2010. február 05., 10:412010. február 05., 10:41
Ezzel egy időben a Handelsblatt című lap azt közölte, hogy az informátor által felkínált, 1500, egyaránt svájci bankszámlával rendelkező német adócsaló lopott adatait tartalmazó DVD-megvásárlásra rövid időn belül sor kerül. Az informátor 2,5 millió eurót kér az államtól a lemezért.
A hatóságok szerint Németország történetének talán legnagyobb adócsalási botrányáról lehet szó, amely méreteit tekintve „megelőzheti” a két évvel ezelőtti, hasonló ügyet. Akkor mintegy 700, liechtensteini bankszámláikon adócsalást elkövető német állampolgárt lepleztek le ugyancsak egy informátortól megvett, lopott adatok megszerzése révén. A Süddetsche Zeitung értesülése szerint a mostani ügy mind az 1500 érintettje a zürichi Credit Suisse bankban rendelkezik számlával.
Az elkövetett adócsalások több évre nyúlnak vissza, és a korábban becsült 100 millió eurót messze meghaladó összegről lehet szó. Az idézett források a zürichi pénzintézet belső dokumentumaira hivatkoztak, amelyek utaltak arra is: a banknak a múltban is többségében olyan ügyfelei voltak, akik elhelyezett betéteik után egyáltalán nem, vagy csak részben fizettek adót. A Credit Suisse szóvivője a lapnak nem volt hajlandó semmit sem mondani a szóban forgó dokumentumokról.
A svájci kormány eközben elítélte Németország szándékát, hogy megvásárolja a német adócsalókról svájci bankokból lopott adatokat. Hans Rudolf Merz pénzügyminiszter elzárkózott az elől, hogy az ilyen adatokra hivatkozó kérelmekre válaszul információt adjanak ki a svájci hatóságok, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy országa párbeszédre törekszik, mert az érdekei ezt diktálják. „El kell kerülni az ügy kiterjedését” – jelentette ki.
„Nyilvánvaló, hogy az ilyen lopás bűncselekmény. Svájc emiatt sem most, sem a jövőben nem nyújt segítséget az ilyen ügyekben” – mondta a pénzügyminiszter, de közölte, hogy szeretnék folytatni a tárgyalásokat Németországgal egy új megállapodásról a kettős adózás elkerüléséről.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.