A török Gülermak nevéhez fűződik többek között a varsói metróvonal egy szakaszának kiépítése
Fotó: Gülermak.com
Török társaságok vezette konzorciumok jelentkeztek a kolozsvári metró tervének elkészítésére és megépítésére. Az ország legnagyobb, több mint 1,8 milliárd eurós infrastrukturális beruházására kiírt versenytárgyalás keretében – amelynek pénteken járt le a határideje – a Gülermak, valamint a Doğuş Insaat nevével fémjelzett cégtársulások nyújtották be pályázatukat.
2022. október 29., 14:512022. október 29., 14:51
2022. október 29., 14:562022. október 29., 14:56
Az 1958-ban alapított Gülermak társaság Törökország legnagyobb építőipari társasága, portfóliójában találni többek között Törökországban, Lengyelországban, Svédországban, Indiában, az Egyesült Arab Emirátusokban kivitelezett metró- és vasúti projekteket, viaduktokat. A másik török nagyvállalat, a Doğuş Insaat fennállása során mintegy 30 milliárd euró értékben hajtott végre infrastrukturális beruházásokat afrikai, közel-keleti és európai országokban. Mindkét társulásban találni nyugat-európai cégóriásokat is, mint például a francia Alstom és a német Siemens, ugyanakkor számos román vállalat is csatlakozott a metróépítési nagyberuházáshoz.
A metró tervezésére és megépítésére idén márciusban írták ki a közbeszerzési eljárást a közbeszerzések elektronikus rendszerében. Akkor még a beruházás tervezett értékét áfa nélkül 6,66 milliárd lejre becsülték, csakhogy azóta nagyot fordult a világ, az energiahordozók és az építőanyagok árának emelkedése miatt az eredeti büdzsé irreálisnak bizonyult.
A török Gülermak nevéhez fűződik többek között a varsói metróvonal egy szakaszának kiépítése
Fotó: Gülermak.com
Nem véletlen, hogy több elismert cég arra panaszkodott, az eredetileg jóváhagyott árakkal megvalósíthatatlan a projekt, emelni kell a kivitelezési költségeket, a kolozsvári önkormányzat ezért augusztus végén kénytelen volt felfüggeszteni a metróvonal tervezésére és kivitelezésére kiírt tendert, amelynek jelentkezők hiányában már háromszor meghosszabbították a határidejét. Október közepén aztán a román kormány jóváhagyta a megemelt költségeket, ennek értelmében a kincses városi metróvonal a korábbi becslésekhez viszonyítva 35 százalékkal nagyobb összegbe, áfa nélkül 9 milliárd lejbe kerül.
Kolozsváron 14,7 kilométeren és a várostól nyugatra fekvő, mintegy negyvenezer lakost számláló Szászfenes területén 6,3 kilométeren halad. A metróvonalon – amelyet nyolc év alatt kell megépíteni – 19 megálló épül, ezek között 90 másodpercenként járnak majd a háromvagonos szerelvények, amelyek óránként maximálisan 21 600 személyt képesek elszállítani. A projektet a nagy infrastrukturális beruházások program, a szállítási operatív program és az országos helyreállítási terv révén (innen már elkülönítettek számára 300 millió eurót) uniós forrásokból, a szállításügyi tárcától származó kormányzati forrásokból, illetve Szászfenes és Kolozsvár önkormányzatának saját forrásaiból finanszírozzák.
Péntek, október 28. az utolsó nap, amikor még benyújthatják a jelentkező cégek az ajánlataikat a kolozsvári metróvonal tervezésére és kivitelezésére a többször meghosszabbított, majd felfüggesztett és újraindított közbeszerzési eljárás szerint.
A nagyszabású beruházást ugyanakkor nagyon sokan ellenzik, sokak szerint a földalatti nem fogja megoldani Erdély dinamikusan fejlődő fővárosának mobilitási problémáit, mások szerint a nagyszabású munkálatok évekig lebénítják majd a kolozsvári közlekedést a város legforgalmasabb pontjain, ahol nyílt felszíni fúrásokkal szándékoznak kialakítani a megállókat. Romániában – Bukarest után – Kolozsvár lenne a második, metróval rendelkező nagyváros.
Újabb esélyt kapott a kolozsvári metróvonal megépítésének terve, miután szerdán jóváhagyta a kormány a megemelt költségeket. Eszerint a kincses várost Szászfenessel összekötő metróvonal a korábbi becslésekhez viszonyítva 35 százalékkal kerül többe.
Három nappal az előző drágítás után kedden újra megemelte az üzemanyagok árát a romániai piacvezető, a Petrom. És ez már a sokadik áremelés volt ebben a hónapban.
A nem kormányzati ügyfeleknek nyújtott banki hitelek egyenlege 2024 októberében 0,7 százalékkal 416,063 milliárd lejre nőtt idén szeptemberhez képest – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az EU szociális védelmi kiadása 2023-ban elérte a 4,583 milliárd eurót, ami 6,1 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest. Románia a tagállamok egyike, ahol a szociális védelemre fordított kiadások növekedése jelentősen meghaladja az uniós átlagot.
Rendszeressé vált Magyarországon a romániai körülményekkel – bérekkel, nyugdíjakkal, életszínvonallal – való összehasonlítgatás, amelynek során kormánypárti politikusok előszeretettel küldözgetik ellenzéki társaikat a határ túloldalára.
A Bukaresti Értéktőzsde mínuszban nyitotta a hétfői kereskedést, az összes index esett, miután az elnökválasztás első fordulójának eredményei alapján, hatalmas meglepetésre az oroszbarátként számontartott Călin Georgescu került az első helyre.
A Zöld ház program közel 130 ezer kedvezményezettjének energiatároló rendszerekre van szüksége, mert nem tudják az általuk napelemmel megtermelt energiát az országos hálózatba juttatni, azaz akadályozva van prosumer státusuk.
Románia három városában drágább az élelmiszer, mint Bukarestben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból, amelyeket a Hotnews.ro vett górcső alá.
Az év első tíz hónapjában 162 502 személy jutott álláshoz az Országos Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (ANOFM) közvetítésével, és közülük több mint 82 ezren 45 évnél idősebbek – tájékoztatott pénteken az intézmény.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany pénteken 415,3204 lejt ért, 9,4105 lejjel (2,32 százalékkal) többet, mint csütörtökön. Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
A csütörtökön jegyzett évi 5,59 százalékról 5,75 százalékra nőtt pénteken a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi kamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!