mintegy negyvenezer lakost számláló Szászfenes területén 6,3 kilométeren halad. A metróvonalon – amelyet nyolc év alatt kell megépíteni – 19 megálló épül, ezek között 90 másodpercenként járnak majd a háromvagonos szerelvények, amelyek óránként maximálisan 21 600 személyt képesek elszállítani. A projektet a nagy infrastrukturális beruházások program, a szállítási operatív program és az országos helyreállítási terv révén (innen már elkülönítettek számára 300 millió eurót) uniós forrásokból, a szállításügyi tárcától származó kormányzati forrásokból, illetve Szászfenes és Kolozsvár önkormányzatának saját forrásaiból finanszírozzák.
Péntek, október 28. az utolsó nap, amikor még benyújthatják a jelentkező cégek az ajánlataikat a kolozsvári metróvonal tervezésére és kivitelezésére a többször meghosszabbított, majd felfüggesztett és újraindított közbeszerzési eljárás szerint.
A nagyszabású beruházást ugyanakkor nagyon sokan ellenzik, sokak szerint a földalatti nem fogja megoldani Erdély dinamikusan fejlődő fővárosának mobilitási problémáit, mások szerint a nagyszabású munkálatok évekig lebénítják majd a kolozsvári közlekedést a város legforgalmasabb pontjain, ahol nyílt felszíni fúrásokkal szándékoznak kialakítani a megállókat. Romániában – Bukarest után – Kolozsvár lenne a második, metróval rendelkező nagyváros.
Újabb esélyt kapott a kolozsvári metróvonal megépítésének terve, miután szerdán jóváhagyta a kormány a megemelt költségeket. Eszerint a kincses várost Szászfenessel összekötő metróvonal a korábbi becslésekhez viszonyítva 35 százalékkal kerül többe.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!