2009. július 22., 10:392009. július 22., 10:39
A gazdasági válság ellenére folytatódik az áruházláncok romániai terjeszkedése. Az első félévben 38 új egység nyílt országszerte, a befektetések összértéke meghaladja a 100 millió eurót. A legaktívabbak az alacsony árkategóriás áruházláncok voltak: a Penny Market kilenc, a Profi nyolc, a Plus öt, a Minimax pedig két új áruházat nyitott idén. A szupermarket kategória kilenc egységgel bővült: a Carrefour Express és a Mega Image három-három, a Billa és az Interex pedig két-két áruházat nyitott meg, ellenben bezárt a marosvásárhelyi Spar. A hipermarketek száma néggyel több mint az elmúlt év végén. A növekedéshez a Kaufland kettő, a Carrefour és a Real Hypermarket pedig egy-egy áruházzal járult hozzá.
Az év hátralevő részében szintén az alacsony árkategóriás áruházláncok lesznek a legaktívabbak, melyek összesen 45 további diszkontáruház megnyitását tervezik. A Penny Market hálózat 15, a Plus 18, a Profi és a Minimax pedig hat-hat egységgel fog bővülni. A szupermarketek száma előreláthatólag 18-cal, a hipermarketeké pedig kilenccel fog nőni. A szupermarket kategóriában leginkább a Billa terjeszkedik, mely nyolc áruház megnyitását tervezi az év végéig. Idén egyetlen raktáráruházzal lesz több az országban, melyet a Selgros fog megnyitni.
„A diszkontáruházak jól mennek. Ha nem is nőttek volna az eladások, akkor sem lehetett volna leállítani a terjeszkedést, mivel a 2009-es beruházások költségvetése tavaly lett elfogadva” – nyilatkozta Caius Crişan, a Profi vezérigazgatója. Elmondása szerint az első félév üzleti eredményei felülmúlták a várakozásokat. „Az eladások 45 százalékos növekedésével kezdtük az évet, jelenleg pedig 25-30 százalékos a fejlődés. Ez is várakozáson felüli eredmény, figyelembe véve, hogy gazdasági válság van” – értékelte a helyzetet a vezérigazgató.
Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalmát nem érinti a krízis, szögezte le Vasile Gogescu, a Kereskedelmi Szabad Szakszervezetek elnöke. „Az élelmiszer-kiskereskedelemben nincs válság. Az élelmiszer-fogyasztás nem csökkenhet, mivel már jelenleg is alacsonyabb, mint az európai átlag. A kisboltok sokkal inkább az áruházláncok terjeszkedését sínylik meg, mint a gazdasági helyzetet” – mondta Vasile Gogescu.
Schmidt Márta, a hazai piacon jelen levő egyetlen magyar érdekeltségű cég, a CBA egyik munkatársa nem osztja teljes mértékben Gogescu véleményét. „A válság kihat ránk, mivel az embereknek kevesebb pénzük van. Ugyanakkor a gazdasági helyzet arra kényszeríti az embereket, hogy egy szupermarket helyett a sarki közértbe szaladjon le, s ahelyett, hogy összevásárolna egy csomó promóciós árut, amire lehet, hogy nincs is szüksége, csak a szükséges dolgokat szerezze be. Ez a mi malmunkra hajtja a vizet” – nyilatkozta a CBA Nord Vest Kft. kereskedelmi igazgatója. A CBA romániai üzletláncához 380 bolt tartozik, s a cég idei célkitűzése a szinten tartás. Jövőre szeretnék növelni a boltok számát, s e célból Szatmárnémetiben regionális logisztikai központot fognak építeni, melyhez, többek között egy 8000 négyzetméteres raktár fog tartozni.
A piacon már jelen lévő áruházláncok fejlődésével párhuzamosan új cégek megjelenése várható. A német Lidl&Schwartz idén készül megnyitni első romániai áruházát. A diszkontáruházakat üzemeltető cég nem kezdett még el építkezni, ám egy sor 30 ezernél több lakossal rendelkező mezővárosban vásárolt már telkeket.
Romániában a nemzetközi áruházláncok jelenleg 553 egységet üzemeltetnek. Az elsők 1998-ban jelentek meg, 2002 óta pedig robbanásszerű az áruházláncok növekedése. A legnagyobb arányú fejlődés 2006-ban következett be, mikor is egyetlen év leforgása alatt majdnem megduplázódott, 137-ről 254-re nőtt az áruházak száma.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.