Szerinte sokkal inkább a romániai ipar mélyrepülését, a gazdaság lassulását tükrözi a csökkenő fogyasztás.

A szakértő arra is kitért, hogy a 2020, 2021-es éveket a pandémia, a korlátozások jellemezték leginkább, így ha az idei fogyasztást a tavalyival vetjük össze, nehéz messzemenő következtetéseket levonni, viszont 2019-cel összehasonlítva már „ég és föld” a különbség. Példaként említette, hogy 2019-ben is volt egy hasonló hőhullám, mint az elmúlt hetekben, és akkor az 9500 megawattos fogyasztást eredményezett. Idén első ízben a júliusi kánikulában érte el a hazai fogyasztás a 7500 megawattot, egyszer súrolta a 8000-et, de messze elmaradt a 2019-es rekordtól.

„Minden területnek megvan a sajátossága, különböző problémákkal küzdenek – a humánerőforrás, az alapanyag hiánya –, de olyan helyzet is van, hogy azért álltak le, mert túl drága az energia” – részletezte a hatóság alelnöke.

korábban írtuk

Visszaesett a villamos- és hőenergia, illetve a gáz előállítása és szolgáltatása az első öt hónapban Romániában

Romániában 0,8 százalékkal csökkent az ipari termelés a nyers adatok szerint az idei első öt hónapban a tavalyi év azonos időszakához mérten – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.

A legolcsóbb energia az, amit el sem fogyasztunk

A lakossági fogyasztók esetében 3,2 százalékkal csökkent a fogyasztás tavalyhoz képest, de ebben az esetben figyelembe kell venni, hogy 2020-ban és 2021-ben megnőtt a fogyasztás a háztartásokban. Nagy-Bege Zoltán rámutatott, 2020 és 2021 a pandémia, a korlátozások, emiatt pedig a távmunka évei voltak, az emberek otthon maradtak, és több energiát fogyasztottak. Idén ez már valamilyen mértékben megváltozott, egyre kevesebben dolgoznak otthon, távmunkában, ennek tudható be, hogy csökkent a fogyasztás.

Kérdéses azonban, hogy a kormánynak meddig lesznek forrásai arra, hogy fenntartsa a jelenleg érvényben levő árkompenzációt az elektromos energia és a földgáz esetében, de még ha néhány évig biztosítani tudja is ezt a támogatást, akkor is figyelni kell a fogyasztásra, mert az erőforrások végesek, egyre drágább a kőolaj, a földgáz, a villamos energia.

„Az energiahatékonyság aranyszabálya, hogy az a legolcsóbb energia, amit nem fogyasztunk el, de tulajdonképpen az a legolcsóbb, amit meg sem termelünk, hiszen a megtermelt, de fel nem használt energiának is költségei vannak. A következő időszakban felértékelődik az energiahatékonyság, sokkal fontosabb lesz, hogy az erőforrásokkal takarékoskodjunk” – hívta fel a figyelmet a hatóság alelnöke.

korábban írtuk

Bukaresti kormány: a romániai lakosok nem szenvedik meg az Unió által megszabott gázfogyasztás-csökkentést

Románia kormánya arról biztosította a lakosságot, a kis- és közepes vállalkozásokat, a szociális tevékenységet folytató szolgáltatókat, a kiemelt fontosságú ipari szereplőket, hogy a gázfogyasztást csökkentő intézkedések nem érintik majd őket. 

A kereslet tartja magasan az árakat

Az ANRE illetékese úgy látja, jelenleg az energiahordozók – földgáz, kőolaj, elektromos áram – árát a kereslet tartja magasan, ezért ha ezen az oldalon változtatni tudunk, csökkentjük a fogyasztást, mérséklődik az árra nehezedő nyomás. Nagy-Bege Zoltán kérdésünkre kifejtette, helytálló a Nemzetközi Energiaügynökség becslése, miszerint ha 1 Celsius-fokkal alacsonyabbra állítjuk a fűtést, az jelentős mértékben csökkenti a gázigényt.

„Nem lehet meghatározni, mi az optimális fűtés, de ha a háztartások számottevő része az addig megszokotthoz képest fél vagy 1 Celsius-fokkal lejjebb csavarja a fűtést, annak látványos eredménye lehetne nemcsak az egyéni fogyasztói számlákon, hanem az országos energiafogyasztásra nézve is” – hangsúlyozta a szakértő.

Bármilyen beruházás, ami csökkenti a fogyasztást, még a magas árak közepette is nagyon hamar megtérül.

Felvetésünkre, miszerint adott esetben kell-e racionalizálni a fogyasztást a fogyatkozó ellátás miatt, Nagy-Bege Zoltán kifejtette, ennek a veszélynek legkevésbé a háztartási fogyasztók vannak kitéve;

„Viszont arra is gondolnunk kell, hogy ha tudatos magatartással csökkentjük a fogyasztást, akkor több energiát hagyunk az iparnak. Az ipar pedig azért fontos eleme a képletnek, mert munkahelyeket biztosít. Sokkal fontosabb, hogy az embereknek legyen munkahelyük, fizetésük, amiből törleszteni tudják az energiaszámlákat, mint az, hogy az állam biztosítja ugyan az olcsóbb energiát, de munkahelyek szűnnek meg, az embereknek nincs jövedelmük, nem tudják fizetni a számláikat, és már nem a tudatosság, hanem a kényszer viszi őket takarékoskodásra” – szögezte le a Krónikának Nagy-Bege Zoltán.