2010. január 13., 09:162010. január 13., 09:16
Cristi Godinac, a MediaSind elnöke ugyanakkor leszögezte: emellett azt várják, hogy a kormány további feltételeket is teljesítsen.
„A MediaSind álláspontja szerint elviekben elfogadható ez a javaslat, de csak bizonyos feltételek mellett. Annak fényében, hogy mostanáig több mint 50 kiadvány szűnt meg, és 1500-nál is több újságíró került utcára, és a gazdasági válság jelentős mértékben érinti ezt az ágazatot, csupán a következő feltételek mellett tudjuk elfogadni a javaslatot: biztosítsanak ugyanolyan kedvezményeket, mint az Európai Unióban, az áfa értéke legyen 0 és 5 százalék között, a sajtó kapjon közvetlen támogatást, és biztosítsák a lehetőséget a munkaügyi hatóságnak, hogy mindegyik szerkesztőségben ellenőrizhesse, jogszerűen vagy jogellenesen alkalmazzák a szerzői jogdíjas szerződést. E feltételek teljesítése nélkül a társadalombiztosítási járulék bevezetése még nehezebb helyzetbe sodorná a médiaipart” – szögezte le Cristi Godinac azt követően, hogy tárgyalt Mihai Şeitan munkaügyi miniszterrel.
Cezar Corâci, az ipari vállalkozókat tömörítő UGIR-1903 szervezet elnöke a találkozó után elmondta, azon elv alapján, hogy mindazoknak, akik nyugdíjban részesülnek, hozzá is kell járulniuk a társadalombiztosítási alaphoz, csupán azon szerzői jogdíjas szerződések válnak tb-kötelessé, amelyek kedvezményezettjeinek ez az egyetlen jövedelemforrásuk. Mint arról beszámoltunk, az érintettek – elsősorban újságírói és művészi érdekvédelmi tömörülések – körében jelentős felháborodást váltott ki, hogy a munkaügyi tárca tb-kötelessé kívánja tenni a szerzői jogdíjként kapott jövedelmet. Mihai Şeitan munkaügyi miniszter ennek nyomán hétfőn bejelentette: az intézkedés csupán azokra vonatkozna, akik nem rendelkeznek más jellegű bevétellel, célja pedig az, hogy ők is jogosulttá váljanak a rendszeres havi nyugdíjra.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.