Az ígéret szép szó, és semmi több. A jelek szerint az idei költségvetésből nem futja az Erdély-Moldva sztrádára
Fotó: Facebook/Catalin Urtoi
A Pro Infrastruktúra Egyesület szerint távolról sem elég a kormány által sztrádaépítésre előirányzott pénzösszeg. A legoptimistább forgatókönyv szerint is alig több, mint 60 kilométerrel bővülhet az autópálya-hálózat.
2019. február 05., 19:042019. február 05., 19:04
Nem irányzott elő elegendő pénzt a kormány a 2019-es évi állami költségvetés tervezetében a megkezdett autópálya-építések folytatására – kongatta meg a vészharangot az infrastrukturális projekteket árgus szemekkel követő Pro Infrastruktúra Egyesület.
Mint a civilek Facebook-bejegyzésükben rámutatnak,
– az előbbi befejezéséhez szükséges pénz alig egyharmada áll szerintük rendelkezésre, míg utóbbinál csak az összeg negyede. Holott – teszik hozzá – a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR) igazgatója, Narcis Neaga nemrég azt ígérte, hogy 2019-ben átadják a forgalomnak a Sebes–Torda-sztráda 1-es és 2-es szakaszát, és az észak-erdélyi autópályából is elkészül az Aranyosgyéres–Maroskece-, illetve a Maroskece–Radnót-szakasz.
„A CNAIR által közölt jelentésekből és a most közzétett büdzsé számait nézve azt látjuk, hogy az Aranyosgyéres–Maroskece–Radnót-szakaszra áfával együtt 462 millió lej szükséges, hogy mindkét szerződés 100 százalékban megvalósuljon. Mennyit utal ki a kormány? Alig 164,4 millió lejt (35,6%) az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely és Bors közötti teljes hosszára (még vannak más kisebb szakaszok, amelyek elméletileg pénzt fognak emészteni)” – irányítják rá a figyelmet az egyesület szakértői. Kitérnek a terepen tapasztalt „nyers valóságra” is, ami szerint a Straco által épített Gyéres–Kece-szakasz megvalósítása jelenleg 19 százalékos, úgy, hogy tavaly a munka alig 13 százalékát sikerült a vállalkozásnak elvégeznie. Az Astaldi valamivel jobban áll a Kece és Radnót közötti szakasszal, 58 százalékkal ugyanis végeztek. A szakemberek szerint a Szászsebes–Gyulafehérvár–Nagyenyed-sztrádához 660 millió lejre lenne szükség, ellenben csak 160 milliót utaltak ki.
A Pro Infrastruktúra Egyesület szerint
„A többi csak ígéret a naivoknak, ordas félretájékoztatás, óriási hazugság” – szögezik le.
Közben sokan azt róják fel a szociálliberális koalíciónak, hogy egyetlen lejt sem utalt ki a büdzsé tervezetében az Egyesülésről elnevezett, Marosvásárhely–Jászvásár-sztrádára. A kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) Iaşi megyei szervezetének tegnapi közleménye viszont biztosra veszi, hogy lesz pénz, csak ezt egy önálló cikkelybe foglalják bele a költségvetési törvényben, a beruházás ugyanis szerepel a CNAIR fejlesztési tervében.
A költségvetés tervezete amúgy továbbra is arra vár, hogy a kormány elfogadja, majd a parlament elé terjessze megvitatásra és elfogadásra, és úgy tűnik, a folyamat tovább nyúlik, kiszivárgott információk szerint ugyanis a Dăncilă-kabinet az előzetes bejelentésekkel ellentétesen nem kedden, hanem pénteken tűzi napirendre a jogszabályjavaslatot.
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) meghirdette a versenytárgyalást Medgyes 8,5 kilométeres körgyűrűjének megtervezésére és kivitelezésére a közbeszerzési online platformon (SICAP). A szerződés 30 hónapos futamidejű lesz, amiből 6 hónap a tervezés és 24 hónap az építkezés. A kivitelezőnek legalább 36 hónap garanciát kell vállalnia az elvégzett munkálatokért – közölte a CNAIR. A projekt becsült költsége áfa nélkül 125 739 114 lej.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!