A közlemény szerint az FNSA tagjai egy órás munkabeszüntetést tartanak, miután a szakszervezet elindította a kollektív munkakonfliktust, Dragoș Pîslaru munkaügyi miniszterrel viszont a múlt heti találkozón sem sikerült megállapodásra jutniuk.

Nagyobb béreket, utalványokat kérnek

Az FNSA szerint a romániai helyi közigazgatásban dolgozók a legrosszabbul fizetett és leginkább diszkriminált közalkalmazotti kategóriát alkotják, hiszen többségük minimálbérért vagy annál csak némileg nagyobb fizetésért (bruttó 1250 lej havonta) megy be nap mint nap dolgozni. „A 2016/20-as számú, a közalkalmazottak bérezéséről szóló sürgősségi kormányrendelet elfogadásával, bizonyos rendelkezések visszavonásával, illetve egyes adóügyi intézkedések meghozatalával a megyei és helyi önkormányzatokban tevékenykedő dolgozókat országszerte nyilvánvaló hátrányos megkülönböztetés éri a fővárosi, központi közigazgatásban dolgozókkal szemben (akik akár 70 százalékos fizetésemelést kaptak)” – áll a közleményben.

A szakszervezetek kérik a köztisztviselők és helyi közigazgatási alkalmazottak 25 százalékos béremelését és étkezési utalványok biztosítását minden alkalmazott számára, ahol ezt a költségvetési források lehetővé teszik, mert így nem áll fenn diszkrimináció az erre jogosultak és nem jogosultak között. A sztrájkolók ugyanakkor kérik, hogy a helyi közigazgatásban dolgozók is kapjanak üdülési csekket.

A szakszervezetiek bejelentése szerint legközelebb július 12-én szüntetik be a munkát, akkor egész napra, július 19-én pedig meghatározatlan időre általános sztrájkba lépnek.

Egyetértenek az elöljárók

A polgármesterek is alacsonynak tartják beosztottjaik bérét. Robert Negoiță, a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének (AMR) elnöke, Bukarest 3. kerületének polgármestere egy szakmai fórumon tegnap a helyi közigazgatás legfőbb problémái között az alacsony fizetéseket, a túl sok ellenőrzést, az uniós támogatásokról szóló útmutatók hiányát és az ellentmondásos törvénykezést említette.

„Elemeztem a helyi és országos közigazgatási fizetéseket. Nem is akarják tudni, mi volt az eredmény. A központi közigazgatásban kétszer-háromszor akkora bérek vannak, mint a helyiben. Egy jogász a helyi közigazgatásban 10 lejt kap, ha meg egy minisztériumban dolgozik, harmincat” – mondta Robert Negoiță.

Az ellenőrök is jobban keresnek

Az AMR elnöke úgy látja, elsősorban a helyi önkormányzatok szembesülnek azzal a problémával, hogy túl sok az ellenőrzés, a törvénykezés viszont zavaros. „Több tucat intézmény ellenőrzi az önkormányzatokat. A törvények ellentmondanak egymásnak, bármit tesz az ember, valamelyiket biztosan megszegi. Aki jön ellenőrizni, annak háromszor vagy akár tízszer akkora a fizetése, mint annak, aki ott dolgozik a városházán. Ha valamelyikük hibázik, azért drágán megfizet, de ha az hibázik, aki ellenőriz, nem történik semmi” – panaszolta Negoiță.