Tavaly többen kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást ingatlanjukra, ennek ellenére azonban 2015-ben is a lakásoknak és házaknak mindössze 21,29 százalékuk volt bebiztosítva – közölte az Economica.net gazdasági hírportál a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) és az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataira hivatkozva.
2016. január 18., 15:392016. január 18., 15:39
2016. január 18., 15:402016. január 18., 15:40
A PAID statisztikája szerint 2015. december 31-én országos szinten 1,59 millió kötelező lakásbiztosítási kötvény volt érvényben, míg egy évvel korábban 1,49 millió szerződést kötöttek, ez 6,2 százalékos emelkedést jelent. Az INS ugyanakkor arról számolt be, hogy Romániában tavaly 7,47 millió háztartást tartottak nyilván, vagyis az ingatlanoknak csak 21,29 százaléka rendelkezett a kötelező jellegű biztosítással. Az arányokat figyelembe véve egyébként szintén emelkedés tapasztalható, 2014-ben ugyanis a háztartások 19,96 százaléka volt bebiztosítva.
Noha sokan nem kötik meg a földrengés, árvíz és földcsuszamlás esetében érvényes biztosítást, az Economica.net úgy tudja, hogy a program 2010-es elindítása óta eddig egyetlen lakástulajdonost sem bírságoltak meg a mulasztás miatt. A szankciók kirovása a polgármesteri hivatalok hatáskörébe tartozik. A Pénzügyi Felügyelet (ASF) ugyanakkor a lefedettség minél nagyobb arányú növelése érdekében 2016-os stratégiájába belefoglalta egy munkacsoport megalapítását, amely a probléma orvoslásán fog dolgozni. A csoportban a PAID mellett a romániai biztosítótársaságokat tömörítő egyesület (UNSAR) képviselői is részt vesznek.
A biztosítók egyébként meglehetősen elégedetlenek a kötelező biztosítási rendszerrel: elsősorban azt kifogásolják, hogy a kötvények ára mindössze 10, illetve 20 euró, ezért cserébe pedig nekik 10 ezer és 20 ezer eurós kártérítést kell biztosítaniuk természeti katasztrófa esetén. A cégek ezért a díjszabások növelését kérik, az ASF azonban egyelőre elzárkózik ettől a lehetőségtől.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!