2009. július 22., 10:392009. július 22., 10:39
A gazdasági válság ellenére folytatódik az áruházláncok romániai terjeszkedése. Az első félévben 38 új egység nyílt országszerte, a befektetések összértéke meghaladja a 100 millió eurót. A legaktívabbak az alacsony árkategóriás áruházláncok voltak: a Penny Market kilenc, a Profi nyolc, a Plus öt, a Minimax pedig két új áruházat nyitott idén. A szupermarket kategória kilenc egységgel bővült: a Carrefour Express és a Mega Image három-három, a Billa és az Interex pedig két-két áruházat nyitott meg, ellenben bezárt a marosvásárhelyi Spar. A hipermarketek száma néggyel több mint az elmúlt év végén. A növekedéshez a Kaufland kettő, a Carrefour és a Real Hypermarket pedig egy-egy áruházzal járult hozzá.
Az év hátralevő részében szintén az alacsony árkategóriás áruházláncok lesznek a legaktívabbak, melyek összesen 45 további diszkontáruház megnyitását tervezik. A Penny Market hálózat 15, a Plus 18, a Profi és a Minimax pedig hat-hat egységgel fog bővülni. A szupermarketek száma előreláthatólag 18-cal, a hipermarketeké pedig kilenccel fog nőni. A szupermarket kategóriában leginkább a Billa terjeszkedik, mely nyolc áruház megnyitását tervezi az év végéig. Idén egyetlen raktáráruházzal lesz több az országban, melyet a Selgros fog megnyitni.
„A diszkontáruházak jól mennek. Ha nem is nőttek volna az eladások, akkor sem lehetett volna leállítani a terjeszkedést, mivel a 2009-es beruházások költségvetése tavaly lett elfogadva” – nyilatkozta Caius Crişan, a Profi vezérigazgatója. Elmondása szerint az első félév üzleti eredményei felülmúlták a várakozásokat. „Az eladások 45 százalékos növekedésével kezdtük az évet, jelenleg pedig 25-30 százalékos a fejlődés. Ez is várakozáson felüli eredmény, figyelembe véve, hogy gazdasági válság van” – értékelte a helyzetet a vezérigazgató.
Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalmát nem érinti a krízis, szögezte le Vasile Gogescu, a Kereskedelmi Szabad Szakszervezetek elnöke. „Az élelmiszer-kiskereskedelemben nincs válság. Az élelmiszer-fogyasztás nem csökkenhet, mivel már jelenleg is alacsonyabb, mint az európai átlag. A kisboltok sokkal inkább az áruházláncok terjeszkedését sínylik meg, mint a gazdasági helyzetet” – mondta Vasile Gogescu.
Schmidt Márta, a hazai piacon jelen levő egyetlen magyar érdekeltségű cég, a CBA egyik munkatársa nem osztja teljes mértékben Gogescu véleményét. „A válság kihat ránk, mivel az embereknek kevesebb pénzük van. Ugyanakkor a gazdasági helyzet arra kényszeríti az embereket, hogy egy szupermarket helyett a sarki közértbe szaladjon le, s ahelyett, hogy összevásárolna egy csomó promóciós árut, amire lehet, hogy nincs is szüksége, csak a szükséges dolgokat szerezze be. Ez a mi malmunkra hajtja a vizet” – nyilatkozta a CBA Nord Vest Kft. kereskedelmi igazgatója. A CBA romániai üzletláncához 380 bolt tartozik, s a cég idei célkitűzése a szinten tartás. Jövőre szeretnék növelni a boltok számát, s e célból Szatmárnémetiben regionális logisztikai központot fognak építeni, melyhez, többek között egy 8000 négyzetméteres raktár fog tartozni.
A piacon már jelen lévő áruházláncok fejlődésével párhuzamosan új cégek megjelenése várható. A német Lidl&Schwartz idén készül megnyitni első romániai áruházát. A diszkontáruházakat üzemeltető cég nem kezdett még el építkezni, ám egy sor 30 ezernél több lakossal rendelkező mezővárosban vásárolt már telkeket.
Romániában a nemzetközi áruházláncok jelenleg 553 egységet üzemeltetnek. Az elsők 1998-ban jelentek meg, 2002 óta pedig robbanásszerű az áruházláncok növekedése. A legnagyobb arányú fejlődés 2006-ban következett be, mikor is egyetlen év leforgása alatt majdnem megduplázódott, 137-ről 254-re nőtt az áruházak száma.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.