Fotó: Agerpres/Grigore Popescu
A Pitești–Nagyszeben-autópálya mielőbbi megépítéséért, és a bukaresti kormány által bejelentett járulék- és adóreform ellen tüntettek kedden az ország legfontosabb exportőre, a Dacia autógyár alkalmazottai.
2017. november 07., 15:242017. november 07., 15:24
Az ország legnagyobb, évi több mint 5 milliárd euró forgalmat lebonyolító vállalatának mioveni-i, Pitești melletti telephelyén rendezett megmozduláson több ezren követelték a Déli-Kárpátokat átszelő 123 kilométeres autópálya-szakasz megépítését, amely bekötné az évi több mint százezer gépkocsit gyártó vállalatot az európai gyorsforgalmi úthálózatba.
A pitești-i Dacia-üzemek alkalmazottai attól tartanak, hogy az autópálya-összeköttetés késlekedése miatt a Renault-csoport elköltözteti üzemét Romániából. A cégcsoporton belül komoly konkurencia a Dacia számára a Renault marokkói vállalata: a Dacia márka több modelljét is Tangerben szerelik össze.
A bukaresti kormány a jövő évtől a munkavállalókra hárítana minden társadalombiztosítási járulékot, így a munkáltatóknak mintegy 20 százalékkal meg kellene emelni a bruttó béreket ahhoz, hogy az alkalmazott nettó jövedelme ne csökkenjen. A Dacia szakszervezeti vezetői attól tartanak, hogy ágazati munkaszerződés, vagy valamely kötelező érvényű jogszabály híján
Az A1-es jelzésű, bizonyos dél-erdélyi szakaszokon már elkészült autópályát két éve kötötték össze a magyarországi gyorsforgalmi úthálózattal, de egyelőre a határtól csak a bánsági Marzsináig lehet eljutni rajta. A román kormány tervei szerint jövőre befejeződik az építkezés erdélyi része, és Nagyszebentől a nyugati határig lehet majd sztrádán közlekedni.
A Bukarest környéki autópályákat az európai hálózatba bekötő Pitești–Nagyszeben autópálya-projektről nincsenek biztató hírek, sőt augusztusban a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság szerződést bontott a megvalósíthatósági tanulmány készítésével megbízott olasz–román vegyesvállalattal és úgy döntött, hogy a tanulmányt „házon belül”, saját mérnökeivel fogja elkészíttetni.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!