2009. november 19., 10:212009. november 19., 10:21
Mindezt a 2010-től hatályba lépő bónusz-malus rendszer teszi lehetővé, aminek lényege abban áll, hogy balesetmentes közlekedéssel évente egy kedvezőbb besorolást kapnak a gépjármű-tulajdonosok, ami által a kötelező biztosítás díja az eredeti díj felére mérséklődhet, fordított esetben, halmozott közlekedési balesetek esetén pedig akár a háromszorosára nőhet.
Eközben az a gépkocsivezető, aki egyetlen balesetet sem okozott korábban, első évben 10 százalékos árkedvezményben részesülhet, ez a számarány pedig hét év balesetmentes vezetést követően elérheti akár az 50 százalékot is.
„Egyetlen baleset is az első évben már 45 százalékkal növelheti meg a biztosítás értékét, ami több kihágás esetén 200 százalékra is nőhet” – részletezte Angela Toncescu, a biztosítókat felügyelő országos testület elnöke. Hozzátette: a bónusz-malus rendszer tulajdonképpen azoknak kedvez, akik balesetmentesen vezetnek. Mint tájékoztatott, a kötelező biztosítást kötők 90 százaléka ebbe a kategóriába sorolható. Ők kapnak bónuszt. Malus pedig a visszamaradó 10 százalékot illeti meg, ők okozzák a közúti szerencsétlenségek zömét.
Fontos ugyanakkor tudni, hogy a bónusz-malus alkalmazásakor a biztosítási kötvénybe regisztrált baleseteket veszik figyelembe, függetlenül attól, hogy a baleset időpontjában ki vezette a bebiztosított autót. Amenynyiben azonban a gépkocsit a tulajdonos felhatalmazása nélkül valaki vezette és úgy okozott balesetet, akkor nem veszik figyelembe az esetet a biztosítási díj kiszámításakor. Ehhez azonban a rendőrségnek igazolnia kell, hogy érkezett feljelentés a történtekről.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.