– áll a szakszervezet közleményében. (Mint ismeretes, a minimálbér nettó összege jelenleg 1386 lej.)

Az alkalmazottak érdekeit védő szövetség rámutat, a Friedrich-Ebert-Stiftung Romania becslése szerint

egy gyermeknek és a szülőknek eközben 6194 lejre, egy egyedülálló felnőttnek pedig 2818 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez. „Ugyan a törvény kimondja, hogy ezt figyelembe kellene venni, a kormány nem teszi. Cîţu bejelenti, hogy bővül a gazdaság, de a rendkívül alacsony minimálbérről nem mond semmit” – rótták fel a szakszervezetiek, akik a patthelyzetbe jutott tárgyalások újrakezdését és a tisztességes megélhetés biztosítását kérik.

Törvény lenne, de nem alkalmazzák

Az Alfa Kartell által említett, a minimálbér értékét a tisztességes megélhetéshez szükséges havi minimális fogyasztói kosárhoz kötő jogszabályt amúgy 2019 októberében valóban elfogadta a bukaresti parlament, Klaus Iohannis államfő azonban nem hirdette ki, hanem visszaküldte a parlament elé. A döntéshozók 2020-ban másodszor is megszavazták, Iohannis pedig, miután alkotmánybírósági jogorvoslatot is kért, végül kihirdette, és 2020 augusztusától van hatályban.

amelyben találunk élelmiszereket, ruházati cikkeket, a lakhatást és azzal járó kiadásokat, háztartási cikkeket, tisztítószereket és kozmetikumokat, szolgáltatásokat, oktatással és kultúrával járó kiadásokat, orvosi ellátást, kikapcsolódást és utazást, mint ahogy családi megtakarításokat is. Hiába van azonban hatályban a törvény, a minimálbér 2021-es szintjének megállapításakor nem vették figyelembe.

A szakszervezetek bírálatára adott válaszban pedig a kormány közölte, a jogszabály megalkotói nem dolgozták ki megfelelően a minimális kosár kiszámításnak módszertanát. A kormány ugyanakkor bejelentette, az idei év folyamán olyan törvénytervezettel készülnek előrukkolni, ami az inflációhoz és a munka termelékenységéhez köti a minimálbér értékét.

a bulgáriai 332 euróhoz és a magyarországi 467 euróhoz képest, ráadásul Romániában az egyik legmagasabb az adó és tb-járulék összege, így nettó értékben valószínű, hogy még rosszabbul áll az ország.

A legmagasabb minimálbér amúgy Luxemburgban van, ahol a bruttó összeg eléri a 2202 eurót. Írország és Hollandia következik 1724, illetve 1685 euróval.

– fejtette ki a politikus. „Viszont az sem megbízható adat, hogy az országban több mint egymillió munkavállaló él minimálbérből, mert még mindig létező gyakorlat, hogy hivatalosan minimálbért kapnak, de mellé még egy bizonyos összeget a borítékban a hónap végén. Ennek a mértékét nem lehet megbecsülni, de egy valós probléma, remélem, egyre inkább csökkenő tendenciát mutat” – mondta a szakpolitikus. Másrészt – tette hozzá – minél inkább növekszik a minimálbér, annál több munkavállalót foglalkoztatnak minimálbéren, hiszen a legkisebb kötelező fizetés utoléri az addig valamivel magasabb, de még alacsony béreket.

A cégekről sem szabad megfeledkezni

„A romániai gazdaság nem annyira versenyképes, hogy rá lehessen erőltetni egy európai átlagminimálbért, mert egészen biztos, hogy nem tudja elvinni a hátán” – hívta fel egyúttal a figyelmet Miklós Zoltán. Szerinte a minimálbér növelésekor mindenképpen két szempontot kellene figyelembe venni: az inflációt és a gazdasági növekedés mértékét. „Két minimálbér-emelés közötti időszakban az infláció értékét bele kell számolni, ezzel kivédve a pénzhígulást, megvédve a pénz értékét, tehát a minimálbért legalább annyival kell növelni, hogy az inflációt fedje. Másrészt a gazdasági növekedésnek is vissza kellene köszönnie a minimálbér értékében, mert ezzel a reálértéke is emelkedik” – fogalmazta meg a politikus. Mint magyarázta, a gazdasági növekedés azt jelzi, hogy a gazdaság elbír egy nagyobb terhet, és ha ennek értékét beleszámolják a minimálbérbe, abból több mindent lehet megvásárolni.

Miklós Zoltán rámutatott, a gazdasági növekedés tekintetében jók az előrejelzések, ám hiába növelnék a minimálbért ennek a mértékével, vagyis 7–8 százalékkal, azzal még nem lehet behozni az elmaradást az európai átlagminimálbérhez képest.

– húzta alá a közgazdász. Hangsúlyozta: ha túlzottan növekszik a minimálbér, fennáll a kockázata, hogy a kkv-k egy része inkább elbocsátja az alkalmazottait, mintsem az emelt legkisebb kötelező bért kifizesse. „Figyelembe kell venni a cégek versenyképességét, teherbíró képességét, hogy a minimálbér-emelés ne üssön vissza, ne a munkahelyek megszűnését eredményezze” – fogalmazta meg Miklós Zoltán.

Arra is kitért, hogy a romániai kis- és közepes vállalkozások nem elég versenyképesek, tőkeerősek, nem haladnak az európai átlaggal a fejlesztések, az innováció terén, így kevés az esélye annak, hogy ki tudnak termelni egy túlnövelt minimálbért.