Fotó: Pixabay.com
A romániaiak háromnegyede inkább a közvetlen banki ügyintézést részesíti előnyben, és csak 14 százalékuk választja az online kapcsolatfelvételt.
2021. január 04., 21:032021. január 04., 21:03
2021. január 04., 21:062021. január 04., 21:06
Egy felmérés szerint a válaszadók 28 százaléka saját vagy családtagjainak oktatásába fektetne be, ha rendelkeznének egy nagy összeggel és szeretnének megtakarítani; 23%-uk bankba tenné pénzét; 16%-uk vállalkozásba fogna; 10%-uk valutát vásárolna; a többiek más célokra használnák fel az összeget. A válaszadók mindössze 9 százaléka tartaná „a matrac alatt” a pénzét – derül ki a bankrendszer digitalizálásáról szóló tanulmányból, amelyet a Román Bankszövetség megbízásából a Román Elemző és Stratégiai Intézet (IRES) készített 2020 decemberében.
A Hotnews hírportál által idézett felmérés szerint
– derül ki a kutatásból. A városokban élők és a férfiak inkább képesek voltak megtakarítani a járvány idején.
A bankbetét elhelyezéséhez az ügyfelek háromnegyede a banki ügyintézővel való közvetlen interakciót részesíti előnyben (78%), 14% online interakciót szeretne, a válaszadók 1%-ánál pedig a kapcsolatfelvétel módja nem lényeges kérdés, a megkérdezettek 7% -a pedig nem érintett a kérdésben.
A megtakarítással rendelkező személyek arányának csökkenése ellenére a Covid-19 járvány az ügyfelek betétei növekedésének ütemét 15%-kal, éves ütemben 3-4 százalékponttal gyorsította fel a pandémiát megelőző szinthez képest.
A megtakarítás gyorsabb előrehaladása a világjárvány összefüggésében azt mutatja, hogy a lakosság és a vállalatok „biztonsági övként” tekintettek a román bankrendszerre.
A lakosság és a vállalatok megtakarításainak kétharmada nemzeti valutában történik, a félretett pénzek többi része devizában. A legtöbb betét rövid távon, kevesebb mint egy év alatt jön létre. A bankok egyenlegének mintegy 61,4%-át a lakosság teszi ki.
A közvélemény-kutatást 2020 decemberében 1449 felnőtt személy bevonásával végezték el, akik közül 1158 banki szolgáltatásokat használó válaszadó. A kutatás hibaszázaléka +/- 2,8.
Simó Helga
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
Elfogadja a kormány szerdai ülésén az üdülési csekkek odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet – jelentette be az ülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A foglalkoztatott személyek aránya az Európai Unió 20 és 64 év közötti népességén belül 2024-ben 75,8 százalék volt, ami 197,6 millió főt jelent. Ez a legmagasabb arány 2009 óta – derül ki az EU statisztikai hivatalának kedden közölt adataiból.
szóljon hozzá!