2010. január 11., 10:122010. január 11., 10:12
Az elképzelés szerint nemcsak a szerzői jogdíjak, hanem a civil szerződések és együttműködési szerződések alapján folyósított juttatások esetén is megszűnne a kedvezmény. A kormány szándéka kiváltotta az újságírók és munkáltatóik rosszallását, a kedvezménymegvonás ellen tiltakozik a MediaSind újságíró szakszervezet és a Romedia, a médiakiadók országos egyesülete is.
„Ezen tervezet által a Boc-kormány újabb csapást mérne a sajtóra ebben a válságos időszakban, mivel az információk és a cikkek ára 31 százalékkal nőne meg. Azon összeg, melyet a kormány ily módon hajtana be az újságírókon elhanyagolható, és nem járulna hozzá a román gazdaság fellendítéséhez. Létezik elég megoldás arra, hogy kivezessék a gazdaságot a válságból, ugyanakkor újabb adók kivetése a sajtóra kizárólag az ágazat csődbe jutását siettetné” – áll a MediaSind és a Romedia által kiadott közös nyilatkozatban.
A két szervezet vezetői a hét folyamán fognak találkozni a kormány képviselőivel, hogy megpróbálják rábírni őket, álljanak el a tervezett intézkedéstől. „Abban az esetben, ha a tárgyalások eredményeként sem sikerül közös nevezőre jutnunk, a két szervezet közösen dönt majd az országos és nemzetközi tiltakozó akciókról” – szögezte le a MediaSind és a Romedia.
A szerzői jogdíjak megadóztatásának ötlete a Munkaügyi Minisztériumtól származik, mely a készülő nyugdíjtörvénybe szándékozik beépíteni az új szabályozást.
A hétvégén, Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke is állást foglalt a tervezet ellen. Újságírói kérdésre reagálva Markó elmondta, nem volt tudomása a Munkaügyi Minisztérium kezdeményezéséről, ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy az alkotói munkára is a piacgazdaság szabályait alkalmazzák.
„Ha létezett egy ilyen kedvezmény, akkor nem kellene megvonni azt” – jelentette ki a kormányfőhelyettes, hozzátéve, hogy elsősorban a művészet, a szépirodalom területén tartja indokoltnak a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetése alól való mentesség fenntartását.
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.