Egy órával később kezdik el a munkát kedden a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetségének (FNSA) tagjai – tájékoztattak hétfőn a szakszervezeti képviselők.
2016. július 04., 19:512016. július 04., 19:51
A közlemény szerint az FNSA tagjai egy órás munkabeszüntetést tartanak, miután a szakszervezet elindította a kollektív munkakonfliktust, Dragoș Pîslaru munkaügyi miniszterrel viszont a múlt heti találkozón sem sikerült megállapodásra jutniuk.
Nagyobb béreket, utalványokat kérnek
Az FNSA szerint a romániai helyi közigazgatásban dolgozók a legrosszabbul fizetett és leginkább diszkriminált közalkalmazotti kategóriát alkotják, hiszen többségük minimálbérért vagy annál csak némileg nagyobb fizetésért (bruttó 1250 lej havonta) megy be nap mint nap dolgozni. „A 2016/20-as számú, a közalkalmazottak bérezéséről szóló sürgősségi kormányrendelet elfogadásával, bizonyos rendelkezések visszavonásával, illetve egyes adóügyi intézkedések meghozatalával a megyei és helyi önkormányzatokban tevékenykedő dolgozókat országszerte nyilvánvaló hátrányos megkülönböztetés éri a fővárosi, központi közigazgatásban dolgozókkal szemben (akik akár 70 százalékos fizetésemelést kaptak)” – áll a közleményben.
A szakszervezetek kérik a köztisztviselők és helyi közigazgatási alkalmazottak 25 százalékos béremelését és étkezési utalványok biztosítását minden alkalmazott számára, ahol ezt a költségvetési források lehetővé teszik, mert így nem áll fenn diszkrimináció az erre jogosultak és nem jogosultak között. A sztrájkolók ugyanakkor kérik, hogy a helyi közigazgatásban dolgozók is kapjanak üdülési csekket.
A szakszervezetiek bejelentése szerint legközelebb július 12-én szüntetik be a munkát, akkor egész napra, július 19-én pedig meghatározatlan időre általános sztrájkba lépnek.
Egyetértenek az elöljárók
A polgármesterek is alacsonynak tartják beosztottjaik bérét. Robert Negoiță, a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének (AMR) elnöke, Bukarest 3. kerületének polgármestere egy szakmai fórumon tegnap a helyi közigazgatás legfőbb problémái között az alacsony fizetéseket, a túl sok ellenőrzést, az uniós támogatásokról szóló útmutatók hiányát és az ellentmondásos törvénykezést említette.
„Elemeztem a helyi és országos közigazgatási fizetéseket. Nem is akarják tudni, mi volt az eredmény. A központi közigazgatásban kétszer-háromszor akkora bérek vannak, mint a helyiben. Egy jogász a helyi közigazgatásban 10 lejt kap, ha meg egy minisztériumban dolgozik, harmincat” – mondta Robert Negoiță.
Az ellenőrök is jobban keresnek
Az AMR elnöke úgy látja, elsősorban a helyi önkormányzatok szembesülnek azzal a problémával, hogy túl sok az ellenőrzés, a törvénykezés viszont zavaros. „Több tucat intézmény ellenőrzi az önkormányzatokat. A törvények ellentmondanak egymásnak, bármit tesz az ember, valamelyiket biztosan megszegi. Aki jön ellenőrizni, annak háromszor vagy akár tízszer akkora a fizetése, mint annak, aki ott dolgozik a városházán. Ha valamelyikük hibázik, azért drágán megfizet, de ha az hibázik, aki ellenőriz, nem történik semmi” – panaszolta Negoiță.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!